A tárgyról
Tartalomjegyzék |
1 Kiknek szól a tárgy?
A tárgy elsősorban azoknak szól, akiknek már van valamennyi tapasztalatuk linuxos/unixos rendszerek üzemeltetésében (akár csak annyi, hogy otthoni számítógépükön kipróbálták), és szeretnének jobban megismerkedni azokkal a lehetőségekkel, amiket az üzemeltető számára nyújtanak a unix-jellegű operációs rendszerek.
E sorok írója (Korn András) mintegy 10 éve üzemeltet linuxos szervereket, és közben sok forrásból (tapasztalat, levelezési listák, IRC, webes fórumok, könyvek stb.) rengeteg, ezzel kapcsolatos információhoz jutott, amit a tárgy keretében szeretne a hallgatóságnak többé-kevésbé rendszerezetten átadni.
A tárgy nevében ugyan "Unix/Linux kiszolgálók" szerepelnek, a tematika gyakorlati része mégis nagyon Linux-centrikus (lesz), részben azért, mert a Linux a legelterjedtebb és főként a leghozzáférhetőbb a unix-jellegű operációs rendszerek közül, részben pedig azért, mert ehhez értünk a legjobban. Az elméleti részek, és főleg a szemlélet, természetesen minden Unixra érvényes.
2 Kiknek nem szól a tárgy?
A tárgy kifejezetten nem "Bevezetés a Linux varázslatos világába". Akinek még semmilyen unixos tapasztalata nincs, belevághat ugyan, de meg fog vele szenvedni.
3 A tárgy oktatói
- Korn András óraadó, BME TMIT
- A tematika és az online segédanyagok kidolgozója; a tárgyat effektíve gondozó oktató
- Szobaszám: IE315 (az előadások előtt és után van a legnagyobb esély itt megtalálni; a félév során változni fog)
- Telefonszám: 1562 (általában nem érdemes próbálkozni vele)
- e-mail-cím: korn <kukac> tmit <pont> bme <pont> hu
- fach: "doktoranduszok 315", az E szárny 3. emeletén
- Dr. Fehér Gábor adjunktus, BME TMIT
- Tárgyfelelős
- Szobaszám: IE325
- Telefonszám: 1538
- e-mail-cím: feher <pont> gabor <kukac> tmit <pont> bme <pont> hu
- fach: "Dr. Fehér Gábor", az E szárny 3. emeletén
- elképzelhető, hogy lesznek más meghívott előadók, akik egy-egy témakörről beszélnek majd
4 Tárgykövetelmények
- A szorgalmi időszakban:
- Az előadások látogatása nem kötelező, de ajánlott.
- A kiselőadásoknak otthont adó előadások elmulasztása negatív karmával jár.
- A félév során egy zárthelyi dolgozatot kell legalább elégséges szinten (50%) teljesíteni. Korábbi ZH-kérdések itt. A zárthelyi időpontja:
- őszi félévben november közepe;
- tavaszi félévben május eleje-közepe.
- Házi feladatként rövid előadást kell készíteni és bemutatni egy a tárgyhoz kapcsolódó témában.
- Ha nagy a hallgatói létszám, elképzelhető, hogy nem minden előadást tudunk meghallgatni, ezért
- az előadás kiváltható valamely, a tárgyhoz kapcsolódó témakör igényes kidolgozásával ezen a wikin.
- Meglevő szócikk számottevő javítása és bővítése is elfogadható.
- Kivételes esetekben fejlesztési feladat is lehet a HF.
- Az előadások látogatása nem kötelező, de ajánlott.
- A vizsgaidőszakban:
- A hallgatók a tárgyból szóbeli vizsgát tesznek. A vizsga "kötetlen beszélgetés" a tárgy tematikájának két-három nagyobb egységéről.
- Előreláthatólag a TVSZ által előírt minimális számú vizsgaalkalom lesz, egyenként 10-es létszámlimittel.
- Elővizsga:
- Van; feltétele az elfogadott házi feladat és a sikeres zárthelyi. Időpontja: feltehetően az utolsó előadás időpontja.
- Pótlási lehetőségek (amennyiben a TVSZ másképp nem rendelkezik):
- A zárthelyi pótzh keretében pótolható.
- A házi feladat doktoranduszok és az ötéves képzésben résztvevő hallgatók számára a vizsgaidőszak második hetének végéig adható be pótdíj megfizetése mellett.
- A házi feladat a BSc/MSc-képzésben résztvevő hallgatók számára a pótlási időszak végéig pótolható pótdíj megfizetése mellett.
- Sikertelen vagy nem megírt zh/pótzh esetén az aláírás megszerzésére a vizsgaidőszak első két hetében a kiírt vizsgaidőpontokban van lehetőség, sikeres szóbeli vizsgával.
Ha a létszám és az infrastruktúra ezt lehetővé teszi, a félév során tartunk egy-két labort is, ahol néhány érdekesebb dolgot ki lehet próbálni, de alapvetően inkább mindenkit az otthoni próbálkozásra beszélnék rá. A próbálgatás igényel bizonyos fokú elmélyültséget, amit egy szűk időbeli keretek közé szorított egyetemi laborfoglalkozás sajnos nem tud biztosítani.
5 Tematika és előadásvázlatok
A tárgy az alábbi témaköröket járja körül.
A Kronológia 2008 szócikkben látható, hogy a 2008/2009-es őszi félévben mivel mikor és mennyi ideig foglalkoztunk; ebben a félévben is hasonló ütemű haladás várható, de az egyes témák relatív súlya változhat.
5.1 Ismétlés
5.2 Háttértár-kezelés
- Logikai kötetkezelés - LVM, EVMS
- RAID (Redundant Array of Inexpensive/Independent Disks)
- Software RAID Linux alatt
- Filerendszerek:
- Naplózás (journaling)
- Jogosultságkezelés (access control)
- Hozzáférési listák (access control lists)
- POSIX
- Trustees (ez egyelőre kimarad)
- Hozzáférési listák (access control lists)
- egyéb fogalmak: symlink, hardlink, bind mount
- hálózati filerendszerek (egyelőre kimarad)
5.3 Csomagkezelés
(egyelőre kimarad)
- Mire jó a csomagkezelő?
- Csomagközi viszonyok, függőségkezelés
- Konkrét csomagkezelők
- dpkg, apt-get
- (rpm, yum)
5.4 A bootfolyamat
- System V init
- initscriptek
- futási szintek (runlevels)
- szolgáltatások futtatása, leállítása
- az init rendszer problémái
- alternatív megoldások:
5.5 Monitorozás, naplózás
- Teljesítményadatok grafikus ábrázolása: munin
- Szolgáltatások monitorozása: Nagios
- Elterjedt és kevésbé elterjedt naplózóprogramok:
- Naplófájlok kezelése:
- rotáció
- elemzés
- utófeldolgozás
5.6 Biztonsági kérdések
- Jogok delegálása
- sudo
- Kernelszintű biztonság
- grsecurity
- (SELinux)
- Tűzfalak
- egyszerű csomagszűrés
- állapotkövetés
- proxyk
- Integritásellenőrzés
- Behatolásjelzés
- (Nyombiztosítás (forensics))
- Titkosított filerendszer
- Honeypot
5.7 Virtualizációs technikák, technológiák
Több virtuális szerver egy számítógépen.
- UML (User Mode Linux)
- (xen)
- vserver
5.8 Konfigurációkezelés
- Verziókezelő rendszerekről általában
- A Subversion használata konfigurációs adatok tárolására és kezelésére
- Az LDAP protokoll és a benne rejlő lehetőségek
5.9 Konkrét szerverszoftverek
Az ismert és elterjedt programok néhány kevésbé elterjedt alternatívája, az alternatívák előnyei és hátrányai.
- "djbware"
- qmail
- djbdns
- ucspi-tcp
- ipsvd
- rlinetd
- (initng)
- daemontools, runit
- syslog-ng, socklog, svlogd
5.10 Esettanulmányok
- Átlátható Netfilter-tűzfal készítése
- Vírus- és spamszűrés qmail, rblsmtpd, amavisd-new, SpamAssassin és ClamAV segítségével
- Szokatlan minták keresése naplófájlokban: multilogcheck
6 Ajánlott irodalom
Nehéz konkrét irodalmat ajánlani ehhez a tárgyhoz. Az oktatott anyag egy része feltehetően meg sem jelent nyomtatásban. Természetesen a Tanenbaum-féle alapművek használhatók, de ezeken kívül bizonyára sok online forrásnak (köztük remélhetőleg ennek a wikinek) is hasznát veszitek majd. Az Ajánlott irodalom oldalon felsorolhatjátok azokat a weboldalakat és könyveket, amelyeket ismertek és amelyeknek szerintetek hasznát lehet venni a tárggyal kapcsolatban.
Az O'Reilly-nek van egy "Building Secure Servers with Linux" és egy "Linux Server Security" című könyve, amiket egy bizonyos Michael D. Bauer írt. Én nem ismerem ezeket a könyveket, úgyhogy kifejezetten ajánlani nem tudom őket, de el tudom képzelni, hogy számos, a tárgy keretében szóba kerülő témát érintenek (bár feltehetően főleg a biztonsági vonatkozásokat).