HTTP Tunneling
(→További információk) |
(→További információk) |
||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
= További információk = |
= További információk = |
||
| − | A HTTP alagutak működéséről bővebben az angol nyelvű [http://en.wikipedia.org/wiki/HTTP_tunnel wiki oldalon] található bővebb leírás. |
+ | A HTTP alagutak működéséről bővebben az angol nyelvű [http://en.wikipedia.org/wiki/HTTP_tunnel wiki oldalon] lehet olvasni. |
| + | |||
A TCP over DNS-ről bővebben [http://analogbit.com/tcp-over-dns_howto itt] olvashatsz. |
A TCP over DNS-ről bővebben [http://analogbit.com/tcp-over-dns_howto itt] olvashatsz. |
||
| + | |||
A Perl scriptes HTTPTunnel-ról pedig [http://http-tunnel.sourceforge.net itt]. |
A Perl scriptes HTTPTunnel-ról pedig [http://http-tunnel.sourceforge.net itt]. |
||
A lap 2010. december 3., 01:53-kori változata
Tartalomjegyzék |
1 Mi a HTTP Tunneling?
A HTTP alagutazás egy lehetséges megoldás bármilyen hálózati forgalom szabványos HTTP kérésekbe való becsomagolására. A HTTP alagút kiépítése valójában kettő vagy több kapcsolat kiépítése, implementációtól függően.
1.1 A HTTP alagút felhasználási módjai
Az általános modellben a kliens egy szigorú proxy mögött helyezkedik el, a szerver alkalmazás pedig azon kívül. A cél hogy a proxy által korlátozott hálózatból a belső hálózaton kívüli eröforrások elérhetőek legyenek. Ez jelentheti, például tiltott weblapok elérését, vagy tiltott protokollok használatát egy korlátozott hálózatban.
1.2 Alagút HTTP CONNECT metódussal
Létezik megoldás a HTTP CONNECT mechanizmus használatára az alagutazás során, ahol a forgalmat generáló alkalmazás egy köztes szerverhez csatlakozik, ami azután felépíti a kapcsolatot a kívánt kiszolgálóval, a kapcsolatfelépítés után már nem HTTP fog menni a nyitott kapcsolaton, hanem tetszőleges forgalom, amit a köztes szerver fog proxyként továbbítani.
1.3 Alagút HTTP GET vagy HTTP POST metódussal
A másik megoldás a HTTP GET vagy HTTP POST metódust használja a kommunikációra, ennek megvalósítása kliens-szerver modellel történik. A kapcsolat teljes időtartalma alatt HTTP kérések mennek ezért a forgalom nem megkülönböztethető egy valódi (pl böngészés által generált) HTTP forgalomtól.
2 GNU HTTP Tunnel
A GNU HTTP Tunnel egy kliens szerver architektúrájú alkalmazás, HTTP POST és GET metódusokat használ a kapcsolat során. Többféleképpen konfigurálható, aszerint hogy az inputot honnan vegye, az output mi legyen, van-e proxy a hálózatban, kell-e autentikálni stb. A szerver komponense a programnak az általában proxyval védett hálózaton kívül fut, a kliens pedig belül. Nem szükséges, hogy a kliens a felhasználó gépén, a szerver pedig a cél hoszton fusson. A HTTP alagút a szerver és a kliens komponens között épül fel.
3 Proxy kikerülése HTTP alagúttal
Először a szerver részt kell elindítani a korlátozott hálózatonkívül:
hts -F <célhoszt:port> <port ahol figyeljen>
például:
Ezután a klienset kell beállítani:
htc -F <port ahová az inputot várja> -P <proxy_address:port> -A <user:pass> <hts_cime:port>
például:
Majd felépítjük a kapcsolatot a kívánt alkalmazással:
Az eredmény így néz ki:
Az alagútban a forglom pedig így néz ki:
4 Más implementációk
A HTTP alagútnak a GNU HTTP Tunnel-en kívűl még több implementációja is van, például a HTTPTunnel, ami Perlben van megírva, van távoli menedszent felülete, és bővebb funkciókkal van ellátva mint a GNU HTTP Tunnel. Vannak még egyéb alagtazási technikák, van például TCP over DNS alagutazás is, ahol a forgalom DNS kérésekbe lesz csomagolva (természetesen ez jelentős overheadet jelent).
5 További információk
A HTTP alagutak működéséről bővebben az angol nyelvű wiki oldalon lehet olvasni.
A TCP over DNS-ről bővebben itt olvashatsz.
A Perl scriptes HTTPTunnel-ról pedig itt.
