A kiselőadásokról

A Unix/Linux szerverek üzemeltetése wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen KornAndras (vitalap | szerkesztései) 2010. december 10., 01:09-kor történt szerkesztése után volt.

A tárgy keretében a félévközi követelmények közé tartozik egy kiselőadás megtartása vagy wiki-szócikk megírása.

1 Házifeladat-howto

  1. Válassz témát; nézd meg, hogy ezen a wikin van-e már róla szócikk (akár teljes szócikk, akár más szócikk része).
    • Ha van: hozzá tudsz tenni egy teljes házifeladatnyit a már meglevő anyaghoz (nem feltétlenül mennyiségben)? Ha nem, válassz másik témát.
      • A teljesítményméricskélős témák szinte korlátlan lehetőségeket rejtenek, úgyhogy ne riasszon vissza, hogy már van ilyen beadott feladat.
      • Önmagában az, hogy az alább látható listában már link mutat egy létező oldalra, nem jelenti azt, hogy az adott oldalon található anyag kész van, használható, vagy naprakész; ha tetszik a téma, nézd meg nyugodtan, tudnál-e többet vagy jobbat írni róla.
  2. A témaválasztásodat írd meg emailben Korn Andrásnak (korn kukac tmit pont bme pont hu); a témaválasztást ő hagyja jóvá.
  3. Készítsd el az új szócikked csak fejezetcímeket tartalmazó vázlatát (ha meglevő anyagot bővítesz, akkor jelöld ki a nagyobb bővítések helyét az eredeti szövegben, vagy hozd létre az eredeti oldal másolatát új címen, és ott).
  4. Értesítsd Korn Andrást a vázlat elkészültéről. Ő megnézi, és ha megfelelőnek találja a tervezett terjedelmet és struktúrát, akkor jóváhagyja, ha pedig nem, akkor módosításokat javasol.
  5. Írd meg az anyagot.
  6. Ha elő is szeretnéd adni, egyeztess időpontot Korn Andrással, és a megbeszélt előadáson tartsd meg a saját előadásodat.

1.1 Milyen legyen a szöveg?

A házi feladatnak csak az egyik célja az, hogy egy egyetemi feladatot kipipálhass; egy másik, legalább ennyire fontos célja az, hogy mások később hasznát vehessék a munkádnak (így két legyet ütünk egy csapásra). Fontos, hogy a szöveg érthető és követhető legyen, túlnyomórészt hasznos információkat tartalmazzon, ugyanakkor tömör is legyen; emellett legyen eredeti, tehát ne máshol már elérhető szöveg ismétlése vagy fordítása legyen. Ennek megfelelően aszerint, hogy milyen jellegű témáról írsz, más és más megközelítés látszik ideálisnak:

  • Ha valamilyen viszonylag elterjedt és jól dokumentált dologról írsz, akkor mindenképpen tegyél hozzá valamit az elérhető dokumentációhoz: pl. saját tapasztalatok, esettanulmány formájában.
    • A jó dokumentáció nem egyenlő a sok dokumentációval. Amit hozzáteszel, az lehet maga a tömörség is.
  • Ha nem jól dokumentált dologról írsz, a hiánypótlás a fő cél: írj olyan dokumentációt, aminek te magad nagy hasznát vetted volna, ha létezik.
  • Ha viszonylag kevéssé elterjedt/ismert, főként zárt forrású, kereskedelmi valamiről írsz, akkor
    • kerüld a marketingjelleget (törekedj a tárgyilagosságra; az előnyös tulajdonságok mellett hívd fel a figyelmet a hátrányokra is; a gyártó jól hangzó ígéreteinek valódi jelentését is írd le);
    • nem fontos a meglevő dokumentációhoz bármit effektíve hozzátenni, elegendő az adott valami bemutatása, látókörszélesítő-ismeretterjesztő jelleggel.

Mindig tartalmazza a szöveg a következőket (nem feltétlenül önálló fejezetként, csak legyen benne):

  • Szerző neve; a szöveg utolsó nagy, jelentős frissítésének/módosításának dátuma (kisebb toldozgatás-foldozgatás nem számít).
  • Bevezető, kontextusmegjelölés: miről van szó, mire jó ez, mikor használják stb.
    • Egy két-hárommondatos összefoglaló legyen még az első fejezetcím előtt. Azoknál, akik bekapcsolták a wiki beállításaiban az automatikusan generált tartalomjegyzék megjelenítését, ez a két-három mondat a tartalomjegyzék fölött, az oldal legtetején jelenik meg; így azonnal látják, miről szól az oldal.
  • Fogalmak magyarázata: nem kell túlzásba vinni (pl. mindenki tudja, mi az a TCP), de a téma megértéséhez mindenképpen szükséges, más környezetben nem vagy ritkán használt kifejezések jelentését magyarázd el.
  • Szakácskönyv: legalább egy rövid példa, konkrét parancssorokkal és/vagy konfiguráció-részletekkel, ami valamilyen konkrét feladatot megold.

2 Témajavaslatok

Az előadás témájának a tárgy anyagához kell kapcsolódnia, és egyeztetni kell az oktatóval. Az előadás megtartása helyett elfogadható a téma részletes kidolgozása a wikin.

  • Lehetséges témák pl. (ezek egy része inkább a wikire kívánkozik, mint 10-20 perces előadásba):
    • Logikai kötetkezelés a Solaris operációs rendszerben
    • Logikai kötetkezelés a FreeBSD operációs rendszerben
    • Tűzfalkezelés OpenBSD alatt
    • arptables, ebtables
    • Xen clustering
    • SMTP-szerverek teljesítményvizsgálata
    • Fájlrendszerek teljesítményvizsgálata különböző típusú terhelések esetén
    • A PostgreSQL és a MySQL összehasonlítása az üzemeltető szemszögéből
    • FreeRADIUS (és esetleg Diameter)
    • OpenRADIUS
    • RAID+LVM teljesítményanalízis
    • EVMS
    • lessfs (automatikusan de-duplikáló fájlrendszer)
    • Nyombiztosítás (forensics)
    • HA (High Availability) cluster építése
    • Terheléselosztás (ez valójában sok téma, mert mást jelent NAS, mást webszerver, mást levelezőszerver és mást adatbázisszerver esetén)
    • ipvs (IP Virtual Server)
    • Hálózati kapcsolatok közötti terheléselosztás OpenVPN, tap interfészek és bonding segítségével (vagy annak megmutatása, hogy ez nem lehetséges)
    • IPMI
    • Elterjedt lemezparticionálási megoldások: GPT (GUID Partition Table), msdos, windows dynamic disk, bsd disklabel stb.
    • OpenMOSIX
    • Ritkábban használt linuxos hálózati segédprogramok működése és felhasználási lehetőségei: ippool, Ipmaddr, iptunnel, Rtacct, rtmon, rtmond, ss, ...
    • Traffic shaping & policing (tc, tc-ng)
    • Solaris SMF
    • Betűtípusok kezelése (defoma, pango, ghostscript, X11, ...)
    • Összetett hálózati filerendszerek: GFS, Lustre, Coda, Andrew, Intermezzo (ez egy-egy téma)
    • udev+dbus+hal üzemeltetői szemmel
    • RSBAC (Rule Set Based Access Control)
    • A grsecurity patch ACL-rendszere
    • Zorp
    • Backup-megoldások: bacula, amanda, afbackup, dirvish, rsnapshot, faubackup, rdiff-backup, backupninja, ...
    • Időszinkronizálási módszerek összehasonlítása: rdate, ntpdate, ntp-server, openntpd, chrony, taiclockd, ...
    • Asterisk, CallWeaver
    • userspace-ben megvalósított többirányú fájlrendszer-szinkronizáló eszközök: File Exchange Daemon, inosync, lsyncd
    • DRBD
    • OpenVZ (Wikipedia szócikk)
    • FreeVPS (Wikipedia szócikk)
    • A Solaris virtualizációs megoldásai (Zones, Containers)
    • ZAP - userspace-ben megvalósított processz-migráció Linuxra
    • Alternatív DNS-szerverek: MyDNS, maradns, powerdns, ...
    • Virtuális windowsokat futtató linuxos terminálszerver készítése (pl. kvm-mel vagy virtualboxszal)
    • Konzolos rendszermonitorozó megoldások, feladatorientáltan (vmstat, dstat, iftop, ifstat, iostat stb.)
    • UMview
    • "Single Sign On"-megoldások, címtárak:
      • LDAP
      • hesiod
      • Kerberos, GSSAPI
      • adatbázisban tárolt felhasználók
      • ...
    • SASL (Simple Authentication and Security Layer)
    • Csomagkezelők featúráinak összehasonlítása: dpkg+apt, rpm+yum, gentoo Portage (pl.: van divert mechanizmus? milyen a függőségi rendszer? virtuális csomagok? build dependencyk kezelése? stb.)
    • Verziókövető rendszerek összehasonlítása üzemeltethetőség és/vagy az üzemeltetésben való felhasználhatóság szempontjából: Subversion, SVK, git, arch, mercury, CVS, ...
    • AppArmor, systrace
    • execline (Shellscriptek helyett)
    • Java-alapú technológiák üzemeltetői szemmel (jboss, tomcat, log4j, jsp, ajp, ...)
    • DSPAM (antispam-megoldás)
    • DCC (antispam-megoldás)
    • IPSec (unixos szemmel, pl. valamelyik konkrét unix-szerűségen megvalósítva)
    • "Kedvenc szoftvercsomagom":
      • valamilyen, a rendszerüzemeltetéssel összefüggő nem túl ismert szoftvercsomag bemutatása (esetleg ismert csomag nem túl ismert funkcióinak bemutatása), vagy
      • valamilyen általános szoftvercsomag üzemeltetési vonzatainak bemutatása (pl. rendszerszintű konfiguráció GUI-s programoknak sokfelhasználós gépen stb.).
      • Néhány konkrét ötlet:
    • Esettanulmány: valamilyen konkrét, érdekes üzemeltetési/rendszertervezési feladat és egy létező megoldás bemutatása
    • Néhány további ötlet el van szórva ezen a wikin.
    • ...
  • A témának alaposan utána kell járni, szükség esetén saját méréseket, kísérleteket végezni.
  • Az előadás időtartama 10-25 perc (nagyobb téma indokolhat ennél hosszabb előadást is, de rossz előadásmód semmiképpen).
  • Az előadás minél részletesebb vázlatát el kell helyezni ezen a wikin. Úgy kell elkészíteni a vázlatot, hogy támogassa az előadást.
  • Az előadást be is kell mutatni.
  • A tartalmon túlmenően az előadásmód és a vázlat kivitele is jelentősen befolyásolja az értékelést.

Az előadásosdi mögött az az ideológia, hogy a Műegyetemen a szóbeliségre általában nem fektetnek nagy súlyt, a valódi életben azonban igenis fontos, hogy az ember szóban is be tudjon számolni az eredményeiről, vagy egy projekt aktuális állásáról, vagy el tudjon magyarázni valamit a kollégáinak. Annak érdekében, hogy a hallgatóknak segítsünk ezekre a későbbi feladatokra felkészülni, az elhangzott előadásokat megvitatjuk, elemezzük, kritizáljuk.

A lap eredeti címe: „http://unixlinux.tmit.bme.hu/index.php?title=A_kisel%C5%91ad%C3%A1sokr%C3%B3l&oldid=4614”
Személyes eszközök