RAID

A Unix/Linux szerverek üzemeltetése wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen KornAndras (vitalap | szerkesztései) 2006. szeptember 22., 00:41-kor történt szerkesztése után volt.

Redundant Array of Inexpensive/Independent Disks.

Tartalomjegyzék

1 Mire jó?

  • Sok kis diszk helyett egy nagyot látunk
    • Ami ráadásul gyorsabb is
    • És megbízhatóbb is
      • És jobb esetben mu"ködés közben cserélheto"
      • Egy diszk MTFF-je 200000 óra is lehet
      • Akkor 100 diszké 2000 óra (kb. két és fél hónap)

2 Megvalósítás típusai

  • Hardware
    • Drága vezérlo"
  • Software
    • pl. Linux md
    • Windows dynamic disk (?)
  • Hibrid
    • Olcsó alaplapok "RAID"-vezérlo"i

3 RAID szintek

  • Két ortogonális fogalom:
    • Csíkozás (striping) a nagyobb teljesítmény, és
    • Redundancia (redundancy) a nagyobb megbízhatóság érdekében.
  • Csíkozás:
    • Lehet finom vagy durva
    • Rövidebb sorbanállás független I/O mu"veletek esetén
    • Nagyobb effektív átviteli sebesség egyetlen, több-blokkos I/O mu"velet esetén
    • Csökkenti a megbízhatóságot: 10 diszkbo"l egy várhatóan pontosan tizedannyi ido" alatt romlik el, mint egybo"l egy
  • Redundancia:
    • Milyen hibadetektáló/-javító kódot használ? (általában paritás, ritkábban Hamming vagy Reed-Solomon)
    • Hogyan osszuk el a redundáns információt a több diszk között?
      • Koncentráltan
      • Szétterítve

3.1 RAID0

  • Nincs redundancia, csak csíkozás
  • A legjobb írási sebesség (nem kell kódokat számolgatni és frissíteni)
  • A RAID1 tudhat gyorsabban olvasni (több diszken is megvan ugyanaz az adat, tehát olvashatunk arról, amelyik várhatóan a leghamarabb odaér)
  • Egy diszk kiesése után a tömb "használhatatlan"

3.2 RAID1

  • Az adatokat nem 1, hanem n>1 diszken tároljuk
  • A tömbhöz tartozhat hidegtartalék is
  • Ha 8 diszkünk van, akkor 4 kapacitása hasznosul
    • Bármelyik kieshet, és a tömb még mu"ködik
    • Ha szerencsénk van, akár 4 is kieshet, és még mu"ködik, de ez már nem garantált

3.3 RAID2

  • Hamming kódos
  • 4 adatdiszkhez 3 paritásdiszk kell, de a paritásdiszkek száma az adatdiszkek logaritmusával arányos
  • A fenti hétbo"l egy eshet ki, négy kapacitása hasznosul
  • Nemigen használják

3.4 RAID3

  • A memóriahibákkal ellentétben a diszkek esetében pontosan tudjuk, melyik a rossz, tehát nem kell a Hamming-kód, találhatunk jobbat
  • n adatdiszkhez 1 paritásdiszk tartozik
  • Minden írás minden diszket érint
  • Az olvasásban csak az adatdiszkek vesznek részt
  • Pontosan egy diszk eshet ki
  • Nemigen használják

3.5 RAID4

  • Mint a RAID3, de nem bitenként használja az egyes diszkeket, hanem blokkonként (striping unit, esetleg stride size).
  • Blokkméret alatti írási műveleteknél read-modify-write van:
    • a többi diszkről is be kell olvasni az adott paritásblokkhoz tartozó adatokat
    • újra kiszámolni a paritást
    • kiírni a módosított adatot és az új paritást
  • Mivel csak egy paritásdiszk van, és azt az összes írás érinti, szűk keresztmetszet lehet
  • Itt is pontosan egy diszk eshet ki
  • Nemigen használják

3.6 RAID5

  • Mint a RAID4, de a paritás is el van osztva
    • n diszk esetén minden diszken minden n-edik blokk paritásblokk
  • n+1 diszkből itt is n-nek a kapacitását hasznosítjuk
  • Minden diszk részt vehet az olvasási műveletek kiszolgálásában
  • Kis olvasás, nagy olvasás, nagy írás gyors; kis írás relatív lassú
  • Pontosan egy eshet ki
  • Széles körben elterjedt

3.7 RAID6

  • Reed-Solomon
  • n+2 diszk kell n diszknyi kapacitáshoz
  • Bármely két diszk kieshet
  • Amúgy olyan, mint a RAID5; a kis írás még egy kicsit lassúbb
  • Terjedőben

4 Ajánlott irodalom

Személyes eszközök