Vezetéknélküli hálózatok elleni támadások

A Unix/Linux szerverek üzemeltetése wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Zarmin (vitalap | szerkesztései) 2009. december 8., 23:11-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék

1 Bevezetés

A mai világban a vezetéknélküli internetelérés már a mindennapi élet része, az utcán publikus wifi hotspotokra kapcsolódunk mobil eszközeinkkel és innen érjük el az e-mailjeinket és nézünk meg weboldalakat. A vezetékes kapcsolódásnál sokkal kényelmesebb megoldás, hiszen otthon is, ha laptopon dolgozunk, akkor elektromos konnektort elég könnyen találunk a lakásban bárhol, de az internetet egyszerűbb szétszórni (illetve megoldható, az árammal ellentétben) a térben. Ez a technológia előnyös oldala, de a vezetékes kapcsolattal ellentétben itt nincs egy elszigetelt közeg, amit viszonylag nehéz megfigyelni, hiszen az adataink a levegőben terjednek, bárki számára lehallgatható módon. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a különféle titkosítási módok, amit használhatunk mennyire biztonságosak, illetve saját kisebb hálózatainkat hogyan védhetjük meg jobban. A témáról még rengeteget lehetne írni, bele lehetne menni teljesen a kriptográfiai háttérbe, illetve a különféle protokollok részletes felépítésébe, itt természetesen nem ez a cél. Gyakorlatilag egy how-to jellegű leírást készítettem, ami minimálisan megy bele, abba, hogy mi miért működik. Kizárólag oktatási céllal teszem ki a szócikket, mivel más személyek, szervezetek magánhálózataiba való betörés törvényellenes. A cikk gyakorlatilag végigvezeti az embert a vezetéknélküli hálózatok utáni kutatástól a hálózatba való bejutásig.


2 Pár szó a használt programokról és kifejezésekről

  • A legtöbb használt program csak root jogokkal fut rendesen
  • A programoknak nincs szükségük grafikus felületre
  • Ahol nem írok a telepítésről, ott a legtöbb disztribúcióban a csomagkezelőben elérhető
  • Az összes program elérhető a Backtrack 4 elnevezésű pentestingre kifejlesztett disztribúcióban ([1])
  • A hálózati csatolót mindenhol wlan0 jelöli, a monitor módba rakott vezérlőt a mon0.


3 A környezetünkben lévő hálózatok felkutatása

Alapvetően sok eszköz van, hogy láthassuk a környezetünkben lévő wifiket, most kettőt említenék meg. A kismet jó választás, de sok minden másra is használhatjuk ezenkívül, az iwlist szinte céleszköz erre, és szinte mindenhol megtalálható.

iwlist wlan0 scan

Ehhez hasonlókat fog visszadni

Cell 01 - Address: DE:AD:BE:EF:CA:FE
        Channel:6
        Frequency:2.437 GHz (Channel 6)
        Quality=38/70  Signal level=-72 dBm
        Encryption key:on
        ESSID:"enegywlanvagyok"
        Bit Rates:1 Mb/s; 2 Mb/s; 5.5 Mb/s; 11 Mb/s; 6 Mb/s
                  12 Mb/s; 24 Mb/s; 36 Mb/s
        Bit Rates:9 Mb/s; 18 Mb/s; 48 Mb/s; 54 Mb/s
        Mode:Master
        Extra:tsf=0000001265fd641e
        Extra: Last beacon: 960ms ago
        IE: Unknown: 00096779756C75734E4554
        IE: Unknown: 010882848B960C183048

Innen a legtöbb adat értelemszerű, vagy lényegtelen: A DE:AD:BE:EF:CA:FE, az AP MAC címe, a 6-os csatornán üzemel és a jel erőssége megfelelő. Az encryption key: on-ból kiderül, hogy a hálózat titkosítást használ, az ESSID:"enegywlanvagyok", pedig mutatja, hogy a hálózat azonosítója enegywlanvagyok. Ha az ESSID üres, akkor az AP-n ki van kapcsolva az SSID Broadcasting opció (a legtöbb SOHO eszközben is be/ki kapcsolható). Ilyenkor csak akkor tudunk rá kapcsolódni ha MAC cím alapján tesszük, vagy valahogy megszerezzük az SSID-t.

4 A hálózatokon lévő titkosítások támadása

5 Internet elérése a hitelesítés kikerülésével

6 Egyéb módszerek

7 Konklúzió

Személyes eszközök