Vinum (FreeBSD)
(Új oldal, tartalma: „== Logikai kötetkezelés a FreeBSD operációs rendszerben == === Partíciók és azzal kapcsolatos fogalmak === A különböző BSD terjesztések alatt meg kell külö...”) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | == Logikai kötetkezelés a FreeBSD operációs rendszerben == |
+ | = Logikai kötetkezelés a FreeBSD operációs rendszer alatt = |
| − | === Partíciók és azzal kapcsolatos fogalmak === |
+ | == Partíciók és azzal kapcsolatos fogalmak == |
A különböző BSD terjesztések alatt meg kell különböztetnünk slice-okat és partíciókat. Az előbbi hasonlítható a Microsoft rendszerekből ismert elsődleges, és másodlagos partíciókkal, ugyanúgy 4 darab lehet belőle egy merevlemezen. Ez kompatibilitási szempontból jó, mivel így azon rendszerek alatt is látjuk az fdisk program segítségével. A különbséget az képzi, hogy egy slice-on belül hozhatunk létre partíciókat (max. 8 FIXME), ahová a rendszert ténylegesen elhelyezzük. Ilyennek számít a root partíció, swap partíció, és egyéb általunk kívánt partíciók. Ezek feleltethetőek meg a Linux és egyéb UNIX terjesztések alatt található partícióknak. |
A különböző BSD terjesztések alatt meg kell különböztetnünk slice-okat és partíciókat. Az előbbi hasonlítható a Microsoft rendszerekből ismert elsődleges, és másodlagos partíciókkal, ugyanúgy 4 darab lehet belőle egy merevlemezen. Ez kompatibilitási szempontból jó, mivel így azon rendszerek alatt is látjuk az fdisk program segítségével. A különbséget az képzi, hogy egy slice-on belül hozhatunk létre partíciókat (max. 8 FIXME), ahová a rendszert ténylegesen elhelyezzük. Ilyennek számít a root partíció, swap partíció, és egyéb általunk kívánt partíciók. Ezek feleltethetőek meg a Linux és egyéb UNIX terjesztések alatt található partícióknak. |
||
Itt tennék egy kisebb kitértőt a fájlrendszer típusokra. Alapvetően elterjedt az UFS illetve ennek a második generációs változata, az UFS2. Ezeket a variánsok még a szétválásuk előtt megkapták, illetve osztoznak rajta. Érdekességként említhető meg a HAMMER fájlrendszer, ami a legfrissebb BSD variáns főfejlesztőjének, Matthew Dillon-nak nevéhez köthető. A fejlesztése még csak 1 éve kezdődött meg, teljesen a semmiből. A 2008 nyarán megjelent 2.0 DragonFlyBSD-ben már teszt jelleggel elérhető. A megalkotásának oka a naplózó fájlrendszer hiányának betöltése. Naplózás elérhető FreeBSD 7.x változatiótól a GEOM segítségével, ami nem fájlrendszer szintű mégis blokkszinten képes naplózásra. |
Itt tennék egy kisebb kitértőt a fájlrendszer típusokra. Alapvetően elterjedt az UFS illetve ennek a második generációs változata, az UFS2. Ezeket a variánsok még a szétválásuk előtt megkapták, illetve osztoznak rajta. Érdekességként említhető meg a HAMMER fájlrendszer, ami a legfrissebb BSD variáns főfejlesztőjének, Matthew Dillon-nak nevéhez köthető. A fejlesztése még csak 1 éve kezdődött meg, teljesen a semmiből. A 2008 nyarán megjelent 2.0 DragonFlyBSD-ben már teszt jelleggel elérhető. A megalkotásának oka a naplózó fájlrendszer hiányának betöltése. Naplózás elérhető FreeBSD 7.x változatiótól a GEOM segítségével, ami nem fájlrendszer szintű mégis blokkszinten képes naplózásra. |
||
| − | === Logikai lemezkezelő alrendszer === |
+ | == Logikai lemezkezelő alrendszer == |
A logikai lemezkezelést BSD rendszerekben Vinum alkalmazás segíti. Ennek elindítása a gvinum parancs kiadásával történik. |
A logikai lemezkezelést BSD rendszerekben Vinum alkalmazás segíti. Ennek elindítása a gvinum parancs kiadásával történik. |
||
| − | === Példák === |
+ | == Példák == |
| − | ==== RAID 0 létrehozása ==== |
+ | === RAID 0 létrehozása === |
Először is szükségünk lesz lemezekre, amiket összefűzünk. Jelenleg demonstrációs célból ez két loopback eszköz lesz. Ennek létrehozási módja: |
Először is szükségünk lesz lemezekre, amiket összefűzünk. Jelenleg demonstrációs célból ez két loopback eszköz lesz. Ennek létrehozási módja: |
||
| 51. sor: | 51. sor: | ||
mount /dev/gvinum/stripe /mnt |
mount /dev/gvinum/stripe /mnt |
||
| − | ==== RAID 1 létrehozása==== |
+ | === RAID 1 létrehozása === |
# dd if=/dev/zero of=loop1.img bs=1m count=512 |
# dd if=/dev/zero of=loop1.img bs=1m count=512 |
||
| 98. sor: | 98. sor: | ||
mount /dev/gvinum/mirror /mnt |
mount /dev/gvinum/mirror /mnt |
||
| − | ==== Bővíthető lemezkötetek ==== |
+ | === Bővíthető lemezkötetek === |
Létrehozhatunk kötetekből egy összefűzött csomót, amit a későbbiek során folyamatosan igény szerint növelhetünk. Ilyen rendszer alkalmazása kiváló lehet, ha felhasználók home könyvtárjait külön szeretnénk tárolni, illetve a későbbiek során számukra több helyet biztosíteni. Ennel első lépése, hogy létrehozzuk a fent ismertett módon két loopback eszközt. Ezeket egy csoportba foghatjuk a következő módon: |
Létrehozhatunk kötetekből egy összefűzött csomót, amit a későbbiek során folyamatosan igény szerint növelhetünk. Ilyen rendszer alkalmazása kiváló lehet, ha felhasználók home könyvtárjait külön szeretnénk tárolni, illetve a későbbiek során számukra több helyet biztosíteni. Ennel első lépése, hogy létrehozzuk a fent ismertett módon két loopback eszközt. Ezeket egy csoportba foghatjuk a következő módon: |
||
| 122. sor: | 122. sor: | ||
# gconcat stop home |
# gconcat stop home |
||
# gconcat unload |
# gconcat unload |
||
| − | === Hivatkozások === |
+ | == Hivatkozások == |
* http://www.bsd.hu/?q=particioslice |
* http://www.bsd.hu/?q=particioslice |
||
* http://people.freebsd.org/~pgj/gjournal-desktop_hu/ |
* http://people.freebsd.org/~pgj/gjournal-desktop_hu/ |
||
A lap 2008. október 16., 01:13-kori változata
Tartalomjegyzék |
1 Logikai kötetkezelés a FreeBSD operációs rendszer alatt
1.1 Partíciók és azzal kapcsolatos fogalmak
A különböző BSD terjesztések alatt meg kell különböztetnünk slice-okat és partíciókat. Az előbbi hasonlítható a Microsoft rendszerekből ismert elsődleges, és másodlagos partíciókkal, ugyanúgy 4 darab lehet belőle egy merevlemezen. Ez kompatibilitási szempontból jó, mivel így azon rendszerek alatt is látjuk az fdisk program segítségével. A különbséget az képzi, hogy egy slice-on belül hozhatunk létre partíciókat (max. 8 FIXME), ahová a rendszert ténylegesen elhelyezzük. Ilyennek számít a root partíció, swap partíció, és egyéb általunk kívánt partíciók. Ezek feleltethetőek meg a Linux és egyéb UNIX terjesztések alatt található partícióknak.
Itt tennék egy kisebb kitértőt a fájlrendszer típusokra. Alapvetően elterjedt az UFS illetve ennek a második generációs változata, az UFS2. Ezeket a variánsok még a szétválásuk előtt megkapták, illetve osztoznak rajta. Érdekességként említhető meg a HAMMER fájlrendszer, ami a legfrissebb BSD variáns főfejlesztőjének, Matthew Dillon-nak nevéhez köthető. A fejlesztése még csak 1 éve kezdődött meg, teljesen a semmiből. A 2008 nyarán megjelent 2.0 DragonFlyBSD-ben már teszt jelleggel elérhető. A megalkotásának oka a naplózó fájlrendszer hiányának betöltése. Naplózás elérhető FreeBSD 7.x változatiótól a GEOM segítségével, ami nem fájlrendszer szintű mégis blokkszinten képes naplózásra.
1.2 Logikai lemezkezelő alrendszer
A logikai lemezkezelést BSD rendszerekben Vinum alkalmazás segíti. Ennek elindítása a gvinum parancs kiadásával történik.
1.3 Példák
1.3.1 RAID 0 létrehozása
Először is szükségünk lesz lemezekre, amiket összefűzünk. Jelenleg demonstrációs célból ez két loopback eszköz lesz. Ennek létrehozási módja:
# dd if=/dev/zero of=loop3.img bs=1m count=512 # dd if=/dev/zero of=loop4.img bs=1m count=512 # mdconfig -a -t vnode -f loop3.img # mdconfig -a -t vnode -f loop4.img
Ezek után elkészítjük a Vinum konfigurációs fájlját, ami nekünk ezt a két eszközt összefűzve elérhetővé teszi. Itt a következőkben 1m-os csíkozást állítunk be.
drive loop3 device /dev/md2
drive loop4 device /dev/md3
volume stripe
plex org striped 1m
sd length 500m drive loop3
sd length 500m drive loop4
Ezt a konfigurációs fájlt betöltve a következőket kapjuk:
gvinum -> create striped.conf 2 drives: D loop4 State: up /dev/md3 A: 11/511 MB (2%) D loop3 State: up /dev/md2 A: 11/511 MB (2%) 1 volumes: V stripe State: up Plexes: 1 Size: 1000 MB 1 plexes: P stripe.p0 S State: up Subdisks: 2 Size: 1000 MB 2 subdisks: S stripe.p0.s1 State: up D: loop4 Size: 500 MB S stripe.p0.s0 State: up D: loop3 Size: 500 MB
Most már elérhető a /dev alatt a stripe nevű lemez a /dev/gvinum/stripe elérési útvonallal. Ezek után már csak fájl rendszert kell létrehoznunk, felcsatolnunk, és használnunk:
newfs /dev/gvinum/stripe mount /dev/gvinum/stripe /mnt
1.3.2 RAID 1 létrehozása
# dd if=/dev/zero of=loop1.img bs=1m count=512 # dd if=/dev/zero of=loop2.img bs=1m count=512 # mdconfig -a -t vnode -f loop1.img # mdconfig -a -t vnode -f loop2.img
Ezek után el kell készítenünk egy konfigurációs fájl, mondjuk mirror.conf néven. Ennek tartalma legyen:
drive loop1 device /dev/md0 drive loop2 device /dev/md1 volume mirror plex org concat sd length 450m drive loop1 plex org concat sd length 450m drive loop2
Ezek után már csak be kell töltenünk. Ehhez indítsuk el a gvinum alkalmazást, és adjuk ki a következő parancsot:
# gvinum -> create mirror.conf 4 drives: D loop4 State: up /dev/md3 A: 11/511 MB (2%) D loop3 State: up /dev/md2 A: 11/511 MB (2%) D loop2 State: up /dev/md1 A: 61/511 MB (12%) D loop1 State: up /dev/md0 A: 61/511 MB (12%) 2 volumes: V stripe State: up Plexes: 1 Size: 1000 MB V raid1 State: up Plexes: 2 Size: 450 MB 3 plexes: P stripe.p0 S State: up Subdisks: 2 Size: 1000 MB P raid1.p1 C State: up Subdisks: 1 Size: 450 MB P raid1.p0 C State: up Subdisks: 1 Size: 450 MB 4 subdisks: S stripe.p0.s1 State: up D: loop4 Size: 500 MB S stripe.p0.s0 State: up D: loop3 Size: 500 MB S raid1.p1.s0 State: up D: loop2 Size: 450 MB S raid1.p0.s0 State: up D: loop1 Size: 450 MB
Most már elérhető a /dev alatt a mirror nevű lemez a /dev/gvinum/mirror elérési útvonal alatt. Ezek után már csak fájl rendszert kell létrehoznunk, felcsatolnunk, és használnunk:
newfs /dev/gvinum/mirror mount /dev/gvinum/mirror /mnt
1.3.3 Bővíthető lemezkötetek
Létrehozhatunk kötetekből egy összefűzött csomót, amit a későbbiek során folyamatosan igény szerint növelhetünk. Ilyen rendszer alkalmazása kiváló lehet, ha felhasználók home könyvtárjait külön szeretnénk tárolni, illetve a későbbiek során számukra több helyet biztosíteni. Ennel első lépése, hogy létrehozzuk a fent ismertett módon két loopback eszközt. Ezeket egy csoportba foghatjuk a következő módon:
# gconcat label -v home /dev/mdx /dev/mdy ...
Ezzel egy home cimkevel ellátott eszközfájl fog megjeleni számunkra a /dev/concat könyvtárban. A -v kapcsoló a beszédesebb visszajelzést állítja be. Az utána felsorolt eszközök kerülnek be a kötetbe. Ezek után a szokásos módon hozhatunk létre fájlrendszert rajta:
# newfs /dev/concat/home
Ezek után, ha a felhasználás során felmerül az igény a home eszköz megnövelésére akkor a következő módon járunk el:
# gconcat label home /dev/mdz
Ezzel a z. loopback eszközt hozzávettük a kötethez. Ekkor még a rajta található partíció mérete nem vette át a kötet méretét, tehát azt meg kell növelnünk. Ehhez használjuk a growfs parancsot:
# gconcat /dev/concat/home
Természetesen a felcsatolás a szokásos módon elvégezhető a mount paranccsal.
Bővítés előtt a lemezt szükséges lecsatolni. A kötetet leállítani a következő módon tudjuk:
# gconcat stop home # gconcat unload
