A tárgyról

A Unix/Linux szerverek üzemeltetése wikiből

Tartalomjegyzék

1 Kiknek szól a tárgy?

A tárgy elsősorban azoknak szól, akiknek már van valamennyi tapasztalatuk linuxos/unixos rendszerek üzemeltetésében (akár csak annyi, hogy otthoni számítógépükön kipróbálták), és szeretnének jobban megismerkedni azokkal a lehetőségekkel, amiket az üzemeltető számára nyújtanak a unix-jellegű operációs rendszerek.

E sorok írója (Korn András) 1996 óta üzemeltet linuxos szervereket, és közben sok forrásból (tapasztalat, levelezési listák, IRC, webes fórumok, könyvek stb.) rengeteg, ezzel kapcsolatos információhoz jutott, amit a tárgy keretében szeretne a hallgatóságnak többé-kevésbé rendszerezetten átadni.

A tárgy nevében ugyan "Unix/Linux kiszolgálók" szerepelnek, a tematika gyakorlati része mégis nagyon Linux-centrikus, részben azért, mert a Linux a legelterjedtebb és főként a leghozzáférhetőbb a unix-jellegű operációs rendszerek közül, részben pedig azért, mert ehhez értünk a legjobban. Az elméleti részek, és főleg a szemlélet, természetesen minden Unixra érvényes.

2 Kiknek nem szól a tárgy?

A tárgy kifejezetten nem "Bevezetés a Linux varázslatos világába". Akinek még semmilyen unixos tapasztalata nincs, belevághat ugyan, de meg fog vele szenvedni.


3 A tárgy oktatói

  • Dr. Korn András óraadó, BME TMIT
A tematika és az online segédanyagok kidolgozója; a tárgyat effektíve gondozó oktató
Szobaszám: nincs
Egyetemi telefonszám: nincs
e-mail-cím: korn <kukac> tmit <pont> bme <pont> hu
fach: nincs
Tárgyfelelős
Szobaszám: IE325
Telefonszám: 1538
e-mail-cím: feher <pont> gabor <kukac> tmit <pont> bme <pont> hu
fach: "Dr. Fehér Gábor", az E szárny 3. emeletén
  • elképzelhető, hogy lesznek más meghívott előadók, akik egy-egy témakörről beszélnek majd

4 Tárgykövetelmények

  • A szorgalmi időszakban:
    • Az előadások látogatása nem kötelező, de ajánlott.
      • A kiselőadásoknak otthont adó előadások elmulasztása negatív karmával jár.
    • A félév során egy zárthelyi dolgozatot kell legalább elégséges szinten (50%) teljesíteni. Korábbi ZH-kérdések itt. A zárthelyi időpontja:
      • őszi félévben november közepe;
      • tavaszi félévben május eleje-közepe.
    • Házi feladatként rövid előadást kell készíteni és bemutatni egy a tárgyhoz kapcsolódó témában. A tárgy adatlapján látszik, hogy a házi feladatra 10 munkaóra van előirányozva, tehát ennek megfelelő minőségű és mennyiségű munkát kell végezni.
      • Ha nagy a hallgatói létszám, elképzelhető, hogy nem minden előadást tudunk meghallgatni, ezért, ill. azok kedvéért, akik szívesebben írnak többet és beszélnek kevesebbet,
      • az előadás kiváltható valamely, a tárgyhoz kapcsolódó témakör igényes kidolgozásával ezen a wikin.
        • Meglevő szócikk számottevő javítása és bővítése is elfogadható.
      • Kivételes esetekben fejlesztési feladat is lehet a HF.
      • A ZH-n tíz százalékkal több pontot kap az a hallgató, akinek a ZH megírásakor már elfogadott házi feladata van.
  • A vizsgaidőszakban:
    • A hallgatók a tárgyból szóbeli vizsgát tesznek. A vizsga "kötetlen beszélgetés" a tárgy tematikájának két-három nagyobb egységéről.
    • Előreláthatólag a TVSZ által előírt minimális számú vizsgaalkalom lesz, egyenként 10-es létszámlimittel.
  • Elővizsga:
    • Van; feltétele az elfogadott házi feladat és a sikeres zárthelyi. Időpontja: általában az utolsó előadás időpontja.
  • Pótlási lehetőségek (amennyiben a TVSZ másképp nem rendelkezik):
    • A zárthelyi pótzh keretében pótolható.
    • A házi feladat doktoranduszok és az ötéves képzésben résztvevő hallgatók számára a vizsgaidőszak második hetének végéig adható be pótdíj megfizetése mellett.
    • A házi feladat a BSc/MSc-képzésben résztvevő hallgatók számára a pótlási időszak végéig pótolható pótdíj megfizetése mellett.
    • Sikertelen vagy nem megírt zh/pótzh esetén az aláírás megszerzésére a vizsgaidőszak első két hetében a kiírt vizsgaidőpontokban van lehetőség, sikeres szóbeli vizsgával (a ZH anyagára szűkített anyagból).

Ha a létszám és az infrastruktúra ezt lehetővé teszi, a félév során tartunk egy-két labort is, ahol néhány érdekesebb dolgot ki lehet próbálni, de alapvetően inkább mindenkit az otthoni próbálkozásra beszélnék rá. A próbálgatás igényel bizonyos fokú elmélyültséget, amit egy szűk időbeli keretek közé szorított egyetemi laborfoglalkozás sajnos nem tud biztosítani.

5 Tematika és előadásvázlatok

A tárgy az alábbi témaköröket járja körül (részletek a linkek mögött!). Nem minden félévben jut idő a felsorolt témák mindegyikére.

A Kronológia 2012 szócikkben látható, hogy a 2012/2013-es őszi félévben mivel mikor és mennyi ideig foglalkoztunk; más félévekben is hasonló ütemű haladás várható, de az egyes témák relatív súlya változhat. Érdemes a korábbi kronológiákat is megnézni (2010, 2009, 2008 stb.), mert előfordulhat, hogy későbbi években visszatér egy-egy olyan téma, amelyre a legutóbbi félévben nem jutott idő.

5.1 Ismétlés

5.2 Háttértár-kezelés

5.3 Csomagkezelés

(egyelőre kimarad)

  • Mire jó a csomagkezelő?
  • Csomagközi viszonyok, függőségkezelés
  • Konkrét csomagkezelők
    • dpkg, apt-get
    • (rpm, yum)

5.4 A bootfolyamat

  • System V init
  • initscriptek
  • futási szintek (runlevels)
  • szolgáltatások futtatása, leállítása
  • az init rendszer problémái
  • alternatív megoldások:

5.5 Monitorozás, naplózás

  • Teljesítményadatok grafikus ábrázolása: munin
  • Szolgáltatások monitorozása: Nagios
  • Elterjedt és kevésbé elterjedt naplózóprogramok:
  • Naplófájlok kezelése:
    • rotáció
    • elemzés
    • utófeldolgozás

5.6 Biztonsági kérdések, felhasználókezelés

5.7 Virtualizációs technikák, technológiák

Több virtuális szerver egy számítógépen.

5.8 Konkrét szerverszoftverek

Az ismert és elterjedt programok néhány kevésbé elterjedt alternatívája, az alternatívák előnyei és hátrányai.

5.9 Esettanulmányok

6 Ajánlott irodalom

Nehéz konkrét irodalmat ajánlani ehhez a tárgyhoz. Az oktatott anyag egy része feltehetően meg sem jelent nyomtatásban. Természetesen a Tanenbaum-féle alapművek használhatók, de ezeken kívül bizonyára sok online forrásnak (köztük remélhetőleg ennek a wikinek) is hasznát veszitek majd. Az Ajánlott irodalom oldalon felsorolhatjátok azokat a weboldalakat és könyveket, amelyeket ismertek és amelyeknek szerintetek hasznát lehet venni a tárggyal kapcsolatban.

Az O'Reilly-nek van egy "Building Secure Servers with Linux" és egy "Linux Server Security" című könyve, amiket egy bizonyos Michael D. Bauer írt. Én nem ismerem ezeket a könyveket, úgyhogy kifejezetten ajánlani nem tudom őket, de el tudom képzelni, hogy számos, a tárgy keretében szóba kerülő témát érintenek (bár feltehetően főleg a biztonsági vonatkozásokat).

Személyes eszközök