A tárgyról
a (→Tematika és előadásvázlatok: tematika frissítve) |
a (rossz helyen volt a pam, nss, ldap) |
||
(egy szerkesztő egy közbeeső változata nincs mutatva) | |||
84. sor: | 84. sor: | ||
** Naplózás (journaling) |
** Naplózás (journaling) |
||
** Jogosultságkezelés (access control) |
** Jogosultságkezelés (access control) |
||
− | ** [[ZFS]] |
||
*** Hozzáférési listák (access control lists) |
*** Hozzáférési listák (access control lists) |
||
**** [[POSIX ACL]] |
**** [[POSIX ACL]] |
||
− | *** [[PAM]], [[NSS]], [[LDAP]] |
+ | ** [[ZFS]] |
** egyéb fogalmak: symlink, hardlink, bind mount |
** egyéb fogalmak: symlink, hardlink, bind mount |
||
** hálózati filerendszerek (egyelőre kimarad) |
** hálózati filerendszerek (egyelőre kimarad) |
||
121. sor: | 120. sor: | ||
** utófeldolgozás |
** utófeldolgozás |
||
− | === [[Biztonsági kérdések]] === |
+ | === [[Biztonsági kérdések]], felhasználókezelés === |
* [[Kernelszintű biztonság]] |
* [[Kernelszintű biztonság]] |
||
** [[grsecurity]] |
** [[grsecurity]] |
||
134. sor: | 133. sor: | ||
* [[Titkosított filerendszer]] |
* [[Titkosított filerendszer]] |
||
* [[Honeypot]] |
* [[Honeypot]] |
||
+ | * [[PAM]], [[NSS]], [[LDAP]] |
||
=== [[Virtualizációs technikák, technológiák]] === |
=== [[Virtualizációs technikák, technológiák]] === |
A lap jelenlegi, 2012. december 8., 13:02-kori változata
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
[szerkesztés] 1 Kiknek szól a tárgy?
A tárgy elsősorban azoknak szól, akiknek már van valamennyi tapasztalatuk linuxos/unixos rendszerek üzemeltetésében (akár csak annyi, hogy otthoni számítógépükön kipróbálták), és szeretnének jobban megismerkedni azokkal a lehetőségekkel, amiket az üzemeltető számára nyújtanak a unix-jellegű operációs rendszerek.
E sorok írója (Korn András) 1996 óta üzemeltet linuxos szervereket, és közben sok forrásból (tapasztalat, levelezési listák, IRC, webes fórumok, könyvek stb.) rengeteg, ezzel kapcsolatos információhoz jutott, amit a tárgy keretében szeretne a hallgatóságnak többé-kevésbé rendszerezetten átadni.
A tárgy nevében ugyan "Unix/Linux kiszolgálók" szerepelnek, a tematika gyakorlati része mégis nagyon Linux-centrikus, részben azért, mert a Linux a legelterjedtebb és főként a leghozzáférhetőbb a unix-jellegű operációs rendszerek közül, részben pedig azért, mert ehhez értünk a legjobban. Az elméleti részek, és főleg a szemlélet, természetesen minden Unixra érvényes.
[szerkesztés] 2 Kiknek nem szól a tárgy?
A tárgy kifejezetten nem "Bevezetés a Linux varázslatos világába". Akinek még semmilyen unixos tapasztalata nincs, belevághat ugyan, de meg fog vele szenvedni.
[szerkesztés] 3 A tárgy oktatói
- Dr. Korn András óraadó, BME TMIT
- A tematika és az online segédanyagok kidolgozója; a tárgyat effektíve gondozó oktató
- Szobaszám: nincs
- Egyetemi telefonszám: nincs
- e-mail-cím: korn <kukac> tmit <pont> bme <pont> hu
- fach: nincs
- Dr. Fehér Gábor egyetemi docens, BME TMIT
- Tárgyfelelős
- Szobaszám: IE325
- Telefonszám: 1538
- e-mail-cím: feher <pont> gabor <kukac> tmit <pont> bme <pont> hu
- fach: "Dr. Fehér Gábor", az E szárny 3. emeletén
- elképzelhető, hogy lesznek más meghívott előadók, akik egy-egy témakörről beszélnek majd
[szerkesztés] 4 Tárgykövetelmények
- A szorgalmi időszakban:
- Az előadások látogatása nem kötelező, de ajánlott.
- A kiselőadásoknak otthont adó előadások elmulasztása negatív karmával jár.
- A félév során egy zárthelyi dolgozatot kell legalább elégséges szinten (50%) teljesíteni. Korábbi ZH-kérdések itt. A zárthelyi időpontja:
- őszi félévben november közepe;
- tavaszi félévben május eleje-közepe.
- Házi feladatként rövid előadást kell készíteni és bemutatni egy a tárgyhoz kapcsolódó témában. A tárgy adatlapján látszik, hogy a házi feladatra 10 munkaóra van előirányozva, tehát ennek megfelelő minőségű és mennyiségű munkát kell végezni.
- Ha nagy a hallgatói létszám, elképzelhető, hogy nem minden előadást tudunk meghallgatni, ezért, ill. azok kedvéért, akik szívesebben írnak többet és beszélnek kevesebbet,
- az előadás kiváltható valamely, a tárgyhoz kapcsolódó témakör igényes kidolgozásával ezen a wikin.
- Meglevő szócikk számottevő javítása és bővítése is elfogadható.
- Kivételes esetekben fejlesztési feladat is lehet a HF.
- A ZH-n tíz százalékkal több pontot kap az a hallgató, akinek a ZH megírásakor már elfogadott házi feladata van.
- Az előadások látogatása nem kötelező, de ajánlott.
- A vizsgaidőszakban:
- A hallgatók a tárgyból szóbeli vizsgát tesznek. A vizsga "kötetlen beszélgetés" a tárgy tematikájának két-három nagyobb egységéről.
- Előreláthatólag a TVSZ által előírt minimális számú vizsgaalkalom lesz, egyenként 10-es létszámlimittel.
- Elővizsga:
- Van; feltétele az elfogadott házi feladat és a sikeres zárthelyi. Időpontja: általában az utolsó előadás időpontja.
- Pótlási lehetőségek (amennyiben a TVSZ másképp nem rendelkezik):
- A zárthelyi pótzh keretében pótolható.
- A házi feladat doktoranduszok és az ötéves képzésben résztvevő hallgatók számára a vizsgaidőszak második hetének végéig adható be pótdíj megfizetése mellett.
- A házi feladat a BSc/MSc-képzésben résztvevő hallgatók számára a pótlási időszak végéig pótolható pótdíj megfizetése mellett.
- Sikertelen vagy nem megírt zh/pótzh esetén az aláírás megszerzésére a vizsgaidőszak első két hetében a kiírt vizsgaidőpontokban van lehetőség, sikeres szóbeli vizsgával (a ZH anyagára szűkített anyagból).
Ha a létszám és az infrastruktúra ezt lehetővé teszi, a félév során tartunk egy-két labort is, ahol néhány érdekesebb dolgot ki lehet próbálni, de alapvetően inkább mindenkit az otthoni próbálkozásra beszélnék rá. A próbálgatás igényel bizonyos fokú elmélyültséget, amit egy szűk időbeli keretek közé szorított egyetemi laborfoglalkozás sajnos nem tud biztosítani.
[szerkesztés] 5 Tematika és előadásvázlatok
A tárgy az alábbi témaköröket járja körül (részletek a linkek mögött!). Nem minden félévben jut idő a felsorolt témák mindegyikére.
A Kronológia 2012 szócikkben látható, hogy a 2012/2013-es őszi félévben mivel mikor és mennyi ideig foglalkoztunk; más félévekben is hasonló ütemű haladás várható, de az egyes témák relatív súlya változhat. Érdemes a korábbi kronológiákat is megnézni (2010, 2009, 2008 stb.), mert előfordulhat, hogy későbbi években visszatér egy-egy olyan téma, amelyre a legutóbbi félévben nem jutott idő.
[szerkesztés] 5.1 Ismétlés
[szerkesztés] 5.2 Háttértár-kezelés
- Logikai kötetkezelés - LVM, EVMS
- RAID (Redundant Array of Inexpensive/Independent Disks)
- Software RAID Linux alatt
- Filerendszerek:
[szerkesztés] 5.3 Csomagkezelés
(egyelőre kimarad)
- Mire jó a csomagkezelő?
- Csomagközi viszonyok, függőségkezelés
- Konkrét csomagkezelők
- dpkg, apt-get
- (rpm, yum)
[szerkesztés] 5.4 A bootfolyamat
- System V init
- initscriptek
- futási szintek (runlevels)
- szolgáltatások futtatása, leállítása
- az init rendszer problémái
- alternatív megoldások:
[szerkesztés] 5.5 Monitorozás, naplózás
- Teljesítményadatok grafikus ábrázolása: munin
- Szolgáltatások monitorozása: Nagios
- Elterjedt és kevésbé elterjedt naplózóprogramok:
- Naplófájlok kezelése:
- rotáció
- elemzés
- utófeldolgozás
[szerkesztés] 5.6 Biztonsági kérdések, felhasználókezelés
- Kernelszintű biztonság
- grsecurity
- (SELinux)
- Tűzfalak
- egyszerű csomagszűrés
- állapotkövetés
- proxyk
- Integritásellenőrzés
- Behatolásjelzés
- (Nyombiztosítás (forensics))
- Titkosított filerendszer
- Honeypot
- PAM, NSS, LDAP
[szerkesztés] 5.7 Virtualizációs technikák, technológiák
Több virtuális szerver egy számítógépen.
- UML (User Mode Linux)
- (xen)
- vserver
[szerkesztés] 5.8 Konkrét szerverszoftverek
Az ismert és elterjedt programok néhány kevésbé elterjedt alternatívája, az alternatívák előnyei és hátrányai.
- "djbware"
- qmail
- djbdns
- ucspi-tcp
- ipsvd
- rlinetd
- (initng)
- daemontools, runit
- syslog-ng, socklog, svlogd
[szerkesztés] 5.9 Esettanulmányok
- Átlátható Netfilter-tűzfal készítése
- Vírus- és spamszűrés qmail, rblsmtpd, amavisd-new, SpamAssassin és ClamAV segítségével
- Szokatlan minták keresése naplófájlokban: multilogcheck
[szerkesztés] 6 Ajánlott irodalom
Nehéz konkrét irodalmat ajánlani ehhez a tárgyhoz. Az oktatott anyag egy része feltehetően meg sem jelent nyomtatásban. Természetesen a Tanenbaum-féle alapművek használhatók, de ezeken kívül bizonyára sok online forrásnak (köztük remélhetőleg ennek a wikinek) is hasznát veszitek majd. Az Ajánlott irodalom oldalon felsorolhatjátok azokat a weboldalakat és könyveket, amelyeket ismertek és amelyeknek szerintetek hasznát lehet venni a tárggyal kapcsolatban.
Az O'Reilly-nek van egy "Building Secure Servers with Linux" és egy "Linux Server Security" című könyve, amiket egy bizonyos Michael D. Bauer írt. Én nem ismerem ezeket a könyveket, úgyhogy kifejezetten ajánlani nem tudom őket, de el tudom képzelni, hogy számos, a tárgy keretében szóba kerülő témát érintenek (bár feltehetően főleg a biztonsági vonatkozásokat).