Execline
1 Az execline shell
1.1 Fordítás/telepítés
Az execline-t Ubuntu 8.10-en próbáltam ki. Sajnos csomag formájában nem található meg a Debian és Ubuntu disztribúciókban, ezért forrásból kell telepíteni.
A tarball letölthető a http://www.skarnet.org/software/execline/install.html címről, ugyanitt részletes telepítési utasítás is található, mivel azonban a szokásos make/make install lépéseknél többre van szükség, ezért a fordítás menetét kicsit részletezem. Szükség lesz a skalibs könyvtárra, ez szerencsére csomagból telepíthető:
# apt-get install skalibs-dev
A tarballt kicsomagolva tapasztalhatjuk, hogy az execline a kissé szokatlan slashpackage konvenciót alkalmazza, a programot egyébként a 4 pontos BSD licensszel terjesztik.
A szokatlan könyvtárelrendezés miatt a fordításhoz néhány trükk szükséges, először is, az execline-x.yy.tar.gz-t csomagoljuk ki a $prefix/package könyvtárba (ahol $prefix tetszőleges útvonal, célszerűen a saját /home könyvtárunkban). Ezután:
$ cd $prefix/package/admin/execline-x.yy/ $ echo $prefix > conf-compile/conf-sp_root
Ezzel beállítottuk a fordításhoz szükséges relatív útvonalat, ami egyébként a gyökérkönyvtárra mutatott volna. Ezután azért, hogy a fordító megtalálja a skalibs include-fájlokat:
$ mkdir -p $prefix/package/prog/skalibs/ $ ln -s /usr/include/skalibs/ $prefix/package/prog/skalibs/include $ ln -s /usr/lib/skalibs/ $prefix/package/prog/skalibs/library $ ln -s /usr/include/skalibs/sysdeps/ $prefix/package/prog/skalibs/sysdeps
Ezek után a csomag remélhetőleg szerencsésen lefordítható az alábbi parancs kiadásával:
$ package/compile
A keletkező binárisok a command/ alkönyvtárban lesznek.
1.2 Működési elv
A nyelv alapja az úgynevezett láncolt betöltés (chain loading), amit Bernstein-láncolásnak ([http://www.faqs.org/docs/artu/ch07s02.html Bernstein chaining]) is neveznek, egy alapvető UNIX-os technika, amit sok program használ. Ennek lényege a következő:
- a UNIX-os programok indítása az execve() rendszerhívással történik, amelyet
három argumentummal kell meghívni:
- a program nevével (redundáns)
- a parancssori agumentumok listájával: argv, ahol argv[0]
a program neve
- mutató a környezetre (envp)
- az argv lista lehetővé teszi, hogy a lista elejéről olvasva
végrehajtsunk egy parancsot, majd a lista maradékát tovább exec-eljük. Több program is működik ezen az elven, például:
$ nice -10 echo blah
Így először a nice parancs fut le, ez értelmezi az első argumentumot, ami a -10, majd végrehajtja az echo parancsot.