Atop

A Unix/Linux szerverek üzemeltetése wikiből
(Változatok közti eltérés)
a
a
1. sor: 1. sor:
== Az ATOP figyelőrendszer ==
+
= Az ATOP figyelőrendszer =
   
   

A lap 2009. december 16., 02:12-kori változata

Tartalomjegyzék

1 Az ATOP figyelőrendszer

Az ATOP egy interaktív figyelőrendszer linux rendszerek számára, amely méri a terheltséget a rendszer és folyamatok szintjén egyaránt.


1.1 1.1.. Az ATOP telepítése

Az ATOP kizárólag Linux alapú rendszerek felhasználói számára elérhető ingyenes program, mely a következő címről tölthető le: http://www.atcomputing.nl/Tools/atop/


1.2 1.2. Az ATOP naplózási rendszere

Az adatokat speciálisan tömörített csak ATOP-pal megnyitható fájlokban tárolja 24 órás felbontásokban. Minden fájl 10 perces szakaszokban tartalmazza az adatokat. A szakaszok alapvetően két nagy részre oszthatóak. Az első rész (a továbbiakban Fejléc) tartalmazza az adott 10 percre vonatkozó globális információkat a rendszerről, míg a második rész a folyamatok szintjéről nyújt számunkra információt. A szakaszokat később részletezem.


1.3 2. Az ATOP használata

A log fájlok írása és olvasása: atop -w rawfile [-a] [-S] [ interval [ samples ]] atop -r [ rawfile ] [-b hh:mm ] [-e hh:mm ] [-g|-m|-d|-n|-u|-p|-s|-c|-v] [-C|-M|-D|-N|-A] [-f1x] [-Plabel[,label]...]

1 Egy atop log fajl kinezete.jpg

1. ábra Egy ATOP log fájl kinézete

Az éppen aktuális log fájlt az atop –r paranccsal érhetjük el. Az egyes mezők jelentését később részletezem. Amennyiben egy régebbi atop log fájl tartalmát szeretnénk megnézni, úgy azt az atop –r [fájlnév] paranccsal tehetjük. Ha adott időpontok közötti időszakot szeretnénk vizsgálni, úgy azt az atop -r [ fájlnév ] [-b hh:mm ] [-e hh:mm ] paranccsal tehetjük meg.


1.4 2.1. Interaktív parancsok

Ha futtatjuk az atop-ot, akkor a billentyűk segítségével irányíthatjuk a kimenetet. Általánosan elmondható, hogy a kis betűk az aktív folyamatokról szolgáltatnak más jellegű információt, míg a nagy betűk aktív folyamatok listájának rendezési elvét módosítja. A látható mezőnevek magyarázatát az átláthatóság kedvéért egy-egy mondatban leírtam. Részletesen később mutatom be őket.


g - generikus kimenet (alap beállítás)


Folyamatonként a következő mezőket mutatja: a folyamat azonosítója, az előző intervallum cpu terheltsége rendszer és felhasználói módban, ill. a folyamatok rezidens és virtuális memória növelése. Az ezt követő oszlopok a használt kerneltől függenek. Ha a ’cnt’ kernel patch telepítve van, az olvasási- és írási műveletek számát és a küldött és fogadott hálózati csomagokat is megjeleníti minden folyamat esetében. Amennyiben nincs telepítve, és a kernel nem támogatja a folyamatonkénti I/O statisztikákat, úgy felhasználónév, szálak száma, az állapot és a kilépési kódot láthatjuk. Az utolsó oszlopok az állapotokat, a kiválasztott erőforrásigényt és a folyamat nevét tartalmazzák.

PID SYSCPU USRCPU VGROW RGROW USERNAME THR ST EXC S CPU CMD 4010 87m18s 62m45s 101.3M 2104K root 2 -- - S 0% bacula-fd 3956 30m24s 44m13s 100.5M 2220K unknown 2 -- - S 0% bacula-sd 21689 10m27s 2m39s 15368K 3024K root 1 -- - S 0% hald

Csak azok a folyamatok jelennek meg, melyek hozzáférést kértek a rendszer valamely erőforrásához, vagy állapotuk megváltozott.

PID: a folyamat azonosítója SYSCPU: rendszer mód CPU használatba vétele USRCPU: felhasználói mód CPU használatba vétele VGROW: virtuális memória növekedése (az előző intervallumhoz képest) ha felszabadul negatív RGROW: rezidens memória növekedése (az előző intervallumhoz képest) ha felszabadul negatív USERNAME: felhasználó neve THR: szálak száma ST: azt mutatja meg, h ha leállítódik az adott folyamat hogyan történik EXC: exit kóddal S: a leállító jel CPU: a teljes CPU kihasználása CMD: a folyamathoz tartozó utasítás