Copyright

A Unix/Linux szerverek üzemeltetése wikiből
(Változatok közti eltérés)
a (= A kiadólobbi perei a saját vásárlóik ellen: typo)
a (update 2011)
6. sor: 6. sor:
   
 
A "copyright", vagy [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerz%C5%91i_jog szerzői jog], olyan jogszabályok összessége, amelyek "művek"
 
A "copyright", vagy [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerz%C5%91i_jog szerzői jog], olyan jogszabályok összessége, amelyek "művek"
szerzőinek bizonyos előjogokat biztosítanak, amelyek esetleg egyebek mellett általában tartalmazzák az alábbiakat is:
+
szerzőinek bizonyos előjogokat biztosítanak, amelyek egyebek mellett általában tartalmazzák az alábbiakat is:
   
 
* csak a szerző (jogtulajdonos) engedélyével hozható nyilvánosságra ill. adható elő a mű;
 
* csak a szerző (jogtulajdonos) engedélyével hozható nyilvánosságra ill. adható elő a mű;
12. sor: 12. sor:
 
* csak a szerző (jogtulajdonos) engedélyével készíthető másolat a műről;
 
* csak a szerző (jogtulajdonos) engedélyével készíthető másolat a műről;
 
** (kivétel: országonként eltérő módon és mértékben, de általában szabad magáncélú másolatot készíteni);
 
** (kivétel: országonként eltérő módon és mértékben, de általában szabad magáncélú másolatot készíteni);
* csak a szerző (jogtulajdonos) engedélyével készíthető a mű alapján származékos mű (pl. átdolgozás, fordítás vagy paródia);
+
* csak a szerző (jogtulajdonos) engedélyével készíthető a mű alapján származékos mű (pl. átdolgozás, fordítás vagy paródia).
   
A jogszabályokon kívül a fenti előjogokat is hívhatjuk szerzői jognak. Egy jogásznak ez bizonyára nem elegendően precíz megfogalmazás,
+
A jogszabályokon kívül a fenti előjogokat is hívhatjuk szerzői jognak.
de itt most csak érteni akarjuk, kb. miről is van szó.
+
Egy jogásznak ez bizonyára nem elegendően precíz megfogalmazás, de itt most csak érteni akarjuk, kb. miről is van szó.
   
 
A szerzői jog a művel együtt, automatikusan keletkezik (tehát minden műre automatikusan vonatkozik).
 
A szerzői jog a művel együtt, automatikusan keletkezik (tehát minden műre automatikusan vonatkozik).
21. sor: 21. sor:
 
A wikipédiából:
 
A wikipédiából:
   
: A szerzői jogi oltalom a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat – ez a szabadalmak feladata –, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. Például a Mikiegeret védő szerzői jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszélő egeret alkosson, de csak akkor, ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival. A szerzői jogi oltalom a szabadalmi oltalomhoz és a védjegyoltalomhoz hasonlítanak abban, hogy mindkettő kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető (a kivételekről később). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható védjegyoltalommal szemben a szerzői jogi oltalom egy adott, előre meghatározott számú évig tart (lásd védelmi idő), amely alatt a jogosult nem köteles a védett művet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak használatában megakadályozhasson.
+
: A szerzői jogi oltalom a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat – ez a szabadalmak feladata –, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. Például a Mikiegeret védő szerzői jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszélő egeret alkosson, de csak akkor, ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival. A szerzői jogi oltalom a szabadalmi oltalomhoz és a védjegyoltalomhoz hasonlít abban, hogy mindkettő kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető (a kivételekről később). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható védjegyoltalommal szemben a szerzői jogi oltalom egy adott, előre meghatározott számú évig tart (lásd védelmi idő), amely alatt a jogosult nem köteles a védett művet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak használatában megakadályozhasson.
   
A jogok egy része "vagyoni", más részük "személyhez fűződő" jog.
+
A jogok egy része "vagyoni", más részük "személyhez fűződő" jog; az utóbbiak közé tartozik pl. az, hogy a szerző ragaszkodhat nevének feltüntetéséhez. A vagyoni jogokat a szerzők gyakran átruházzák a kiadókra (bővebben később).
   
 
== Mi a "fair use"? ==
 
== Mi a "fair use"? ==
   
Ez egy jellegzetesen amerikai fogalom; az európai jogban nincs közvetlen megfelelője. Az amerikai jog bizonyos meghatározott kivételeket
+
Ez egy jellegzetesen amerikai fogalom; az európai jogban nincs közvetlen megfelelője.
fogalmaz meg, amelyekre a szerzői jog nem érvényes, a műveket az adott körülmények között az adott módokon fel szabad használni akkor is,
+
Az amerikai jog bizonyos meghatározott kivételeket fogalmaz meg, amelyekre a szerzői jog nem érvényes, a műveket az adott körülmények között az adott módokon fel szabad használni akkor is, hogyha ez amúgy a szerzői jogba ütközne.
hogyha ez amúgy a szerzői jogba ütközne. A "[http://en.wikipedia.org/wiki/Fair_use fair use]" körébe tartozik például a paródia készítése:
+
A "[http://en.wikipedia.org/wiki/Fair_use fair use]" körébe tartozik például a paródia készítése: míg Európában ehhez általában az eredeti szerző engedélye szükséges, addig az USÁban nem.
míg Európában ehhez általában az eredeti szerző engedélye szükséges, addig az USÁban nem.
 
   
 
Szintén "fair use" például az idézés (ésszerű korlátok között), például a műről írt kritikában.
 
Szintén "fair use" például az idézés (ésszerű korlátok között), például a műről írt kritikában.
   
A konkrét szabályok elég összetettek és adott esetben elképzelhető, hogy csak a bíróságon derül ki, hogy egy adott mű adott felhasználása
+
A konkrét szabályok elég összetettek és adott esetben elképzelhető, hogy csak a bíróságon derül ki, hogy egy adott mű adott felhasználása "fair use" volt-e.
"fair use" volt-e.
 
   
Bennünket is közvetlenül érint az amerikai "fair use" fogalma, ha pl. a YouTube-ra töltünk fel olyan filmet, amely szerzői jogi oltalom
+
Bennünket is közvetlenül érint az amerikai "fair use" fogalma, ha pl. a YouTube-ra töltünk fel olyan filmet, amely szerzői jogi oltalom alá eső elemeket is tartalmaz; ha ugyanis a filmet egy jogtulajdonos a YouTube-ról az amerikai szerzői jogra hivatkozva (konkrétan a DMCA alapján) távolíttatja el (és ez a jellemző), akkor a feltöltőnek lehetősége van az eltávolítás jogosságát a "fair use"-ra való hivatkozással vitatni.
alá eső elemeket is tartalmaz; ha ugyanis a filmet a jogtulajdonos a YouTube-ról az amerikai szerzői jogra hivatkozva (konkrétan a DMCA
 
alapján) távolíttatja el (és ez a jellemző), akkor a feltöltőnek lehetősége van az eltávolítás jogosságát a "fair use"-ra való
 
hivatkozással vitatni.
 
   
 
== Mi a licencelés? ==
 
== Mi a licencelés? ==
   
A licenc egy olyan szerződés, amelyben valaki (a licencelő, angolul licensor) egy másik személynek meghatározott feltételek mellett
+
A licenc egy olyan szerződés, amelyben valaki (a licencelő, angolul licensor) egy másik személynek meghatározott feltételek mellett engedélyt ad olyan cselekedetekre, amelyekhez amúgy nem lenne joga.
engedélyt ad olyan cselekedetekre, amelyekhez amúgy nem lenne joga.
 
   
A licenc úgy kapcsolódik a szerzői joghoz, hogy licencszerződések segítségével a szerzői jog bővíthető vagy szűkíthető. Például egy
+
A licenc úgy kapcsolódik a szerzői joghoz, hogy licencszerződések segítségével a szerzői jog bővíthető vagy szűkíthető.
szerző elvileg megteheti, hogy szerzői jogi oltalom alá tartozó művének terjesztése során a felhasználótól egy licencszerződés elfogadását
+
Például egy szerző elvileg megteheti, hogy szerzői jogi oltalom alá tartozó művének terjesztése során a felhasználótól egy licencszerződés elfogadását követeli meg: aki nem fogadja el a licencfeltételek, nem kaphat példányt a műből (ez a szoftverek világából bizonyára mindenkinek ismerős).
követeli meg: aki nem fogadja el a licencfeltételek, nem kaphat példányt a műből. A licencfeltételek korlátozhatják a felhasználónak
+
A licencfeltételek korlátozhatják a felhasználónak a művel kapcsolatos jogait; például megtilthatják, hogy egy könyvet teleholdkor olvassunk, vagy hogy kölcsönadjuk (amihez pedig egyébként jogunk lenne).
a művel kapcsolatos jogait; például megtilthatják, hogy egy könyvet teleholdkor olvassunk, vagy hogy kölcsönadjuk (amihez pedig egyébként jogunk lenne).
 
   
 
A papíralapú könyveknél egyelőre nem jellemzőek a licencszerződések, de az e-könyveknél egyre inkább.
 
A papíralapú könyveknél egyelőre nem jellemzőek a licencszerződések, de az e-könyveknél egyre inkább.
   
 
A licencszerződés, mint a szerző és a felhasználó közötti megállapodás, alkalmas arra is, hogy új jogokat biztosítson a mű felhasználójának.
 
A licencszerződés, mint a szerző és a felhasználó közötti megállapodás, alkalmas arra is, hogy új jogokat biztosítson a mű felhasználójának.
Ezen az elven működnek pl. a [http://creativecommons.org/ Creative Commons] licencei (amelyek főként művészeti alkotások és szövegek
+
Ezen az elven működnek pl. a [http://creativecommons.org/ Creative Commons] licencei (amelyek főként művészeti alkotások és szövegek létrehozóina igényeihez igazodnak) és a [http://www.gnu.org/licenses/gpl.html GNU General Public License] (amely főként szoftverekkel összefüggésben használatos).
létrehozóina igényeihez igazodnak) és a
 
[http://www.gnu.org/licenses/gpl.html GNU General Public License] (amely főként szoftverekkel összefüggésben használatos).
 
   
 
=== A GPL működése ===
 
=== A GPL működése ===
54. sor: 54. sor:
 
A GPL működési mechanizmusa érdekes, és aki nem gondolta végig, általában nem érti igazán, úgyhogy érdemes egy kicsit foglalkozni vele.
 
A GPL működési mechanizmusa érdekes, és aki nem gondolta végig, általában nem érti igazán, úgyhogy érdemes egy kicsit foglalkozni vele.
   
A szerzői jog lehetővé teszi a mű szerzője (a GPL esetében általában egy szoftver fejlesztője) számára, hogy a művet terjessze, vagyis
+
A szerzői jog lehetővé teszi a mű szerzője (a GPL esetében általában egy szoftver fejlesztője) számára, hogy a művet terjessze, vagyis másolatokat készítsen róla és ezeket másoknak átadja.
másolatokat készítsen róla és ezeket másoknak átadja. Ezzel a joggal kizárólag a szerző rendelkezik. Szintén csak a szerzőnek van joga
+
Ezzel a joggal (a törvények értelmében) kizárólag a szerző rendelkezik.
arra, hogy a művet megváltoztassa (átdolgozza).
+
Szintén csak a szerzőnek van joga arra, hogy a művet megváltoztassa (átdolgozza).
   
A GPL ezeket a jogokat (a terjesztés és módosítás jogát) biztosítja a felhasználónak is, azzal a feltétellel, hogy ha ő maga is terjeszti
+
A GPL ezeket a jogokat (a terjesztés és módosítás jogát) biztosítja a felhasználónak is, azzal a feltétellel, hogy ha ő maga is terjeszti a művet, akkor ugyanezt a licencmegállapodást (a GPL-t) kell alkalmaznia saját maga és azok között, akiknek a művet továbbadja; így ezek az új felhasználók is garantáltan megkapják azokat a jogokat, amelyeket a GPL az első felhasználó számára biztosított.
a művet, akkor ugyanezt a licencmegállapodást (a GPL-t) kell alkalmaznia saját maga és azok között, akiknek a művet továbbadja; így ezek
+
Szintén feltétele a terjesztés jogának az, hogy a program forráskódját is át kell adni a felhasználónak, aki így szintén könnyedén módosíthatja azt stb.
az új felhasználók is garantáltan megkapják azokat a jogokat, amelyeket a GPL az első felhasználó számára biztosított. Szintén feltétele
 
a terjesztés jogának az, hogy a program forráskódját is át kell adni a felhasználónak, aki így szintén könnyedén módosíthatja azt stb.
 
   
A GPL azt is rögzíti, hogy amennyiben a terjesztő nem tesz eleget valamelyik kötelezettségének (tehát a GPL által a felhasználónak
+
A GPL azt is rögzíti, hogy amennyiben a terjesztő nem tesz eleget valamelyik kötelezettségének (tehát a GPL által a felhasználónak biztosított jogokat nem vagy nem teljesen ruházza tovább saját felhasználóira, vagy nem adja oda az általa készített módosított szoftver forráskódját), akkor automatikusan elveszíti a GPL által ráruházott jogokat; emiatt pedig törvénysértővé válik a tevékenysége, hiszen most már csak ahhoz van joga, amihez a licenc nélkül is lenne, vagyis sem a terjesztéshez, sem a módosításhoz nincs.
biztosított jogokat nem vagy nem teljesen ruházza tovább saját felhasználóira, vagy nem adja oda az általa készített módosított szoftver
 
forráskódját), akkor automatikusan elveszíti a GPL által ráruházott jogokat; emiatt pedig törvénysértővé válik a tevékenysége, hiszen
 
most már csak ahhoz van joga, amihez a licenc nélkül is lenne, vagyis sem a terjesztéshez, sem a módosításhoz nincs.
 
   
Gyakori félreértés, hogy a GPL kizárja a szoftver pénzért való árusítását. Ez nem igaz; a GPL nem rendelkezik arról, milyen
+
Gyakori félreértés, hogy a GPL kizárja a szoftver pénzért való árusítását.
ellenszolgáltatást lehet kérni a szoftver terjesztéséért cserébe. Viszont, mivel az, akinek eladtuk a szoftvert,
+
Ez nem igaz; a GPL nem rendelkezik arról, milyen ellenszolgáltatást lehet kérni a szoftver terjesztéséért cserébe.
megkapta a forráskódot is és azt szabadon terjesztheti, ''nem igazán érdemes'' GPL-es szoftvereket árusítani, hiszen bármelyik felhasználó
+
Viszont, mivel az, akinek eladtuk a szoftvert, megkapta a forráskódot is és azt szabadon terjesztheti, ''nem igazán érdemes'' GPL-es szoftvereket árusítani, hiszen bármelyik felhasználó legálisan és ingyen odaadhatja bárki másnak.
legálisan és ingyen odaadhatja bárki másnak. A GPL-es szoftverek terjesztői gyakran inkább a szoftverhez adott
+
A GPL-es szoftverek terjesztői gyakran inkább a szoftverhez adott szolgáltatások árából próbálnak megélni (többen közülük fényes sikerrel).
szolgáltatások árából próbálnak megélni (többen közülük fényes sikerrel).
 
   
 
== A védjegyek és a copyright kapcsolata ==
 
== A védjegyek és a copyright kapcsolata ==
   
A védjegy olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen
+
A védjegy olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Talán meglepő, de [http://www.eatliver.com/i.php?n=5718 színekre] is [http://en.wikipedia.org/wiki/Colour_trademark kérhető] védjegyoltalom (hazai példa a T-*-magenta).
+
Talán meglepő, de [http://www.eatliver.com/i.php?n=5718 színekre] is [http://en.wikipedia.org/wiki/Colour_trademark kérhető] védjegyoltalom (hazai példa a T-*-magenta).
   
 
A bejegyzett (lajstromozott) ill. a közismert védjegyek védjegyoltalomban részesül(het)nek.
 
A bejegyzett (lajstromozott) ill. a közismert védjegyek védjegyoltalomban részesül(het)nek.
   
Az iparjogvédelembe itt most nem fogunk részletesebben belemenni; érjük be annyival, hogy a védjegyoltalom és a szerzői
+
Az iparjogvédelembe itt most nem fogunk részletesebben belemenni; érjük be annyival, hogy a védjegyoltalom és a szerzői jog oltalma két teljesen különböző dolog.
jog oltalma két teljesen különböző dolog.
 
   
Annyi kapcsolat van közöttük, hogy egy-egy műnek bizonyos részeit esetleg mindkét oltalom megilleti. Például a Mozilla Firefox böngésző
+
Annyi kapcsolat van közöttük, hogy egy-egy műnek bizonyos részeit esetleg mindkét oltalom megilleti.
forráskódját szerzői jogi oltalom illeti meg, a nevét és logóját pedig védjegyoltalom (attól függetlenül, hogy a logót a szerzői jog is
+
Például a Mozilla Firefox böngésző forráskódját szerzői jogi oltalom illeti meg, a nevét és logóját pedig védjegyoltalom (attól függetlenül, hogy a logót a szerzői jog is védi).
védi). Ez azért érdekes, mert a Firefox forráskódja ugyan elérhető olyan licencfeltételekkel, amelyek lehetővé teszik a terjesztést és
+
Ez azért érdekes, mert a Firefox forráskódja ugyan elérhető olyan licencfeltételekkel, amelyek lehetővé teszik a terjesztést és a módosítást, a védjegyoltalom miatt a módosított forráskódú böngészőt mégsem hívhatja a terjesztője Firefoxnak és nem használhatja a jól ismert ikont/logót sem (a Mozilla Alapítvány engedélye nélkül).
a módosítást, a védjegyoltalom miatt a módosított forráskódú böngészőt mégsem hívhatja a terjesztője Firefoxnak és nem használhatja
 
a jól ismert ikont/logót sem (a Mozilla Alapítvány engedélye nélkül).
 
   
A védjegyoltalom bizonyos értelemben kijátssza a licencszerződést, mert a licencszerződés által nem érintett jogi konstrukció segítségével
+
A védjegyoltalom bizonyos értelemben kijátssza a licencszerződést, mert a licencszerződés által nem érintett jogi konstrukció segítségével mégis korlátozza a felhasználónak azokat a jogait, amelyeket a licencszerződés szavatolni próbál neki.
mégis korlátozza a felhasználónak azokat a jogait, amelyeket a licencszerződés szavatolni próbál neki. Ez ellentétes pl. a Debian GNU/Linux
+
Ez ellentétes pl. a Debian GNU/Linux szoftverjogi irányelveinek szellemével ([http://www.debian.org/social_contract#guidelines DFSG: Debian Free Software Guidelines]); emiatt a Debianban nincs sem Firefox, sem Thunderbird, sem Seamonkey, van viszont helyettük ezeknek a forráskódján alapuló Iceweasel, Icedove ill. Iceape.
szoftverjogi irányelveivel (DFSG: Debian Free Software Guidelines); emiatt a Debianban nincs sem Firefox, sem Thunderbird, sem Seamonkey,
 
van viszont helyettük ezeknek a forráskódján alapuló Iceweasel, Icedove ill. Iceape.
 
   
 
== A szabadalmak és a copyright kapcsolata ==
 
== A szabadalmak és a copyright kapcsolata ==
   
A szabadalmi oltalom egy további, valamilyen értelemben vett "kizárólagosságot" biztosító jog, amit divat "szellemi tulajdon" néven
+
A szabadalmi oltalom egy további, valamilyen értelemben vett "kizárólagosságot" biztosító jog, amit divat "szellemi tulajdon" néven [http://www.gnu.org/philosophy/not-ipr.html összemosni] a védjegyoltalommal és a szerzői jogi oltalommal.
[http://www.gnu.org/philosophy/not-ipr.html összemosni] a védjegyoltalommal és a szerzői jogi oltalommal. Az összemosás mögött lehet
+
Az összemosás mögött lehet propagandacél: bizonyos lobbicsoportoknak érdeke, hogy az emberek és a jogalkotók a fizikai tulajdonjoghoz hasonló módon gondoljanak
propagandacél: bizonyos lobbicsoportoknak érdeke, hogy az emberek és a jogalkotók a fizikai tulajdonjoghoz hasonló módon gondoljanak
+
a "szellemi tulajdonra", noha eredetileg ezek valójában nem hasonlítottak és nem is szükségszerű, hogy hasonlítsanak (pl. a fizikai tulajdonhoz való jog nyilván sosem "jár le", ugyanakkor a társadalom érdeke az, hogy a szerzői jogok kizárólagossága csak korlátozott ideig álljon fenn és a védett művek az idő lejárta után közkinccsé váljanak).
a "szellemi tulajdonra", noha eredetileg ezek valójában nem hasonlítottak és nem is szükségszerű, hogy hasonlítsanak. Mára azonban a
+
Mára azonban a propaganda annyira elérte a célját, hogy sokan anélkül beszélnek "szellemi tulajdonról", hogy felfognák, miért félrevezető ez.
propaganda annyira elérte a célját, hogy sokan anélkül beszélnek "szellemi tulajdonról", hogy felfognák, miért félrevezető ez.
 
   
A szabadalmi oltalom lényege az, hogy iparilag hasznosítható, feltalálói tevékenységen alapuló új műszaki megoldások használatának
+
A szabadalmi oltalom lényege az, hogy iparilag hasznosítható, feltalálói tevékenységen alapuló új műszaki megoldások használatának kizárólagos jogát a feltalálóra ruházza (ő persze tovább is adhatja ezt a jogot, licencek formájában).
kizárólagos jogát a feltalálóra ruházza (ő persze tovább is adhatja ezt a jogot, licencek formájában). A szabadalmaztathatóság pontos
+
A szabadalmaztathatóság pontos kritériumai országonként eltérnek (az imént említettek a magyar szabadalmi rendszer alapkritériumai).
kritériumai országonként eltérnek (az imént említettek a magyar szabadalmi rendszer alapkritériumai).
 
   
Fontos, hogy a szabadalmak ötletekre, elgondolásokra, megoldásokra vonatkoznak (feltéve, hogy megfelelnek a szabadalmaztathatóság
+
Fontos, hogy a szabadalmak ötletekre, elgondolásokra, megoldásokra vonatkoznak (feltéve, hogy megfelelnek a szabadalmaztathatóság kritériumainak).
kritériumainak). Míg a szerzői jog konkrét műveket részesít oltalomban, addig a szabadalom az adott műszaki megoldás valamennyi
+
Míg a szerzői jog konkrét műveket részesít oltalomban, addig a szabadalom az adott műszaki megoldás valamennyi manifesztációját.
manifesztációját.
 
   
A szabadalmi oltalom elvi célja a szerzői jogéhoz hasonló: az innováció támogatása a korlátozott időre szóló kizárólagos haszonélvezeti
+
A szabadalmi oltalom elvi célja a szerzői jogéhoz hasonló: az innováció támogatása a korlátozott időre szóló kizárólagos haszonélvezeti joggal, majd az általános fejlődés támogatása a találmányok közkinccsé válása révén.
joggal, majd az általános fejlődés támogatása a találmányok közkinccsé válása révén. Napjainkra ezek a célok egyre inkább háttérbe
+
A jogszabályok mögött meghúzódó ideológia lényege az, hogy a "találmányok" létrehozásához befektetés kell (emberórák és pénz), és erre a befektetésre kevesebben lennének hajlandóak, ha nem lehetnének viszonylag biztosak abban, hogy erőfeszítéseik gyümölcsét, a "találmányt", nem nyúlja le az első ezen alapuló termék megjelenésekor egy vetélytárs.
szorulnak a szabadalmi rendszerrel visszaélő egyének és cégek tevékenysége miatt. Ebbe itt most terjedelmi okok miatt nem megyünk bele
+
Elvileg a szabadalmakat az adott műszaki/tudományos terület ismerői számára világosan, érthetően kellene megfogalmazni, hogy a szabadalmi oltalom lejártával mindenki szabadon felhasználhassa a szabadalom által megtestesített technológiai eredményt.
részletesen; vázlatosan a következő gondok merülnek fel:
+
Napjainkra ezek a célok egyre inkább háttérbe szorulnak a szabadalmi rendszerrel visszaélő egyének és cégek tevékenysége miatt.
  +
Ebbe itt most terjedelmi okok miatt nem megyünk bele részletesen; vázlatosan a következő gondok merülnek fel:
   
 
* A szabadalmakat, amelyek elvileg az adott találmány receptjei kellene, hogy legyenek, szándékosan obfuszkáltan fogalmazzák meg, hogy nehéz legyen megérteni és felhaszálni őket.
 
* A szabadalmakat, amelyek elvileg az adott találmány receptjei kellene, hogy legyenek, szándékosan obfuszkáltan fogalmazzák meg, hogy nehéz legyen megérteni és felhaszálni őket.
107. sor: 107. sor:
 
** Pl. elvileg a szabadalmaztatott megoldás nem lehet triviális; mégis szabadalom védi pl. a duplaklikket.
 
** Pl. elvileg a szabadalmaztatott megoldás nem lehet triviális; mégis szabadalom védi pl. a duplaklikket.
 
** Szintén elvileg nem szabadalmaztatható olyan megoldás, amely nem új; ennek azonban az obfuszkált megfogalmazás és az időhiány miatt sem járnak érdemben utána a szabadalmi hivatalok.
 
** Szintén elvileg nem szabadalmaztatható olyan megoldás, amely nem új; ennek azonban az obfuszkált megfogalmazás és az időhiány miatt sem járnak érdemben utána a szabadalmi hivatalok.
  +
*** Csak [http://www.uspto.gov/web/offices/ac/ido/oeip/taf/us_stat.htm az USÁban évi kb. 500e szabadalmat nyújtanak be]; ezeket mintegy 6.500 szakértő bírálja el. Egy szabadalom elbírálására így kb. 25 emberóra jut, ami elsőre nem tűnik kevésnek, de az talán belátható, hogy a (szándékosan obfuszkált) találmány újszerűségét ennyi idő alatt nem lehet érdemben megvizsgálni.
 
* A termékeket gyártó cégek szabadalmi portfóliókat tartanak fenn annak érdekében, hogy ha valaki szabadalombitorlás miatt beperli őket, az illetőt viszontperelhessék (mára szinte lehetetlen szabadalombitorlás nélkül mérnöki munkát is igénylő termékeket gyártani).
 
* A termékeket gyártó cégek szabadalmi portfóliókat tartanak fenn annak érdekében, hogy ha valaki szabadalombitorlás miatt beperli őket, az illetőt viszontperelhessék (mára szinte lehetetlen szabadalombitorlás nélkül mérnöki munkát is igénylő termékeket gyártani).
 
** Megjelentek a "patent trollok": olyan cégek, amelyek szabadalmakat vásárolnak annak érdekében, hogy szabadalombitorlási perek keretében licencdíjakat követeljenek valódi gyártóktól. Mivel ők maguk nem gyártanak semmit, nem viszontperelhetők.
 
** Megjelentek a "patent trollok": olyan cégek, amelyek szabadalmakat vásárolnak annak érdekében, hogy szabadalombitorlási perek keretében licencdíjakat követeljenek valódi gyártóktól. Mivel ők maguk nem gyártanak semmit, nem viszontperelhetők.
 
* Az USÁban szabadalmaztatható "találmányok" köre egyre bővült: algoritmusokra, üzleti modellekre, sőt, ujabban irodalmi megoldásokra (pl. cselekményfordulatokra) vonatkozó szabadalmat is bejegyeztek már.
 
* Az USÁban szabadalmaztatható "találmányok" köre egyre bővült: algoritmusokra, üzleti modellekre, sőt, ujabban irodalmi megoldásokra (pl. cselekményfordulatokra) vonatkozó szabadalmat is bejegyeztek már.
** 2010. június 28-án az amerikai Supreme Court [http://en.wikipedia.org/wiki/Bilski_v._Kappos határozott] egy [http://en.wikipedia.org/wiki/In_re_Bilski szabadalmaztathatósági ügyben] (ha jól értem, valaki egy olyan üzleti megoldást szabadalmaztatott, amelynek a lényege az, hogy az ügyfelek a közeljövő időjárásával kapcsolatban köthetnek fogadásokat, pénzpiaci derivátumra hajazó [http://en.wikipedia.org/wiki/Hedge_(finance) konstrukcióban]), és a döntésnek várhatóan nem elhanyagolható következményei lesznek. Érdemes elolvasni az egyik bíró [http://www.groklaw.net/article.php?story=20100629014657710 véleményét], amelyben kifejti, miért veszélyesek az üzleti megoldásokra vonatkozó szabadalmak; példaként azt hozza fel, mennyire aláásta, eltorzította volna a versenyt a légitársaságok piacán az, ha az első "frequent flier" program szabadalmi oltalomban részesült volna és emiatt nem tudta volna az összes légitársaság bevezetni.
+
** 2010. június 28-án az amerikai Supreme Court [http://en.wikipedia.org/wiki/Bilski_v._Kappos határozott] egy [http://en.wikipedia.org/wiki/In_re_Bilski szabadalmaztathatósági ügyben] (ha jól értem, valaki egy olyan üzleti megoldást szabadalmaztatott, amelynek a lényege az, hogy az ügyfelek a közeljövő időjárásával kapcsolatban köthetnek fogadásokat, pénzpiaci derivátumra hajazó [http://en.wikipedia.org/wiki/Hedge_(finance) konstrukcióban]), és a döntésnek várhatóan nem elhanyagolható következményei lesznek. Érdemes elolvasni az egyik bíró [http://www.groklaw.net/article.php?story=20100629014657710 véleményét], amelyben kifejti, miért veszélyesek az üzleti megoldásokra vonatkozó szabadalmak; példaként azt hozza fel, mennyire aláásta, eltorzította volna a versenyt a légitársaságok piacán az, ha az első "frequent flier" program szabadalmi oltalomban részesült volna és emiatt nem tudott volna az összes légitársaság ilyen programot bevezetni.
 
** [http://www.groklaw.net/article.php?story=20100629014657710 Ugyanitt] olvasható az is, hogy ha az üzleti megoldások szabadalmaztathatóak lennének, minden cég kénytelen lenne folyamatosan attól rettegni, hogy valamely üzleti döntése, bármilyen jelentéktelennek tűnik is, esetleg szabadalmat sérthet; sokat kellene költeni arra, hogy az üzleti megoldásokkal kapcsolatos szabadalmakat kutassák, csak azért, hogy a véletlen szabadalomsértést elkerüljék. Ez természetesen nagyon megdrágítaná a cégek működését.
 
** [http://www.groklaw.net/article.php?story=20100629014657710 Ugyanitt] olvasható az is, hogy ha az üzleti megoldások szabadalmaztathatóak lennének, minden cég kénytelen lenne folyamatosan attól rettegni, hogy valamely üzleti döntése, bármilyen jelentéktelennek tűnik is, esetleg szabadalmat sérthet; sokat kellene költeni arra, hogy az üzleti megoldásokkal kapcsolatos szabadalmakat kutassák, csak azért, hogy a véletlen szabadalomsértést elkerüljék. Ez természetesen nagyon megdrágítaná a cégek működését.
 
* A szabadalom elvileg működő találmány kellene, hogy legyen; mégis bejegyeztek pl. a fénynél gyorsabb kommunikációt lehetővé tevő megoldásra vonatkozó szabadalmat (holott jelenlegi fizikai ismereteink szerint ez lehetetlen).
 
* A szabadalom elvileg működő találmány kellene, hogy legyen; mégis bejegyeztek pl. a fénynél gyorsabb kommunikációt lehetővé tevő megoldásra vonatkozó szabadalmat (holott jelenlegi fizikai ismereteink szerint ez lehetetlen).
* A szabadalmi oltalom megszerzése annyira drágává és időigényessé vált, hogy egy magánszemély szinte biztosan nem engedheti meg magának (ha nemzetközi oltalmat szeretne), és kis- vagy középvállalkozás sem feltétlenül.
+
* A szabadalmi oltalom megszerzése annyira drágává és időigényessé vált, hogy egy magánszemély szinte biztosan nem engedheti meg magának (ha nemzetközi oltalmat szeretne), és kis- vagy középvállalkozás sem feltétlenül. Így a szabadalmi rendszer a nagy cégeket juttatja (esetenként döntő) versenyelőnyhöz a kicsikkel szemben.
 
* A bejegyzett "triviális" szabadalmak aknamezővé változtatták a mérnöki munkát: bármilyen megoldást is talál ki egy mérnök egy-egy problémára, jó eséllyel van már olyan bejegyzett szabadalom, amely éppen ezt a megoldást írja le (vagy amelybe egy ügyvéd bele tudja ezt magyarázni).
 
* A bejegyzett "triviális" szabadalmak aknamezővé változtatták a mérnöki munkát: bármilyen megoldást is talál ki egy mérnök egy-egy problémára, jó eséllyel van már olyan bejegyzett szabadalom, amely éppen ezt a megoldást írja le (vagy amelybe egy ügyvéd bele tudja ezt magyarázni).
 
** Így szinte garantált, hogy egy új fejlesztés, új termék szabadalmaztatott megoldások tucatjait tartalmazza a fejlesztő tudta nélkül.
 
** Így szinte garantált, hogy egy új fejlesztés, új termék szabadalmaztatott megoldások tucatjait tartalmazza a fejlesztő tudta nélkül.
 
** Évente szabadalmak százezreit, millióit jegyzik be világszerte. Rendkívül költséges és időigényes (a gyakorlatban szinte esélytelen) meggyőződni arról, hogy egy-egy megoldás, amelyet használni szeretnénk, nem áll-e szabadalmi oltalom alatt.
 
** Évente szabadalmak százezreit, millióit jegyzik be világszerte. Rendkívül költséges és időigényes (a gyakorlatban szinte esélytelen) meggyőződni arról, hogy egy-egy megoldás, amelyet használni szeretnénk, nem áll-e szabadalmi oltalom alatt.
*** Ráadásul nemcsak egy-egy, hanem a termékben használt összes megoldásnál meg kellene erről győződni.
+
*** Ráadásul nemcsak egy-egy, hanem a termékben használt ''összes'' megoldásnál meg kellene erről győződni.
 
* A szabadalmi perek hosszúak és költségesek; ha esetleg sikerül is a végére érvényteleníttetni a felperes szabadalmát, az alperes addigra tönkremehet (pl. mert a bíróság a felperes keresete alapján még jóval az ítélethirdetés előtt megtiltja a vitatott termék forgalmazását).
 
* A szabadalmi perek hosszúak és költségesek; ha esetleg sikerül is a végére érvényteleníttetni a felperes szabadalmát, az alperes addigra tönkremehet (pl. mert a bíróság a felperes keresete alapján még jóval az ítélethirdetés előtt megtiltja a vitatott termék forgalmazását).
 
** Kisebb cégeknek nincs érdemi esélyük a nagyokkal szemben; szabadalombitorlási jogvitában leginkább arra játszhatnak, hogy a felperes felvásárolja őket.
 
** Kisebb cégeknek nincs érdemi esélyük a nagyokkal szemben; szabadalombitorlási jogvitában leginkább arra játszhatnak, hogy a felperes felvásárolja őket.
*** Ugyanakkor aki egy jól ismert, népszerű linuxos céggel húz ujjat, számíthat a közösség összefogására; a közelmúltban egy perben egy olyan, 1986-ban készült működő [http://oldcomputers.net/amiga1000.html Amiga 1000-est] [http://www.groklaw.net/article.php?story=20100513121121635 használtak fel bizonyítékként] prior art létezésére, amit a közösség egyik tagja ajánlott fel erre a célra.
+
*** Ugyanakkor aki egy jól ismert, népszerű linuxos céggel húz ujjat, számíthat a közösség összefogására; a közelmúltban egy perben egy olyan, 1986-ban készült működő [http://oldcomputers.net/amiga1000.html Amiga 1000-est] [http://www.groklaw.net/article.php?story=20100513121121635 használtak fel bizonyítékként] prior art létezésére, amit a közösség egyik tagja ajánlott fel erre a célra, és amely lelkes amatőrök nélkül aligha került volna elő.
* Az Egyesült Államokban enyhébb megítélés alá esik, ha az embernek nincs tudomása arról, hogy szabadalmat bitorol, mint ha tudatosan csinálja; emiatt ajánlatos egyáltalán nem olvasni a szabadalmakat, hogy esetleges jogvita esetén tiszta lelkiismerettel mondhassuk, hogy nem tudtuk, hogy az adott megoldás szabadalmaztatva van. Ez ellenmotiválttá teszi az innovátorokat egymás munkásságának megismerésében.
+
* Az Egyesült Államokban enyhébb megítélés alá esik, ha az embernek nincs tudomása arról, hogy szabadalmat bitorol, mint ha tudatosan csinálja; emiatt ajánlatos egyáltalán nem olvasni a szabadalmakat, hogy esetleges jogvita esetén tiszta lelkiismerettel mondhassuk, hogy nem tudtuk, hogy az adott megoldás szabadalmaztatva van. Ez ellenmotiválttá teszi az innovátorokat egymás munkásságának megismerésében, egyszersmind jelentősen megnöveli a véletlen szabadalombitorlás valószínűségét.
 
* A szabadalmak további proliferációjában érdekelt lobbi minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a szabadalmaztatható "találmányok" körét bővítse, a szabadalmaztathatóság kritériumait enyhítse: pl. az EU-ban a holland soros elnökség alatt a mezőgazdasági és halászati miniszterek tanácsával akarták 2004-ben [http://wiki.ffii.org/Fish0501En szavazás nélkül elfogadtatni] azt a direktívát, amely lehetővé tette volna a szoftverek/algoritmusok szabadalmaztatását Európában is. A próbálkozás végül nem járt sikerrel, de nem sokon múlott.
 
* A szabadalmak további proliferációjában érdekelt lobbi minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a szabadalmaztatható "találmányok" körét bővítse, a szabadalmaztathatóság kritériumait enyhítse: pl. az EU-ban a holland soros elnökség alatt a mezőgazdasági és halászati miniszterek tanácsával akarták 2004-ben [http://wiki.ffii.org/Fish0501En szavazás nélkül elfogadtatni] azt a direktívát, amely lehetővé tette volna a szoftverek/algoritmusok szabadalmaztatását Európában is. A próbálkozás végül nem járt sikerrel, de nem sokon múlott.
   
A szabadalmak és a szerzői jog között akkor lehet összefüggés, amikor a szerzői jogi oltalom alatt álló mű szabadalmi oltalom alatt álló
+
A szabadalmak és a szerzői jog között akkor lehet összefüggés, amikor a szerzői jogi oltalom alatt álló mű szabadalmi oltalom alatt álló megoldást is tartalmaz (a copyrighttal való kapcsolat szempontjából - és szinte csak ebből a szempontból - a szabadalmi oltalom és a védjegyoltalom tehát hasonlít).
megoldást is tartalmaz (a copyrighttal való kapcsolat szempontjából - és szinte csak ebből a szempontból - a szabadalmi oltalom és a
 
védjegyoltalom tehát hasonlít).
 
   
A szoftverszabadalmak szintén alkalmasak lehetnek a szabadszoftver-licencek kijátszására: ha ugyanis szabadalmi oltalom alatt álló
+
A szoftverszabadalmak szintén alkalmasak lehetnek a szabadszoftver-licencek kijátszására: ha ugyanis szabadalmi oltalom alatt álló algoritmust tartalmaz a szabadszoftver-licenc alatt álló szoftver, akkor a szabadalmas (a szabadalom tulajdonosa) minden felhasználótól licencdíjat követelhet a szabadalmi oltalom alatt álló megoldás használatáért.
algoritmust tartalmaz a szabadszoftver-licenc alatt álló szoftver, akkor a szabadalmas (a szabadalom tulajdonosa) minden felhasználótól
+
Ennek a kijátszási lehetőségnek a kiküszöbölésére tesz kísérletet a [http://en.wikipedia.org/wiki/GNU_General_Public_License#Version_3 GPLv3].
licencdíjat követelhet a szabadalmi oltalom alatt álló megoldás használatáért. Ennek a kijátszási lehetőségnek a kiküszöbölésére tesz
 
kísérletet a [http://en.wikipedia.org/wiki/GNU_General_Public_License#Version_3 GPLv3].
 
   
Szintén felmerül a szabadalmak kérdése a szabványok körül. Gyakran előfordul, hogy egy szabványtestület olyan szabványt fogad el, amelynek
+
Szintén felmerül a szabadalmak kérdése a szabványok körül.
a megvalósításához szabadalom-licenc megvásárlása szükséges (ilyen pl. az MP3 is). Ez a szabvány kereskedelmi felhasználói számára csak egy
+
Gyakran előfordul, hogy egy szabványtestület olyan szabványt fogad el, amelynek a megvalósításához szabadalom-licenc megvásárlása szükséges (ilyen pl. az MP3 is).
költségtétel; az előállított termék árába beépítik a licencdíjat, amit végül a fogyasztó fizet meg. A szabad szoftvereket azonban az ilyen
+
Ez a szabvány kereskedelmi felhasználói számára csak egy költségtétel; az előállított termék árába beépítik a licencdíjat, amit végül a fogyasztó fizet meg.
szabványok [http://www.gnu.org/philosophy/words-to-avoid.html#RAND ellehetetlenítik], mivel a "terméknek" nincs ára, amelybe a licencdíj
+
A szabad szoftvereket azonban az ilyen szabványok [http://www.gnu.org/philosophy/words-to-avoid.html#RAND ellehetetlenítik], mivel a "terméknek" nincs ára, amelybe a licencdíj beépíthető lenne; ha a fejlesztő a saját maga számára vásárol is licenciát, a szoftver minden egyes létrejövő példánya után esedékes díjat nyilván nem tudja megfizetni.
beépíthető lenne; ha a fejlesztő a saját maga számára
+
Emiatt a szabadszoftver-mozgalom számára különösen fontos, hogy a szabványokban alkalmazott megoldások ne álljanak szabadalmi oltalom alatt.
vásárol is licenciát, a szoftver minden egyes létrejövő példánya után esedékes díjat nyilván nem tudja megfizetni. Emiatt a
 
szabadszoftver-mozgalom számára különösen fontos, hogy a szabványokban alkalmazott megoldások ne álljanak szabadalmi oltalom alatt.
 
   
 
== Miért van copyright? ==
 
== Miért van copyright? ==
   
Hogy kb. mit tartalmaz a szerzői jog, arról sok embernek van fogalma, úgyhogy itt talán felesleges túlragozni; sokkal érdekesebb az a kérdés, ''miért'' van egyáltalán szerzői jog? Mi indokolja, hogy az írók, festők, zenészek stb. által létrehozott alkotásokra más szabályok vonatkozzanak, mint mondjuk egy fűrészüzem termékeire?
+
Hogy kb. mit tartalmaz a szerzői jog, arról sok embernek van fogalma, úgyhogy itt talán felesleges túlragozni; sokkal érdekesebb az a kérdés, ''miért'' van egyáltalán szerzői jog?
  +
Mi indokolja, hogy az írók, festők, zenészek stb. által létrehozott alkotásokra más szabályok vonatkozzanak, mint mondjuk egy fűrészüzem termékeire?
   
Országonként jelentősen eltér a szerzői jog alapjául szolgáló ideológia. Először vizsgáljuk meg az Amerikai Egyesült Államokat. Az ottani szabályozás a következő okokból érdekes a számunkra:
+
Országonként (vagy legalábbis földrészenként) jelentősen eltér a szerzői jog alapjául szolgáló ideológia.
  +
Először vizsgáljuk meg az Amerikai Egyesült Államokat.
  +
Az ottani szabályozás a következő okokból érdekes a számunkra:
   
 
* Az ő ideológiájuk élesen eltér a miénktől (l. később).
 
* Az ő ideológiájuk élesen eltér a miénktől (l. később).
152. sor: 153. sor:
 
[http://www.gnu.org/philosophy/misinterpreting-copyright.html nem természetes jogai a szerzőknek], hanem [http://www.economist.com/node/15868004?story_id=15868004 engedményeknek egy olyan mesterséges, önkényes rendszere], amelynek a fő célja a "haladás".
 
[http://www.gnu.org/philosophy/misinterpreting-copyright.html nem természetes jogai a szerzőknek], hanem [http://www.economist.com/node/15868004?story_id=15868004 engedményeknek egy olyan mesterséges, önkényes rendszere], amelynek a fő célja a "haladás".
   
Az alkotmány felhatalmazza a Kongresszust, hogy a tudomány és a "hasznos művészetek/mesterségek" haladását/fejlődését elősegítendő
+
Az alkotmány felhatalmazza a Kongresszust, hogy a tudomány és a "hasznos művészetek/mesterségek" haladását/fejlődését elősegítendő korlátozott időre szóló kizárólagos jogokat biztosítson a szerzőknek és feltalálóknak írásaikkal és felfedezéseikkel kapcsolatban.
korlátozott időre szóló kizárólagos jogokat biztosítson a szerzőknek és feltalálóknak írásaikkal és felfedezéseikkel kapcsolatban.
 
   
Az USA Legfelsőbb Bírósága (amely szerepét tekintve nagyjából a magyar Alkotmánybíróságnak felel meg) több esetben is kinyilvánította, hogy
+
Az USA Legfelsőbb Bírósága (amely szerepét tekintve nagyjából a magyar Alkotmánybíróságnak felel meg) több esetben is kinyilvánította, hogy "haladás" alatt a szerzői jog által védett művek felhasználóinak érdekét is érteni kell.
"haladás" alatt a szerzői jog által védett művek felhasználóinak érdekét is érteni kell. A Fox Film v. Doyal perben pl. úgy fogalmazott,
+
A Fox Film v. Doyal perben pl. úgy fogalmazott, hogy a szerzői joggal összefüggő monopóliumok biztosításának egyetlen oka és célja a szerzők műveiből eredő társadalmi haszon.
hogy a szerzői joggal összefüggő monopóliumok biztosításának egyetlen oka és fő célja a szerzők műveiből eredő társadalmi haszon.
 
   
Mindebből az látszik és következik, hogy a szerzői jog létét az USA alkotmánya nem előírja, csupán lehetővé teszi; az is érthető, hogyan
+
Mindebből az látszik és következik, hogy a szerzői jog létét az USA alkotmánya nem előírja, csupán lehetővé teszi; az is érthető, hogyan lehetséges, hogy csak korlátozott időre biztosít kizárólagos jogokat a szerzőknek a copyright.
lehetséges, hogy csak korlátozott időre biztosít kizárólagos jogokat a szerzőknek a copyright. Ha a szerzői jog "természetes",
+
Ha a szerzői jog "természetes", veleszületett joga lenne a szerzőnek, aligha lenne védhető ennek a jognak az időben való korlátozása (elvégre az élethez vagy az emberi méltósághoz való jogunk sem "jár le").
veleszületett joga lenne a szerzőnek, aligha lenne védhető ennek a jognak az időben való korlátozása (elvégre az élethez vagy az emberi
 
méltósághoz való jogunk sem "jár le").
 
   
A szerzői jog lényege tehát az, hogy azáltal, hogy bizonyos határozott időre szóló előjogokat biztosít a szerzőknek (és rajtuk keresztül
+
A szerzői jog lényege tehát az, hogy azáltal, hogy bizonyos határozott időre szóló előjogokat biztosít a szerzőknek (és rajtuk keresztül a kiadóknak), az állampolgárok bizonyos jogainak részleges feladásáért vagy időszakos korlátozásáért cserébe műveket "vásárol".
a kiadóknak), az állampolgárok bizonyos jogainak részleges feladásáért vagy időszakos korlátozásáért cserébe műveket "vásárol". Az alapvető
+
Az alapvető cél nem az, hogy a szerzőknek és a kiadóknak jó legyen, hanem az, hogy a társadalom egésze profitáljon a kiadott művek által képviselt értékből; a szerzői jogban rögzített kiváltságok jelentik a motivációt a szerzők és a kiadók számára, hogy foglalkozzanak művek létrehozásával és kiadásával.
cél nem az, hogy a szerzőknek és a kiadóknak jó legyen, hanem az, hogy a társadalom egésze profitáljon a kiadott művek által képviselt
 
értékből; a szerzői jogban rögzített kiváltságok jelentik a motivációt a szerzők és a kiadók számára, hogy foglalkozzanak művek
 
létrehozásával és kiadásával.
 
   
Ha nem lenne szerzői jog, valamivel nehezebb lenne ezekből a tevékenységekből megélni (bár nem lenne lehetetlen); emiatt valószínűleg
+
Ha nem lenne szerzői jog, valamivel nehezebb lenne ezekből a tevékenységekből megélni (bár nem lenne lehetetlen); emiatt valószínűleg kevesebben választanák ezeket a hivatásokat és kevesebb mű születne, ami a társadalomnak veszteség.
kevesebben választanák ezeket a hivatásokat és kevesebb mű születne, ami a társadalomnak veszteség.
 
   
A szerzői jog tehát olyan, mint egy közpénzből megvalósított beruházás, csak nem pénzzel, hanem jogokkal fizetünk érte (és nem autópályát,
+
A szerzői jog tehát olyan, mint egy közpénzből megvalósított beruházás, csak nem pénzzel, hanem jogokkal fizetünk érte (és nem autópályát, hanem könyveket, zenét, filmeket és egyebeket kapunk).
hanem könyveket, zenét, filmeket és egyebeket kapunk). Természetesen fontos kérdés, hogy jó-e az ár? Nem mondunk le túl sok jogról?
+
Természetesen fontos kérdés, hogy jó-e az ár? Nem fizetünk túl sokat? Nem mondunk le túl sok jogról?
   
Fontos tudni, hogy a szerzők a törvény biztosította előjogaik jelentős részét általában átengedik a kiadóknak. Így általában a kiadók azok,
+
Fontos tudni, hogy a szerzők a törvény biztosította előjogaik jelentős részét általában átengedik a kiadóknak.
akik a jogokkal élnek és a belőlük származó előnyökből részesülnek, noha természetesen az eredeti szerző is kap valamit (hogy mit és
+
Így általában a kiadók azok, akik a jogokkal élnek és a belőlük származó előnyökből részesülnek, noha természetesen az eredeti szerző is kap valamit (hogy mit és mennyit, az nagyon sok tényezőtől függ).
mennyit, az nagyon sok tényezőtől függ). Ennek köszönhető, hogy elsősorban a kiadók (és nem a szerzők) lobbiznak a szerzői jog
+
Ennek köszönhető, hogy elsősorban a kiadók (és nem a szerzők) lobbiznak a szerzői jog kiterjesztéséért és szigorításáért; a szerzők [http://torrentfreak.com/artists-abused-in-pirate-bay-trial-strike-back-090602/ gyakran] [http://torrentfreak.com/artists-dont-want-pirate-fans-to-be-disconnected-090518/ ellenzik] a kiadók ilyen irányú próbálkozásait és [http://torrentfreak.com/mc-hammer-stop-the-music-piracy-crackdown-091116/ tiltakoznak] az ellen, hogy a kiadók úgy állítják be, mintha mindez a szerzők nevében és [http://torrentfreak.com/copyright-drama-prevents-artist-from-sharing-music-on-myspace-091007/ érdekében] történne.
kiterjesztéséért és szigorításáért; a szerzők [http://torrentfreak.com/artists-abused-in-pirate-bay-trial-strike-back-090602/ gyakran]
 
[http://torrentfreak.com/artists-dont-want-pirate-fans-to-be-disconnected-090518/ ellenzik] a kiadók ilyen irányú próbálkozásait és
 
[http://torrentfreak.com/mc-hammer-stop-the-music-piracy-crackdown-091116/ tiltakoznak] az ellen, hogy
 
a kiadók úgy állítják be, mintha mindez a szerzők nevében és
 
[http://torrentfreak.com/copyright-drama-prevents-artist-from-sharing-music-on-myspace-091007/ érdekében] történne.
 
   
A fent leírt ideológiából következik, hogy a szerzői jog szempontjából a társadalmi érdek kiemelt öncél; a szerzők (a valóságban inkább
+
A fent leírt ideológiából következik, hogy a szerzői jog szempontjából a társadalmi érdek kiemelt öncél; a szerzők (a valóságban inkább a kiadók) előjogai pedig csupán eszközök ennek a célnak az elérésére.
a kiadók) előjogai pedig csupán eszközök ennek a célnak az elérésére. A művek felhasználóinak az érdekei tehát elvileg is előbbrevalóak,
+
A művek felhasználóinak az érdekei tehát elvileg is előbbrevalóak, mint a kiadók érdekei.
mint a kiadók érdekei. Emiatt hiba lenne úgy gondolni a szerzői jogra, mint egy kompromisszumra a szerzők/kiadók és a művek felhasználói
+
Emiatt hiba lenne úgy gondolni a szerzői jogra, mint egy kompromisszumra a szerzők/kiadók és a művek felhasználói között, hiszen a szerzői jog mögötti jogi alapvetés nem mennyiségi, hanem minőségi különbséget tesz a társadalom és a szerzők érdekei között, amikor az előbbieket magasabbra sorolja.
között, hiszen a szerzői jog mögötti jogi alapvetés nem mennyiségi, hanem minőségi különbséget tesz a társadalom és a szerzők érdekei
+
Kompromisszumról akkor lenne értelme beszélni, ha mindkét csoport érdekei egyformán fontosak lennének és egyensúlyt kellene közöttük találni.
között, amikor az előbbieket magasabbra sorolja. Kompromisszumról akkor lenne értelme beszélni, ha mindkét csoport érdekei egyformán
+
Valójában azonban minden, a szerzőknek vagy kiadóknak biztosítandó előjog indoka csak a társadalom érdeke lehet; a kiadók és szerzők érdeke nem.
fontosak lennének és egyensúlyt kellene közöttük találni. Valójában azonban minden, a szerzőknek vagy kiadóknak biztosítandó előjog
+
Ez azért fontos, mert a szerzői jogról szóló közéleti diskurzus résztvevői gyakran megfeledkeznek a szerzői jog alapjáról, arról, hogy a társadalom érdekét kell szolgálnia; mivel nyilvánvalónak tűnik, hogy (rövid távon legalábbis) a kiadóknak érdekében állnak a szigorúbb szerzői jogi törvények, a kiadók lobbicsoportjai ezzel érvelnek és a velük szembenállóktól azt várják, hogy mutassák meg, miért lenne ''rossz'' a társadalomnak a szigorúbb szabályozás.
indoka csak a társadalom érdeke lehet; a kiadók és szerzők érdeke nem. Ez azért fontos, mert a szerzői jogról szóló közéleti diskurzus
+
Ha nem sikerül elegendő "hátrányt" találni, akkor a szigorításnak látszólag semmi sem áll az útjában, vagyis a kiadók szinte minden általuk követelt jogszabályt meg kellene, hogy kapjanak.
résztvevői gyakran megfeledkeznek a szerzői jog alapjáról, arról, hogy a társadalom érdekét kell szolgálnia;
 
mivel nyilvánvaló, hogy (rövid távon legalábbis) a kiadóknak érdekében állnak a szigorúbb szerzői jogi törvények, a kiadók lobbicsoportjai
 
ezzel érvelnek és a velük szembenállóktól azt várják, hogy mutassák meg, miért lenne ''rossz'' a társadalomnak a szigorúbb szabályozás. Ha
 
nem sikerül elegendő "hátrányt" találni, akkor a szigorításnak látszólag semmi sem áll az útjában, vagyis a kiadók szinte minden általuk
 
követelt jogszabályt meg kellene, hogy kapjanak.
 
   
Térjünk vissza arra, hogy a szerzői jog olyan, mint egy közbeszerzés: a kormány és a parlament a társadalom nevében eljárva a társadalom
+
Térjünk vissza arra, hogy a szerzői jog olyan, mint egy közbeszerzés: a kormány és a parlament a társadalom nevében eljárva a társadalom "pénzén" (jogain) művészeti alkotásokat "vásárol" (motiválja a létrejöttüket).
"pénzén" (jogain) művészeti alkotásokat "vásárol" (motiválja a létrejöttüket). Egy közbeszerzésnél a pályázati rendszer hivatott
+
Egy közbeszerzésnél a pályázati rendszer hivatott szavatolni, hogy minél kevesebb pénzbe kerüljön a beruházás; valamekkora ára természetesen mindenképpen lesz, hiszen egyetlen ajánlattevő sem akar ingyen dolgozni.
szavatolni, hogy minél kevesebb pénzbe kerüljön a beruházás; valamekkora ára természetesen mindenképpen lesz, hiszen egyetlen
+
Így végeredményben létrejön egyfajta kompromisszum a társadalmi érdek és az ajánlattevők érdeke között, de ezt a kompromisszumot a piac törvényszerűségei kényszerítik ki, nem pedig az, hogy az állam jogszabályban szavatolja az ajánlattevők hasznát.
ajánlattevő sem akar ingyen dolgozni. Így végeredményben létrejön egyfajta kompromisszum a társadalmi érdek és az ajánlattevők érdeke
+
A szerzői jog esetében a pénzél értékesebb szabadsággal fizetünk a "termékért", tehát még fontosabb, hogy az állam szűkmarkú legyen.
között, de ezt a kompromisszumot a piac törvényszerűségei kényszerítik ki, nem pedig az, hogy az állam jogszabályban szavatolja az
+
A kiadók anyagi érdekei már csak ezért sem lehetnek ugyanolyan fontosak, mint az állampolgárok szabadságjogai.
ajánlattevők hasznát. A szerzői jog esetében a pénzél értékesebb szabadsággal fizetünk a "termékért", tehát még fontosabb, hogy az
 
állam szűkmarkú legyen. A kiadók anyagi érdekei már csak ezért sem lehetnek ugyanolyan fontosak, mint az állampolgárok szabadságjogai.
 
   
A szerzői jog tehát nem a kiadók és a művek felhasználóinak érdekei közötti kompromisszum, hanem a felhasználók kétféle érdeke közötti:
+
A szerzői jog tehát nem a kiadók és a művek felhasználóinak érdekei közötti kompromisszum, hanem a felhasználók kétféle érdeke közötti: egyfelől érdeke a felhasználónak, hogy minél szabadabban, minél kevesebb korlátozással használhassa fel a műveket; másfelől pedig az is érdeke, hogy egyáltalán legyenek olyan művek, amelyeket felhasználhat.
egyfelől érdeke a felhasználónak, hogy minél szabadabban, minél kevesebb korlátozással használhassa fel a műveket; másfelől
+
Ez utóbbi érdekből eredeztethetők a szerzői joggal összefüggő korlátozott időtartamra szóló előjogok.
pedig az is érdeke, hogy egyáltalán legyenek olyan művek, amelyeket felhasználhat. Ez utóbbi érdekből eredeztethetők a szerzői joggal
 
összefüggő korlátozott időtartamra szóló előjogok.
 
   
Mekkora árat fizessünk tehát a művek élvezetének lehetőségéért, azért, hogy egyáltalán létrejöjjenek a művek? Milyen szabadságokról,
+
Mekkora árat fizessünk tehát a művek élvezetének lehetőségéért, azért, hogy egyáltalán létrejöjjenek a művek?
jogokról mondjunk le ennek érdekében? Természetesen a legkönnyebben olyan jogokról mondunk le, amelyeknek az akár időszakos elvesztése
+
Milyen szabadságokról, jogokról mondjunk le ennek érdekében?
nem okoz különösebb szívfájdalmat; emellett azt is mérlegelni kell, hogy a róluk való lemondás mekkora motivációt jelent a szerzőknek
+
Természetesen a legkönnyebben olyan jogokról mondunk le, amelyeknek az akár időszakos elvesztése nem okoz különösebb szívfájdalmat; emellett azt is mérlegelni kell, hogy a róluk való lemondás mekkora motivációt jelent a szerzőknek és a kiadóknak a művek kiadására.
és a kiadóknak a művek kiadására.
 
   
Ebben a tekintetben sokat változott a világ az elmúlt évtizedekben: míg 1940-ben egyáltalán nem volt
+
Ebben a tekintetben sokat változott a világ az elmúlt évtizedekben: míg 1940-ben egyáltalán nem volt probléma lemondani arról a jogról, hogy a hanglemezekről másolatokat készítsünk (az ehhez szükséges felszerelés nem volt jelen a háztartásokban, tehát ez a korlátozás csak a szervezeteket, cégeket érintette), addig 2010-ben az átlagember számára is igen fontos, hogy jogszerűen lemásolhassa az általa vásárolt CD-t (pl. hordozható zenelejátszóra másolhassa a tartalmát).
probléma lemondani arról a jogról, hogy a hanglemezekről másolatokat készítsünk (az ehhez szükséges felszerelés nem volt jelen
+
Ezek miatt a változások miatt gyakran felül kell vizsgálni a "szerzői jogi alkut" ("copyright bargain"), azt eldöntendő, hogy a korábban értéktelenként elkótyavetyélt jogaink értéke nem nőtt-e meg időközben a technika fejlődése vagy a társadalom átalakulása miatt.
a háztartásokban, tehát ez a korlátozás csak a szervezeteket, cégeket érintette), addig 2010-ben az átlagember számára is igen fontos,
+
Ha megnőtt, esetleg már nem éri meg lemondani róla, még akkor sem, ha a lemondással esetleg több műalkotás létrejöttét motiváljuk (ami korántsem evidens).
hogy jogszerűen lemásolhassa az általa vásárolt CD-t (pl. hordozható zenelejátszóra másolhassa a tartalmát). Ezek miatt a változások
 
miatt gyakran felül kell vizsgálni a "szerzői jogi alkut" ("copyright bargain"), azt eldöntendő, hogy a korábban értéktelenként
 
elkótyavetyélt jogaink értéke nem nőtt-e meg időközben a technika fejlődése vagy a társadalom átalakulása miatt. Ha megnőtt, esetleg
 
már nem éri meg lemondani róla, még akkor sem, ha a lemondással esetleg több műalkotás létrejöttét motiváljuk.
 
   
 
==== A magyar szerzői jog és eredeztetése ====
 
==== A magyar szerzői jog és eredeztetése ====
203. sor: 204. sor:
 
: „A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a vele szomszédos jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.”
 
: „A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a vele szomszédos jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.”
   
Itt tehát magában az ideológiában is benne van az "egyensúly"; nálunk, az USÁval ellentétben, a közérdek nem előbbrevaló, mint a kiadók
+
Itt tehát magában az ideológiában is benne van az "egyensúly"; nálunk, az USÁval ellentétben, a közérdek nem előbbrevaló, mint a kiadók érdeke.
érdeke. A kettőnek azonos súlya van.
+
A kettőnek azonos súlya van.
   
 
Magyarországon a szerzői jogi oltalom a következő mű-fajtákra terjed ki:
 
Magyarországon a szerzői jogi oltalom a következő mű-fajtákra terjed ki:
236. sor: 237. sor:
 
: „Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével átvehető.”
 
: „Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével átvehető.”
   
: „Magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja (kivéve építészeti mű, műszaki létesítmény, szoftver, számítástechnikai eszközzel működtetett adattár esetén)”
+
: „Magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja (kivéve építészeti mű, műszaki létesítmény, szoftver, számítástechnikai eszközzel működtetett adattár esetén).
   
 
: Digitális hordozó esetén: „Nem minősül szabad felhasználásnak -- függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e --, ha a műről számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot”
 
: Digitális hordozó esetén: „Nem minősül szabad felhasználásnak -- függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e --, ha a műről számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot”
246. sor: 247. sor:
 
== Az Internet és a szerzői jog ==
 
== Az Internet és a szerzői jog ==
   
A szerzői jog elnagyolt története:
+
A szerzői jog nagyon elnagyolt története:
 
* 1710. Stuart Anna statútuma.
 
* 1710. Stuart Anna statútuma.
 
** A művek 28 év után közkinccsé válnak.
 
** A művek 28 év után közkinccsé válnak.
268. sor: 269. sor:
 
Mind streaming, mind letöltés esetén ugyanazokat az adatokat küldi a szerver; az egyetlen különbség az, hogy a kliens az egyik esetben azonnal lejátssza, majd elfelejti őket, a másik esetben pedig elmenti későbbi lejátszás céljából. A döntés tehát teljes egészében a kliensé. Mi indokolná, hogy a szerver oldalán jogi különbséget tegyünk a kettő között? Mégis más szabályok, főként más licencelési konstrukciók vonatkoznak a letöltésekre, mint a streamingre.
 
Mind streaming, mind letöltés esetén ugyanazokat az adatokat küldi a szerver; az egyetlen különbség az, hogy a kliens az egyik esetben azonnal lejátssza, majd elfelejti őket, a másik esetben pedig elmenti későbbi lejátszás céljából. A döntés tehát teljes egészében a kliensé. Mi indokolná, hogy a szerver oldalán jogi különbséget tegyünk a kettő között? Mégis más szabályok, főként más licencelési konstrukciók vonatkoznak a letöltésekre, mint a streamingre.
   
A [http://chilirec.com/ chilirec.com] szolgáltatása különösen nyilvánvalóvá teszi a megkülönböztetés mesterséges voltát: adnak szoftvert, amivel internetes rádiók által játszott számokat mp3-formátumban rögzíthetünk, teljesen automatikusan, szépen tagelve. Ez elvileg legális, mivel ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a valódi rádióból készített felvételekre (legalábbis Svédországban, a Chilirec hazájában), a rádióadást pedig szabad rögzíteni. Máris letöltés lett a streamingből.
+
A [http://chilirec.com/ chilirec.com] szolgáltatása különösen nyilvánvalóvá teszi a megkülönböztetés mesterséges voltát: olyan szoftvert adnak, amivel internetes rádiók által játszott számokat mp3-formátumban rögzíthetünk, teljesen automatikusan, szépen tagelve. Ez elvileg legális, mivel ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a valódi rádióból készített felvételekre (legalábbis Svédországban, a Chilirec hazájában), a rádióadást pedig szabad rögzíteni. Máris letöltés lett a streamingből.
   
 
=== Tiltsuk be! ===
 
=== Tiltsuk be! ===
282. sor: 283. sor:
 
Az innováció szintén veszélybe kerül, hiszen minden, a digitális reprodukcióval, a p2p-hálózatokkal és egy sor hasonló dologgal kapcsolatos újítás jövője kétségessé válik.
 
Az innováció szintén veszélybe kerül, hiszen minden, a digitális reprodukcióval, a p2p-hálózatokkal és egy sor hasonló dologgal kapcsolatos újítás jövője kétségessé válik.
   
Így járt például a [http://torrentfreak.com/mulve-the-new-nightmare-scenario-music-downloading-tool-100923/ Mulve], ami semmi mást nem csinált, mint kereshetővé és közvetlenül letölthetővé tette az oroszországi [http://vk.com/ ВКонтакте] (''v kontakte'', "kapcsolatban") nevű Facebook-szerűségen megosztott zeneszámokat. Ezt a szájt bármelyik felhasználója megteheti a böngészőjével is; a Mulve csak egy alternatív felhasználói felületet kínált hozzá. Néhány nappal a megjelenése után a RIAA [http://torrentfreak.com/riaa-takes-down-music-downloading-app-mulve-100928/ állíttatta le], majd, amikor ez nem bizonyult végleges megoldásnak, a szórakoztatóipar a brit rendőrséget [http://torrentfreak.com/police-arrest-operators-of-mulve-downloading-app-101008/ használta fel] a Mulve ellehetetlenítésére; ugyan nyilván kétséges, hogy a letartóztatott illető Mulve-val kapcsolatos tevékenysége valóban törvénysértő volt-e, a letartóztatás elég volt ahhoz, hogy a többi fejlesztő kedvét elvegye a projekt folytatásától (a forráskódot egyébként még korábban [http://code.google.com/p/msearch-vk/ kiadták], tehát elvileg más még folytathatja a fejlesztést).
+
Így járt például a [http://torrentfreak.com/mulve-the-new-nightmare-scenario-music-downloading-tool-100923/ Mulve], ami semmi mást nem csinált, mint kereshetővé és közvetlenül letölthetővé tette az oroszországi [http://vk.com/ ВКонтакте] (''v kontakte'', "kapcsolatban") nevű Facebook-szerűségen megosztott zeneszámokat (amelyek egy része nyilván legálisan terjeszthető). Ezt a szájt bármelyik felhasználója megteheti a böngészőjével is; a Mulve csak egy alternatív felhasználói felületet kínált hozzá. Néhány nappal a megjelenése után a RIAA [http://torrentfreak.com/riaa-takes-down-music-downloading-app-mulve-100928/ állíttatta le], majd, amikor ez nem bizonyult végleges megoldásnak, a szórakoztatóipar a brit rendőrséget [http://torrentfreak.com/police-arrest-operators-of-mulve-downloading-app-101008/ használta fel] a Mulve ellehetetlenítésére; ugyan nyilván kétséges, hogy a letartóztatott illető Mulve-val kapcsolatos tevékenysége valóban törvénysértő volt-e, a letartóztatás elég volt ahhoz, hogy a többi fejlesztő kedvét elvegye a projekt folytatásától (a forráskódot egyébként még korábban [http://code.google.com/p/msearch-vk/ kiadták], tehát elvileg más még folytathatja a fejlesztést).
   
 
=== Mi indította el a jogszabály-lavinát? ===
 
=== Mi indította el a jogszabály-lavinát? ===
   
Az 1950-es évekig nagyon egyszerű volt a szerzői jog: az utca emberének az életében fel sem merültek szerzői jogi kérdések. A könyv elolvasása és a könyvnyomtatás nagyon különböző dolog volt; hanglemezt préselni és hanglemezt lejátszani szintén.
+
Az 1950-es évekig nagyon egyszerű volt a szerzői jog: az utca emberének az életében fel sem merültek szerzői jogi kérdések.
  +
A könyv elolvasása és a könyvnyomtatás nagyon különböző dolog volt; hanglemezt préselni és hanglemezt lejátszani szintén.
   
Az első nehézséget a mágnesszalagos hangfelvevő jelentette: ez volt talán az első olyan berendezés, amely megjelent az emberek otthonában és a lejátszáson kívül felvételek készítését is lehetővé tette. Másolatok készítése még mindig viszonylag körülményes volt; elképzelhetetlen lett volna otthoni körülmények között ezres nagyságrendű másolatot készíteni egy eredetiről.
+
Az első nehézséget a mágnesszalagos hangfelvevő jelentette: ez volt talán az első olyan berendezés, amely megjelent az emberek otthonában és a lejátszáson kívül felvételek készítését is lehetővé tette.
  +
Másolatok készítése még mindig viszonylag körülményes volt; elképzelhetetlen lett volna otthoni körülmények között ezres nagyságrendű másolatot készíteni egy eredetiről.
   
Mára azonban nehezen megfoghatóvá vált a másolás és a lejátszás közötti különbség: a számítógépek világában a lejátszás
+
Mára azonban nehezen megfoghatóvá vált a másolás és a lejátszás közötti különbség: a számítógépek világában a lejátszás sokszor egyenlő a másolással (l. pl. a streaminget; tovább bonyolódik a helyzet, ha cache-elő proxy is van a képben).
sokszor egyenlő a másolással (l. pl. a streaminget; tovább bonyolódik a helyzet, ha cache-elő proxy is van a képben).
 
   
A szerzői jog kénytelen valahogyan megkülönböztetni a magáncélú felhasználást és a terjesztést, de ma minden ilyen
+
A szerzői jog kénytelen valahogyan megkülönböztetni a magáncélú felhasználást és a terjesztést, de ma minden ilyen megkülönböztetés szükségszerűen önkényes és mesterséges.
megkülönböztetés szükségszerűen önkényes és mesterséges.
 
   
: A barátaim legálisan lemásolhatják a CD-imet, de nyilvánosan nem terjeszthetem? Semmi gond. 377 barátom van a Facebookon. Nekik is egyenként van nagyságrendileg ugyanennyi. Ráadásul lehetek könnyen barátkozó típus, aki mindenkit visszaigazol.
+
: "A barátaim legálisan lemásolhatják a CD-imet, de nyilvánosan nem terjeszthetem? Semmi gond. 377 barátom van a Facebookon. Nekik is egyenként van nagyságrendileg ugyanennyi. Ráadásul lehetek könnyen barátkozó típus, aki mindenkit visszaigazol."
   
Néhány kutató arra a [http://msl1.mit.edu/ESD10/docs/darknet5.pdf nem túl meglepő következtetésre] jutott, hogy ha az emberek
+
Néhány kutató arra a [http://msl1.mit.edu/ESD10/docs/darknet5.pdf nem túl meglepő következtetésre] jutott, hogy ha az emberek olyan információ birtokában vannak, amelyet meg szeretnének osztani egymással, akkor ennek meg fogják találni a módját; ha az Internet használatát megnehezítjük a számukra, akkor offline, akár ad-hoc módszerekkel.
olyan információ birtokában vannak, amelyet meg szeretnének osztani egymással, akkor ennek meg fogják találni a módját; ha
 
az Internet használatát megnehezítjük a számukra, akkor offline, akár ad-hoc módszerekkel.
 
   
Egy [http://www.guardian.co.uk/technology/2008/apr/07/digitalmusic.drm 2008-as brit tanulmány] szerint az offline digitális
+
Egy [http://www.guardian.co.uk/technology/2008/apr/07/digitalmusic.drm 2008-as brit tanulmány] szerint az offline digitális adatcsere napjainkban is virágzik.
adatcsere napjainkban is virágzik. Nincs ebben semmi meglepő: a hordozható adattárolók kapacitása gyorsabban nő, mint az
+
Nincs ebben semmi meglepő: a hordozható adattárolók kapacitása gyorsabban nő, mint az átlagos otthonban elérhető sávszélesség, úgyhogy nagy mennyiségű zene vagy film cseréjére még mindig jó módszer az, hogy az ember egy hordozható merevlemezzel felkeresi a cimboráját.
átlagos otthonban elérhető sávszélesség, úgyhogy nagy mennyiségű zene vagy film cseréjére még mindig módszer az, hogy
+
Pár éve megabájtos, ma gigabájtos nagyságrendű adat fér el a zsebünkben; nem kellhet hozzá sok idő, hogy megjelenjenek a terabájtos pendrive-szerűségek, és talán arra is legfeljebb egy-két évtizedet kell várni, hogy olyan hordozható adattárolónk legyen, amelyen a napjainkig felvett valamennyi zene elfér (és
az ember egy hordozható merevlemezzel felkeresi a cimboráját. Pár éve megabájtos, ma gigabájtos nagyságrendű adat fér el
 
a zsebünkben; nem kellhet hozzá sok idő, hogy megjelenjenek a terabájtos pendrive-szerűségek, és talán arra is legfeljebb egy-két
 
évtizedet kell várni, hogy olyan hordozható adattárolónk legyen, amelyen a napjainkig felvett valamennyi zene elfér (és
 
 
persze könnyen átmásolható egy másik hasonló eszközre).
 
persze könnyen átmásolható egy másik hasonló eszközre).
   
: Hello, letöltöttem az összes 1950 és 2010 között kiadott albumot; kéred?
+
: "Hello, letöltöttem az összes 1950. és 2010. között kiadott albumot; kéred?"
   
Ez valószínűleg több zene, mint amennyit egy ember képes lenne ép ésszel végighallgatni. Már most több szöveghez,
+
Ez valószínűleg több zene, mint amennyit egy ember képes lenne ép ésszel végighallgatni.
képhez, zenéhez és filmhez férünk hozzá könnyedén és többnyire közvetlen fizetség nélkül, mint amennyit reálisan be tudnánk
+
Már most több szöveghez, képhez, zenéhez és filmhez férünk hozzá könnyedén és többnyire közvetlen fizetség nélkül, mint amennyit reálisan be tudnánk fogadni.
fogadni. Nehéz elképzelni, hogyan tudná a szerzői jogi lobbi visszafordítani ezt a trendet.
+
Nehéz elképzelni, hogyan tudná a szerzői jogi lobbi visszafordítani ezt a trendet.
   
 
=== A másolat értéktelenné vált; mi ma az érték? ===
 
=== A másolat értéktelenné vált; mi ma az érték? ===
   
Ha a másolatok ilyen könnyen hozzáférhetőek, hogyan lehet pénzt velük pénzt keresni? Valószínűleg sehogy. A másolat, mivel
+
Ha a másolatok ilyen könnyen hozzáférhetőek, hogyan lehet pénzt velük pénzt keresni?
bármikor könnyen előteremthető, értéktelen.
+
Valószínűleg sehogy.
A szerzői jogi lobbi a másolatot próbálja ismét értékessé tenni azáltal, hogy megpróbálja
+
A másolat, mivel bármikor könnyen előteremthető, értéktelen; értéke általában annak van, ami csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre (és az emberek vágynak rá).
megnehezíteni a létrehozását.
+
A szerzői jogi lobbi a másolatot próbálja ismét értékessé tenni azáltal, hogy megpróbálja megnehezíteni a létrehozását; emellett vannak próbálkozások arra is, hogy mesterségesen szűkítsék a kínálatot (pl. olyan digitális könyvtárat szeretnének létrehozni, amelyből egy-egy könyből csak korlátozott számú példány kölcsönözhető ki egyszerre).
   
Egyébként, ha a másolat értéktelen, az válik értékessé, ami nem másolható: a zenénél pl. a koncert és az általa
+
Ha a másolat értéktelen, az válik értékessé, ami nem másolható: a zenénél pl. a koncert és az általa nyújtott közösségi élmény.
nyújtott közösségi élmény. Ezt alátámasztja, hogy a 2000-es években a fájlcsere elterjedésével csökkent ugyan a
+
Ezt alátámasztja, hogy a 2000-es években a fájlcsere elterjedésével csökkent ugyan a CD-eladásokból származó bevétel (bár az ok-okozati összefüggést sokan vitatják, és ezt a csökkenést más tényezőkre vezetik vissza, pl. a hasonló árú, de többet kínáló DVD-k elterjedésére), viszont [http://www.cato-unbound.org/2008/06/09/rasmus-fleischer/the-future-of-copyright/ nőtt a koncertek látogatottsága].
CD-eladásokból származó bevétel (bár az ok-okozati összefüggést sokan vitatják, és ezt a csökkenést más tényezőkre
 
vezetik vissza, pl. a hasonló árú de többet kínáló DVD-k elterjedésére), viszont
 
[http://www.cato-unbound.org/2008/06/09/rasmus-fleischer/the-future-of-copyright/ nőtt a koncertek látogatottsága].
 
Míg korábban a koncertek segítségével próbálták eladni az albumokat, mára lassan fordítva van: az albumokkal csalogatják
 
el az embereket a koncertekre. Különösen igaz ez a kevéssé ismert zenészekre, akiknek nem lenne esélyük az albumaikat eladni, viszont
 
ha az Interneten közzéteszik a zenéjüket, remélhetik, hogy olyan rajongókat szereznek, akik aztán koncertjegyeket vásárolnak majd.
 
   
Ugyanez - szintén a fenti cikk szerint - kezd megjelenni az irodalomban is: van író, aki már inkább személyes fellépésekkel keres pénzt,
+
Míg korábban a koncertek segítségével próbálták eladni az albumokat, mára lassan fordítva van: az albumokkal csalogatják el az embereket a koncertekre.
a könyveit pedig ingyen letölthetővé teszi; személyes fellépései pedig attól válnak egyre értékesebbé, hogy egyre többen olvassák a könyveit.
+
Különösen igaz ez a kevéssé ismert zenészekre, akiknek nem lenne esélyük az albumaikat eladni, viszont ha az Interneten közzéteszik a zenéjüket, remélhetik, hogy olyan rajongókat szereznek, akik aztán koncertjegyeket vásárolnak majd.
   
Hasonló a helyzet a számítógépes játékok piacán is: a World of Warcraft nem a kliensprogram árusításával kaszál nagyot, hanem a
+
Ugyanez - szintén a fenti cikk szerint - kezd megjelenni az irodalomban is: van író, aki már inkább személyes fellépésekkel keres pénzt, a könyveit pedig ingyen letölthetővé teszi; személyes fellépései pedig attól válnak egyre értékesebbé, hogy egyre többen olvassák a könyveit.
jellegénél fogva másolhatatlan, sokfelhasználós online világhoz való hozzáférés havidíjaiból.
 
   
Másik példa: Getty Images. Több, mint hatvanmillió fénykép szerzői joga az övé, 2004. óta mégis folyamatosan esik a részvényárfolyama. Miért?
+
Hasonló a helyzet a számítógépes játékok piacán is: a World of Warcraft nem a kliensprogram árusításával kaszál nagyot, hanem a jellegénél fogva másolhatatlan, sokfelhasználós online világhoz való hozzáférés havidíjaiból.
  +
  +
Az is előfordul, hogy a vásárolt példányt a fizikai kivitele teszi értékessé, vagy az a tudat, hogy a megvásárlásával a szerzőt jövedelemhez juttattuk: többek között ezzel magyarázhatók azok az esetek, amikor egy-egy szerző művei dokumentáltan azután váltak kelendőbbé, hogy az Interneten tömegesen elterjedtek a másolataik.
  +
  +
Ellenpélda: Getty Images. Több, mint hatvanmillió fénykép szerzői joga az övé, 2004. óta mégis folyamatosan esik a részvényárfolyama. Miért?
 
A "kalózkodás" miatt? Rasmus Fleischer [http://www.cato-unbound.org/2008/06/09/rasmus-fleischer/the-future-of-copyright/ már idézett cikke]
 
A "kalózkodás" miatt? Rasmus Fleischer [http://www.cato-unbound.org/2008/06/09/rasmus-fleischer/the-future-of-copyright/ már idézett cikke]
 
szerint nem. Inkább arról van szó, hogy a digitális fényképezőgépek elterjedésének is köszönhetően a publikációk egyre inkább a friss
 
szerint nem. Inkább arról van szó, hogy a digitális fényképezőgépek elterjedésének is köszönhetően a publikációk egyre inkább a friss
332. sor: 333. sor:
 
== A kiadólobbi propagandahadjárata ==
 
== A kiadólobbi propagandahadjárata ==
   
Napjainkban az átlagember számára is egyre láthatóbbá és tapasztalhatóbbá válik a szerzői jog: egyre többször fordul elő, hogy valamit, amit szeretne, azért nem tehet meg, mert a szerzői jogba ütközik (gondoljunk pl. a DRM-re). Ez természetesen társadalmi feszültséghez vezet; megjelennek az olyan hangok, amelyek a szerzői jog lazítását követelik/javasolják. A kiadók ebben ellenérdekeltek; ezért lobbiszervezeteik (IFPI, RIAA, MPAA, BREIN, ASVA, ProArt stb.) világszerte igyekeznek elérni, hogy olyan új jogszabályok (precedensjogot használó országokban pedig olyan precedensek) jöjjenek létre, amelyek a kiadók bevételeit vagy befolyását növelik, és amelyektől a leírt folyamatok megfordítását vagy lelassítását remélik.
+
Napjainkban az átlagember számára is egyre láthatóbbá és tapasztalhatóbbá válik a szerzői jog: egyre többször fordul elő, hogy valamit, amit szeretne, azért nem tehet meg, mert a szerzői jogba ütközik (gondoljunk pl. a DRM-re).
  +
Ez természetesen társadalmi feszültséghez vezet; megjelennek az olyan hangok, amelyek a szerzői jog lazítását követelik/javasolják.
  +
A kiadók ebben ellenérdekeltek; ezért lobbiszervezeteik (IFPI, RIAA, MPAA, BREIN, ASVA, ProArt stb.) világszerte igyekeznek elérni, hogy olyan új jogszabályok (precedensjogot használó országokban pedig olyan precedensek) jöjjenek létre, amelyek a kiadók bevételeit vagy befolyását növelik, és amelyektől a leírt folyamatok megfordítását vagy lelassítását remélik.
   
Másrészt perelnek, nem is feltétlenül azért, mert hisznek a perek megnyerhetőségében vagy [http://recordingindustryvspeople.blogspot.com/2010/07/ha-ha-ha-ha-ha-riaa-paid-its-lawyers.html jövedelmezőségében], hanem azért is, hogy napirenden tartsák a szerzői jog fokozottabb "védelme" szükségessének kérdését (elvégre ha elveszítenek egy-egy pert, mondhatja a politikusoknak, hogy ebből is látszik, hogy más jogszabályok kellenek); valamint hogy [http://torrentfreak.com/music-industry-threaten-openbittorrents-new-hosting-provider-100711/ megfélemlítsék] pl. az internetszolgáltatókat, akiknek természetesen nem hiányzik egy-egy ilyen per, és ha erős a fenyegetettségük, hajlamosabbak a kiadólobbi erőszakszervezeteivel együttműködni. Természetesen legalább ugyanilyen fontos a [http://torrentfreak.com/why-the-riaa-doesnt-mind-losing-money-on-lawsuits-100714/ végfelhasználók megfélemlítése] is.
+
Másrészt perelnek, nem is feltétlenül azért, mert hisznek a perek megnyerhetőségében vagy [http://recordingindustryvspeople.blogspot.com/2010/07/ha-ha-ha-ha-ha-riaa-paid-its-lawyers.html jövedelmezőségében], hanem azért is, hogy napirenden tartsák a szerzői jog fokozottabb "védelme" szükségessének kérdését (elvégre ha elveszítenek egy-egy pert, mondhatják a politikusoknak, hogy ebből is látszik, hogy más jogszabályok kellenek); valamint hogy [http://torrentfreak.com/music-industry-threaten-openbittorrents-new-hosting-provider-100711/ megfélemlítsék] pl. az internetszolgáltatókat, akiknek természetesen nem hiányzik egy-egy ilyen per, és ha erős a fenyegetettségük, hajlamosabbak a kiadólobbi erőszakszervezeteivel együttműködni. Természetesen legalább ugyanilyen fontos a [http://torrentfreak.com/why-the-riaa-doesnt-mind-losing-money-on-lawsuits-100714/ végfelhasználók megfélemlítése] is.
   
 
A szerzői jogi lobbi propagandája bevezette/újraértelmezte a "kalózkodás" fogalmát. Ez a retorika egyenlőségjelet tesz a civil hajók megtámadása, kifosztása, legénységuk lemészárlása és a barátainkkal való, a kiadók által nem kívánt információcsere közé, és azzal, hogy a műalkotásoknak a társadalom tagjai által végzett másolását erkölcstelennek és illegitimnek állítja be, eleve érvénytelenné próbálja tenni a legfontosabb érvet a szerzői jogok kiterjesztése/szigorítása ellen: nevezetesen azt, hogy "mi, a társadalom tagjai, igenis akarunk másolatokat készíteni a műalkotásokról, és nem akarjuk, hogy ebben jogszabályok korlátozzanak minket". A "kalózos" szóhasználat miatt sokan elfelejtették, hogy igenis lehet fontos közérdek a műalkotások szabad másolása, és az erre való igény lehet legitim indoka annak, hogy a szerzői jog szigorítását ellenezzük.
 
A szerzői jogi lobbi propagandája bevezette/újraértelmezte a "kalózkodás" fogalmát. Ez a retorika egyenlőségjelet tesz a civil hajók megtámadása, kifosztása, legénységuk lemészárlása és a barátainkkal való, a kiadók által nem kívánt információcsere közé, és azzal, hogy a műalkotásoknak a társadalom tagjai által végzett másolását erkölcstelennek és illegitimnek állítja be, eleve érvénytelenné próbálja tenni a legfontosabb érvet a szerzői jogok kiterjesztése/szigorítása ellen: nevezetesen azt, hogy "mi, a társadalom tagjai, igenis akarunk másolatokat készíteni a műalkotásokról, és nem akarjuk, hogy ebben jogszabályok korlátozzanak minket". A "kalózos" szóhasználat miatt sokan elfelejtették, hogy igenis lehet fontos közérdek a műalkotások szabad másolása, és az erre való igény lehet legitim indoka annak, hogy a szerzői jog szigorítását ellenezzük.
345. sor: 346. sor:
   
 
# Azt a látszatot kelteni, mintha a copyright kiterjesztésének és szigorításának ellenzői a művészek szájából akarnák elvenni a falatot.
 
# Azt a látszatot kelteni, mintha a copyright kiterjesztésének és szigorításának ellenzői a művészek szájából akarnák elvenni a falatot.
# ACTA:
+
# [http://en.wikipedia.org/wiki/Anti-Counterfeiting_Trade_Agreement ACTA]:
#* a parlamenti kontrollt a lehető legmesszemenőbbekig megkerülve
+
#* a parlamenti kontrollt a lehető legmesszemenőbbekig megkerülve (pl.:
  +
#** az Európai Parlament képviselőinek harcolniuk kellett, hogy megismerhessék a már évek óta -- az Európai Bizottság részvételével -- folyó tárgyalások során létrejött munkaanyagot; és csak úgy ismerhették meg, hogy NDA-t írtak alá. A svéd Kalózpárt képviselője nem vehetett részt az érintett ülésen, mert nem volt hajlandó aláírni az NDA-t.
  +
#** A 2010-es tárgyalási fordulónak a helyszínét és programját is titokban akarták tartani.
  +
#** Ezzel együtt olyan cégek, mint pl. a Google, az eBay, a Dell, a BSA, a News Corporation, a Sony Pictures, a Time Warner, az MPAA, a RIAA, a Verzion és mások már 2009-től megkaphatták az aktuális munkaanyagokat és véleményezhették őket.)
 
#* olyan jogszabályok kierőszakolása nemzetközi szinten, amelyek
 
#* olyan jogszabályok kierőszakolása nemzetközi szinten, amelyek
 
#** drasztikusan megnövelik a létező hatóságoknak a tartalomterjesztők érdekeinek védelmében játszott szerepét,
 
#** drasztikusan megnövelik a létező hatóságoknak a tartalomterjesztők érdekeinek védelmében játszott szerepét,
352. sor: 353. sor:
 
#**** (A laptopok átkutatása az USA határátkelőinél amúgy már most [http://www.washingtontimes.com/news/2010/apr/18/tsa-to-download-your-itunes/ bevett dolog].)
 
#**** (A laptopok átkutatása az USA határátkelőinél amúgy már most [http://www.washingtontimes.com/news/2010/apr/18/tsa-to-download-your-itunes/ bevett dolog].)
 
#*** És ha talál, foglalja le/kobozza el vagy semmisítse meg az adathordozót anélkül, hogy a jogtulajdonos akár csak feljelentést tenne.
 
#*** És ha talál, foglalja le/kobozza el vagy semmisítse meg az adathordozót anélkül, hogy a jogtulajdonos akár csak feljelentést tenne.
  +
#*** pl.: a "szellemi tulajdon" birtokosa kérhesse a hatóságoktól, hogy a határon tartóztassák fel azokat a "termékeket", amelyekről azt ''gyanítja'' a jogtulajdonos, hogy a jogait sértik.
 
#** új szankciókat vezetnek be;
 
#** új szankciókat vezetnek be;
 
#*** Pl.: az egyezményt ratifikáló országokban vezessék be a "három dobásod van" elvet, vagyis tiltsák el az Internettől azokat az állampolgárokat, akiknek az internetkapcsolatán keresztül háromszor is sor kerül szerzőijog-sértésre.
 
#*** Pl.: az egyezményt ratifikáló országokban vezessék be a "három dobásod van" elvet, vagyis tiltsák el az Internettől azokat az állampolgárokat, akiknek az internetkapcsolatán keresztül háromszor is sor kerül szerzőijog-sértésre.
#**** "Ideális" esetben a vádat bizonyítani se kelljen.
+
#**** "Ideális" esetben a vádat bizonyítani se kelljen, vagy legalábbis ne bíróság előtt.
 
#*** Pl.: az internetszolgáltatók legyenek kötelesek részt venni az általuk szállított forgalom vizsgálatában, szűrésében; legyenek kötelezhetőek a szerzői jogi lobbi érdekeit sértő weboldalak forgalmának szűrésére stb.
 
#*** Pl.: az internetszolgáltatók legyenek kötelesek részt venni az általuk szállított forgalom vizsgálatában, szűrésében; legyenek kötelezhetőek a szerzői jogi lobbi érdekeit sértő weboldalak forgalmának szűrésére stb.
 
#** [http://torrentfreak.com/uk-rejects-acta-calls-to-criminalize-illicit-file-sharing-100703/ Mindenképpen bűncselekménynek minősítik az engedély nélküli fájlcserét], akkor is, ha kis léptékű és nem profitszerzésre irányul.
 
#** [http://torrentfreak.com/uk-rejects-acta-calls-to-criminalize-illicit-file-sharing-100703/ Mindenképpen bűncselekménynek minősítik az engedély nélküli fájlcserét], akkor is, ha kis léptékű és nem profitszerzésre irányul.
#** kriminalizálják a szerzői jogok megsértését "megkönnyítő" tevékenységeket és szolgáltatásokat, akkor is, ha nem profitorientáltak.
+
#** lejjebb visziki a "bűncselekmény" határát a szerzői és szomszédos jogokkal való visszaélés esetében (hogy az államok az adófizetők pénzén üldözzék az elkövetőket a jogtulajdonosok közreműködése nélkül);
#*** Pl.: DeCSS, torrentkliens, Usenet-indexelő stb.
+
#*** Pl.: minősüljön bűncselekménynek a moziban vetített film kamerával történő rögzítése, még saját célra is.
  +
#** kriminalizálják "a szerzői jogok megsértését megkönnyítő" tevékenységeket és szolgáltatásokat, akkor is, ha nem profitorientáltak.
  +
#*** Pl.: DeCSS, torrentkliens, Usenet-indexelő, streamripper stb.
  +
#* Az ACTÁ-t ratifikációja után minden további nélkül át lehet írni; az 5. és 6. szakasz értelmében létrejövő "ACTA-Bizottság" átírhatja a szöveget, és a változtatásokat csak az aláíró kormányoknak kell jóváhagyniuk, parlamentáris kontroll nem lesz (viszont, jellemző módon, a tartalomiparnak tanácskozási joga van a változtatások ügyében).
 
# A fájlcserén ért otthoni felhasználók perlése. Nehézségek:
 
# A fájlcserén ért otthoni felhasználók perlése. Nehézségek:
 
#* A kirótt hatalmas bírságok/kártérítések behajthatatlanok: az adott állampolgár életét tönkreteszik, de a "jogvédő" szervezetet nem gazdagítják érdemben.
 
#* A kirótt hatalmas bírságok/kártérítések behajthatatlanok: az adott állampolgár életét tönkreteszik, de a "jogvédő" szervezetet nem gazdagítják érdemben.
364. sor: 366. sor:
 
#* Erős a negatív társadalmi visszhang.
 
#* Erős a negatív társadalmi visszhang.
 
#* Nehézkes a bizonyítás, mivel általában csak a "bűnös" IP-címe van meg, és az IP-címhez tartozó előfizetőt perelték be -- nem mindig sikerül meggyőzni a bíróságot arról, hogy az előfizető felelős az IP-címén keresztül lebonyolított jogsértésekért.
 
#* Nehézkes a bizonyítás, mivel általában csak a "bűnös" IP-címe van meg, és az IP-címhez tartozó előfizetőt perelték be -- nem mindig sikerül meggyőzni a bíróságot arról, hogy az előfizető felelős az IP-címén keresztül lebonyolított jogsértésekért.
#* Az IP-címek megszerzésének módja is kellemetlen kérdésekhez vezet (l. MediaSentry-botrányok).
+
#* Az IP-címek megszerzésének módja is kellemetlen kérdésekhez vezet (l. MediaSentry-botrányok).
 
# Az internetszolgáltatók perlése. Célok:
 
# Az internetszolgáltatók perlése. Célok:
 
#* Érezzék magukat motiválva arra, hogy együttműködjenek a tartalomgyárosokkal:
 
#* Érezzék magukat motiválva arra, hogy együttműködjenek a tartalomgyárosokkal:
388. sor: 390. sor:
 
* 1998-ban hatályba lépett a DMCA (Digital Millennium Copyright Act), amely számos vegyes megítélésű intézkedés mellett (pl. hogy a szolgáltatók nem felelnek a felhasználóik tevékenységéért) a következőket is kimondja:
 
* 1998-ban hatályba lépett a DMCA (Digital Millennium Copyright Act), amely számos vegyes megítélésű intézkedés mellett (pl. hogy a szolgáltatók nem felelnek a felhasználóik tevékenységéért) a következőket is kimondja:
 
** törvényellenes a másolást akadályozó módszerek megkerülése (bármennyire triviális módszerekről legyen is szó);
 
** törvényellenes a másolást akadályozó módszerek megkerülése (bármennyire triviális módszerekről legyen is szó);
** törvényellenes a másolást akadályozó technológiák megkerülése módszereinek publikálása (emiatt pl. illegális a DeCSS-t feliratként viselő póló);
+
** törvényellenes a másolást akadályozó technológiák megkerülését szolgáló módszerek publikálása (emiatt pl. illegális a DeCSS-t feliratként viselő póló);
 
** ha egy mű bármilyen felhasználását technológiai eszközzel korlátozzák, akkor ennek a korlátozásnak a megkerülése törvényellenes.
 
** ha egy mű bármilyen felhasználását technológiai eszközzel korlátozzák, akkor ennek a korlátozásnak a megkerülése törvényellenes.
*** Épp mostanában van szó arról, hogy a [http://www.publicknowledge.org/node/3099 határőrökre/vámosokra kellene bízni] annak eldöntését, mi számít "circumvention device"-nak; amit annak vélnek, foglalják le már a határon.
+
*** 2010. tavaszán szó volt arról, hogy a [http://www.publicknowledge.org/node/3099 határőrökre/vámosokra kellene bízni] annak eldöntését, mi számít "circumvention device"-nak; amit annak vélnek, foglalják le már a határon.
 
* 1999-ben a RIAA nyomására az utolsó utáni pillanatban [http://www.salon.com/technology/feature/2000/06/14/love/print.html bérmunkává] minősítették a zenei felvételek rögzítését az Egyesült Államokban; ez a kiadóknak kedvez, mert így örökre náluk marad a zene szerzői joga (egyébként 35 év után az előadóra vagy örököseire szállt volna).
 
* 1999-ben a RIAA nyomására az utolsó utáni pillanatban [http://www.salon.com/technology/feature/2000/06/14/love/print.html bérmunkává] minősítették a zenei felvételek rögzítését az Egyesült Államokban; ez a kiadóknak kedvez, mert így örökre náluk marad a zene szerzői joga (egyébként 35 év után az előadóra vagy örököseire szállt volna).
 
* A legtöbben ma mégis kritika nélkül elfogadják, hogy a kiadók a szerzők érdekeit képviselik és tartják szem előtt.
 
* A legtöbben ma mégis kritika nélkül elfogadják, hogy a kiadók a szerzők érdekeit képviselik és tartják szem előtt.

A lap 2011. május 8., 23:32-kori változata

Talán nem mindenki számára nyilvánvaló, de napjaink társadalmi kulcskérdéseinek egyike az, hogyan kell átalakítani a szerzői (és néhány lazán kapcsolódó) jogot annak érdekében, hogy lépést tartson a technika fejlődésével (vagy hogy szükség van-e bármilyen átalakításra egyáltalán). Ekörül a társadalom több szintjén is komoly csata alakult ki, mivel elegendően nagy lobbipotenciállal rendelkező szervezetek érdekei is sérülhetnek.

A szerzői joghoz kapcsolódó jogszabályok tehát átalakulóban vannak, és a későbbiekben várhatóan egyre inkább döntően befolyásolják majd a magánéletünket is; emiatt érdemes tisztában lennünk azzal, mi történik ezen a fronton napjainkban világszerte. Jelen szócikk kísérletet tesz a szerzői jog, a szabadalmi jog és a védjegyoltalom alapjainak áttekintésére, eredetének felderítésére, valamint a változtatásokban érdekelt felek érvrendszerének, szempontjainak, taktikájának bemutatására; emellett sok hivatkozást tartalmaz -- főként hírekre és publicisztikákra --, amelyek a témával kapcsolatosak.

Tartalomjegyzék

1 Mi a "copyright"?

A "copyright", vagy szerzői jog, olyan jogszabályok összessége, amelyek "művek" szerzőinek bizonyos előjogokat biztosítanak, amelyek egyebek mellett általában tartalmazzák az alábbiakat is:

  • csak a szerző (jogtulajdonos) engedélyével hozható nyilvánosságra ill. adható elő a mű;
  • a szerző kérheti (előírhatja) nevének feltüntetését a művön;
  • csak a szerző (jogtulajdonos) engedélyével készíthető másolat a műről;
    • (kivétel: országonként eltérő módon és mértékben, de általában szabad magáncélú másolatot készíteni);
  • csak a szerző (jogtulajdonos) engedélyével készíthető a mű alapján származékos mű (pl. átdolgozás, fordítás vagy paródia).

A jogszabályokon kívül a fenti előjogokat is hívhatjuk szerzői jognak. Egy jogásznak ez bizonyára nem elegendően precíz megfogalmazás, de itt most csak érteni akarjuk, kb. miről is van szó.

A szerzői jog a művel együtt, automatikusan keletkezik (tehát minden műre automatikusan vonatkozik).

A wikipédiából:

A szerzői jogi oltalom a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat – ez a szabadalmak feladata –, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. Például a Mikiegeret védő szerzői jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszélő egeret alkosson, de csak akkor, ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival. A szerzői jogi oltalom a szabadalmi oltalomhoz és a védjegyoltalomhoz hasonlít abban, hogy mindkettő kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető (a kivételekről később). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható védjegyoltalommal szemben a szerzői jogi oltalom egy adott, előre meghatározott számú évig tart (lásd védelmi idő), amely alatt a jogosult nem köteles a védett művet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak használatában megakadályozhasson.

A jogok egy része "vagyoni", más részük "személyhez fűződő" jog; az utóbbiak közé tartozik pl. az, hogy a szerző ragaszkodhat nevének feltüntetéséhez. A vagyoni jogokat a szerzők gyakran átruházzák a kiadókra (bővebben később).

2 Mi a "fair use"?

Ez egy jellegzetesen amerikai fogalom; az európai jogban nincs közvetlen megfelelője. Az amerikai jog bizonyos meghatározott kivételeket fogalmaz meg, amelyekre a szerzői jog nem érvényes, a műveket az adott körülmények között az adott módokon fel szabad használni akkor is, hogyha ez amúgy a szerzői jogba ütközne. A "fair use" körébe tartozik például a paródia készítése: míg Európában ehhez általában az eredeti szerző engedélye szükséges, addig az USÁban nem.

Szintén "fair use" például az idézés (ésszerű korlátok között), például a műről írt kritikában.

A konkrét szabályok elég összetettek és adott esetben elképzelhető, hogy csak a bíróságon derül ki, hogy egy adott mű adott felhasználása "fair use" volt-e.

Bennünket is közvetlenül érint az amerikai "fair use" fogalma, ha pl. a YouTube-ra töltünk fel olyan filmet, amely szerzői jogi oltalom alá eső elemeket is tartalmaz; ha ugyanis a filmet egy jogtulajdonos a YouTube-ról az amerikai szerzői jogra hivatkozva (konkrétan a DMCA alapján) távolíttatja el (és ez a jellemző), akkor a feltöltőnek lehetősége van az eltávolítás jogosságát a "fair use"-ra való hivatkozással vitatni.

3 Mi a licencelés?

A licenc egy olyan szerződés, amelyben valaki (a licencelő, angolul licensor) egy másik személynek meghatározott feltételek mellett engedélyt ad olyan cselekedetekre, amelyekhez amúgy nem lenne joga.

A licenc úgy kapcsolódik a szerzői joghoz, hogy licencszerződések segítségével a szerzői jog bővíthető vagy szűkíthető. Például egy szerző elvileg megteheti, hogy szerzői jogi oltalom alá tartozó művének terjesztése során a felhasználótól egy licencszerződés elfogadását követeli meg: aki nem fogadja el a licencfeltételek, nem kaphat példányt a műből (ez a szoftverek világából bizonyára mindenkinek ismerős). A licencfeltételek korlátozhatják a felhasználónak a művel kapcsolatos jogait; például megtilthatják, hogy egy könyvet teleholdkor olvassunk, vagy hogy kölcsönadjuk (amihez pedig egyébként jogunk lenne).

A papíralapú könyveknél egyelőre nem jellemzőek a licencszerződések, de az e-könyveknél egyre inkább.

A licencszerződés, mint a szerző és a felhasználó közötti megállapodás, alkalmas arra is, hogy új jogokat biztosítson a mű felhasználójának. Ezen az elven működnek pl. a Creative Commons licencei (amelyek főként művészeti alkotások és szövegek létrehozóina igényeihez igazodnak) és a GNU General Public License (amely főként szoftverekkel összefüggésben használatos).

3.1 A GPL működése

A GPL működési mechanizmusa érdekes, és aki nem gondolta végig, általában nem érti igazán, úgyhogy érdemes egy kicsit foglalkozni vele.

A szerzői jog lehetővé teszi a mű szerzője (a GPL esetében általában egy szoftver fejlesztője) számára, hogy a művet terjessze, vagyis másolatokat készítsen róla és ezeket másoknak átadja. Ezzel a joggal (a törvények értelmében) kizárólag a szerző rendelkezik. Szintén csak a szerzőnek van joga arra, hogy a művet megváltoztassa (átdolgozza).

A GPL ezeket a jogokat (a terjesztés és módosítás jogát) biztosítja a felhasználónak is, azzal a feltétellel, hogy ha ő maga is terjeszti a művet, akkor ugyanezt a licencmegállapodást (a GPL-t) kell alkalmaznia saját maga és azok között, akiknek a művet továbbadja; így ezek az új felhasználók is garantáltan megkapják azokat a jogokat, amelyeket a GPL az első felhasználó számára biztosított. Szintén feltétele a terjesztés jogának az, hogy a program forráskódját is át kell adni a felhasználónak, aki így szintén könnyedén módosíthatja azt stb.

A GPL azt is rögzíti, hogy amennyiben a terjesztő nem tesz eleget valamelyik kötelezettségének (tehát a GPL által a felhasználónak biztosított jogokat nem vagy nem teljesen ruházza tovább saját felhasználóira, vagy nem adja oda az általa készített módosított szoftver forráskódját), akkor automatikusan elveszíti a GPL által ráruházott jogokat; emiatt pedig törvénysértővé válik a tevékenysége, hiszen most már csak ahhoz van joga, amihez a licenc nélkül is lenne, vagyis sem a terjesztéshez, sem a módosításhoz nincs.

Gyakori félreértés, hogy a GPL kizárja a szoftver pénzért való árusítását. Ez nem igaz; a GPL nem rendelkezik arról, milyen ellenszolgáltatást lehet kérni a szoftver terjesztéséért cserébe. Viszont, mivel az, akinek eladtuk a szoftvert, megkapta a forráskódot is és azt szabadon terjesztheti, nem igazán érdemes GPL-es szoftvereket árusítani, hiszen bármelyik felhasználó legálisan és ingyen odaadhatja bárki másnak. A GPL-es szoftverek terjesztői gyakran inkább a szoftverhez adott szolgáltatások árából próbálnak megélni (többen közülük fényes sikerrel).

4 A védjegyek és a copyright kapcsolata

A védjegy olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Talán meglepő, de színekre is kérhető védjegyoltalom (hazai példa a T-*-magenta).

A bejegyzett (lajstromozott) ill. a közismert védjegyek védjegyoltalomban részesül(het)nek.

Az iparjogvédelembe itt most nem fogunk részletesebben belemenni; érjük be annyival, hogy a védjegyoltalom és a szerzői jog oltalma két teljesen különböző dolog.

Annyi kapcsolat van közöttük, hogy egy-egy műnek bizonyos részeit esetleg mindkét oltalom megilleti. Például a Mozilla Firefox böngésző forráskódját szerzői jogi oltalom illeti meg, a nevét és logóját pedig védjegyoltalom (attól függetlenül, hogy a logót a szerzői jog is védi). Ez azért érdekes, mert a Firefox forráskódja ugyan elérhető olyan licencfeltételekkel, amelyek lehetővé teszik a terjesztést és a módosítást, a védjegyoltalom miatt a módosított forráskódú böngészőt mégsem hívhatja a terjesztője Firefoxnak és nem használhatja a jól ismert ikont/logót sem (a Mozilla Alapítvány engedélye nélkül).

A védjegyoltalom bizonyos értelemben kijátssza a licencszerződést, mert a licencszerződés által nem érintett jogi konstrukció segítségével mégis korlátozza a felhasználónak azokat a jogait, amelyeket a licencszerződés szavatolni próbál neki. Ez ellentétes pl. a Debian GNU/Linux szoftverjogi irányelveinek szellemével (DFSG: Debian Free Software Guidelines); emiatt a Debianban nincs sem Firefox, sem Thunderbird, sem Seamonkey, van viszont helyettük ezeknek a forráskódján alapuló Iceweasel, Icedove ill. Iceape.

5 A szabadalmak és a copyright kapcsolata

A szabadalmi oltalom egy további, valamilyen értelemben vett "kizárólagosságot" biztosító jog, amit divat "szellemi tulajdon" néven összemosni a védjegyoltalommal és a szerzői jogi oltalommal. Az összemosás mögött lehet propagandacél: bizonyos lobbicsoportoknak érdeke, hogy az emberek és a jogalkotók a fizikai tulajdonjoghoz hasonló módon gondoljanak a "szellemi tulajdonra", noha eredetileg ezek valójában nem hasonlítottak és nem is szükségszerű, hogy hasonlítsanak (pl. a fizikai tulajdonhoz való jog nyilván sosem "jár le", ugyanakkor a társadalom érdeke az, hogy a szerzői jogok kizárólagossága csak korlátozott ideig álljon fenn és a védett művek az idő lejárta után közkinccsé váljanak). Mára azonban a propaganda annyira elérte a célját, hogy sokan anélkül beszélnek "szellemi tulajdonról", hogy felfognák, miért félrevezető ez.

A szabadalmi oltalom lényege az, hogy iparilag hasznosítható, feltalálói tevékenységen alapuló új műszaki megoldások használatának kizárólagos jogát a feltalálóra ruházza (ő persze tovább is adhatja ezt a jogot, licencek formájában). A szabadalmaztathatóság pontos kritériumai országonként eltérnek (az imént említettek a magyar szabadalmi rendszer alapkritériumai).

Fontos, hogy a szabadalmak ötletekre, elgondolásokra, megoldásokra vonatkoznak (feltéve, hogy megfelelnek a szabadalmaztathatóság kritériumainak). Míg a szerzői jog konkrét műveket részesít oltalomban, addig a szabadalom az adott műszaki megoldás valamennyi manifesztációját.

A szabadalmi oltalom elvi célja a szerzői jogéhoz hasonló: az innováció támogatása a korlátozott időre szóló kizárólagos haszonélvezeti joggal, majd az általános fejlődés támogatása a találmányok közkinccsé válása révén. A jogszabályok mögött meghúzódó ideológia lényege az, hogy a "találmányok" létrehozásához befektetés kell (emberórák és pénz), és erre a befektetésre kevesebben lennének hajlandóak, ha nem lehetnének viszonylag biztosak abban, hogy erőfeszítéseik gyümölcsét, a "találmányt", nem nyúlja le az első ezen alapuló termék megjelenésekor egy vetélytárs. Elvileg a szabadalmakat az adott műszaki/tudományos terület ismerői számára világosan, érthetően kellene megfogalmazni, hogy a szabadalmi oltalom lejártával mindenki szabadon felhasználhassa a szabadalom által megtestesített technológiai eredményt. Napjainkra ezek a célok egyre inkább háttérbe szorulnak a szabadalmi rendszerrel visszaélő egyének és cégek tevékenysége miatt. Ebbe itt most terjedelmi okok miatt nem megyünk bele részletesen; vázlatosan a következő gondok merülnek fel:

  • A szabadalmakat, amelyek elvileg az adott találmány receptjei kellene, hogy legyenek, szándékosan obfuszkáltan fogalmazzák meg, hogy nehéz legyen megérteni és felhaszálni őket.
  • Szintén cél a szabadalom megfogalmazásakor, hogy a szabadalom minél tágabb legyen, és esetleg olyan megoldásokra is "ráhúzható" legyen, amelyekre a "feltaláló" eredetileg nem is gondolt.
  • A szabadalmakat elbíráló hivatalnokok gyakran nem kapnak elég mérlegelési időt és/vagy a vezetőik érdekeltek a szabadalmak számának növelésében, így egyre több, a kritériumoknak egyre kevésbé megfelelő szabadalmat jegyeznek be.
    • Pl. elvileg a szabadalmaztatott megoldás nem lehet triviális; mégis szabadalom védi pl. a duplaklikket.
    • Szintén elvileg nem szabadalmaztatható olyan megoldás, amely nem új; ennek azonban az obfuszkált megfogalmazás és az időhiány miatt sem járnak érdemben utána a szabadalmi hivatalok.
      • Csak az USÁban évi kb. 500e szabadalmat nyújtanak be; ezeket mintegy 6.500 szakértő bírálja el. Egy szabadalom elbírálására így kb. 25 emberóra jut, ami elsőre nem tűnik kevésnek, de az talán belátható, hogy a (szándékosan obfuszkált) találmány újszerűségét ennyi idő alatt nem lehet érdemben megvizsgálni.
  • A termékeket gyártó cégek szabadalmi portfóliókat tartanak fenn annak érdekében, hogy ha valaki szabadalombitorlás miatt beperli őket, az illetőt viszontperelhessék (mára szinte lehetetlen szabadalombitorlás nélkül mérnöki munkát is igénylő termékeket gyártani).
    • Megjelentek a "patent trollok": olyan cégek, amelyek szabadalmakat vásárolnak annak érdekében, hogy szabadalombitorlási perek keretében licencdíjakat követeljenek valódi gyártóktól. Mivel ők maguk nem gyártanak semmit, nem viszontperelhetők.
  • Az USÁban szabadalmaztatható "találmányok" köre egyre bővült: algoritmusokra, üzleti modellekre, sőt, ujabban irodalmi megoldásokra (pl. cselekményfordulatokra) vonatkozó szabadalmat is bejegyeztek már.
    • 2010. június 28-án az amerikai Supreme Court határozott egy szabadalmaztathatósági ügyben (ha jól értem, valaki egy olyan üzleti megoldást szabadalmaztatott, amelynek a lényege az, hogy az ügyfelek a közeljövő időjárásával kapcsolatban köthetnek fogadásokat, pénzpiaci derivátumra hajazó konstrukcióban), és a döntésnek várhatóan nem elhanyagolható következményei lesznek. Érdemes elolvasni az egyik bíró véleményét, amelyben kifejti, miért veszélyesek az üzleti megoldásokra vonatkozó szabadalmak; példaként azt hozza fel, mennyire aláásta, eltorzította volna a versenyt a légitársaságok piacán az, ha az első "frequent flier" program szabadalmi oltalomban részesült volna és emiatt nem tudott volna az összes légitársaság ilyen programot bevezetni.
    • Ugyanitt olvasható az is, hogy ha az üzleti megoldások szabadalmaztathatóak lennének, minden cég kénytelen lenne folyamatosan attól rettegni, hogy valamely üzleti döntése, bármilyen jelentéktelennek tűnik is, esetleg szabadalmat sérthet; sokat kellene költeni arra, hogy az üzleti megoldásokkal kapcsolatos szabadalmakat kutassák, csak azért, hogy a véletlen szabadalomsértést elkerüljék. Ez természetesen nagyon megdrágítaná a cégek működését.
  • A szabadalom elvileg működő találmány kellene, hogy legyen; mégis bejegyeztek pl. a fénynél gyorsabb kommunikációt lehetővé tevő megoldásra vonatkozó szabadalmat (holott jelenlegi fizikai ismereteink szerint ez lehetetlen).
  • A szabadalmi oltalom megszerzése annyira drágává és időigényessé vált, hogy egy magánszemély szinte biztosan nem engedheti meg magának (ha nemzetközi oltalmat szeretne), és kis- vagy középvállalkozás sem feltétlenül. Így a szabadalmi rendszer a nagy cégeket juttatja (esetenként döntő) versenyelőnyhöz a kicsikkel szemben.
  • A bejegyzett "triviális" szabadalmak aknamezővé változtatták a mérnöki munkát: bármilyen megoldást is talál ki egy mérnök egy-egy problémára, jó eséllyel van már olyan bejegyzett szabadalom, amely éppen ezt a megoldást írja le (vagy amelybe egy ügyvéd bele tudja ezt magyarázni).
    • Így szinte garantált, hogy egy új fejlesztés, új termék szabadalmaztatott megoldások tucatjait tartalmazza a fejlesztő tudta nélkül.
    • Évente szabadalmak százezreit, millióit jegyzik be világszerte. Rendkívül költséges és időigényes (a gyakorlatban szinte esélytelen) meggyőződni arról, hogy egy-egy megoldás, amelyet használni szeretnénk, nem áll-e szabadalmi oltalom alatt.
      • Ráadásul nemcsak egy-egy, hanem a termékben használt összes megoldásnál meg kellene erről győződni.
  • A szabadalmi perek hosszúak és költségesek; ha esetleg sikerül is a végére érvényteleníttetni a felperes szabadalmát, az alperes addigra tönkremehet (pl. mert a bíróság a felperes keresete alapján még jóval az ítélethirdetés előtt megtiltja a vitatott termék forgalmazását).
    • Kisebb cégeknek nincs érdemi esélyük a nagyokkal szemben; szabadalombitorlási jogvitában leginkább arra játszhatnak, hogy a felperes felvásárolja őket.
      • Ugyanakkor aki egy jól ismert, népszerű linuxos céggel húz ujjat, számíthat a közösség összefogására; a közelmúltban egy perben egy olyan, 1986-ban készült működő Amiga 1000-est használtak fel bizonyítékként prior art létezésére, amit a közösség egyik tagja ajánlott fel erre a célra, és amely lelkes amatőrök nélkül aligha került volna elő.
  • Az Egyesült Államokban enyhébb megítélés alá esik, ha az embernek nincs tudomása arról, hogy szabadalmat bitorol, mint ha tudatosan csinálja; emiatt ajánlatos egyáltalán nem olvasni a szabadalmakat, hogy esetleges jogvita esetén tiszta lelkiismerettel mondhassuk, hogy nem tudtuk, hogy az adott megoldás szabadalmaztatva van. Ez ellenmotiválttá teszi az innovátorokat egymás munkásságának megismerésében, egyszersmind jelentősen megnöveli a véletlen szabadalombitorlás valószínűségét.
  • A szabadalmak további proliferációjában érdekelt lobbi minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a szabadalmaztatható "találmányok" körét bővítse, a szabadalmaztathatóság kritériumait enyhítse: pl. az EU-ban a holland soros elnökség alatt a mezőgazdasági és halászati miniszterek tanácsával akarták 2004-ben szavazás nélkül elfogadtatni azt a direktívát, amely lehetővé tette volna a szoftverek/algoritmusok szabadalmaztatását Európában is. A próbálkozás végül nem járt sikerrel, de nem sokon múlott.

A szabadalmak és a szerzői jog között akkor lehet összefüggés, amikor a szerzői jogi oltalom alatt álló mű szabadalmi oltalom alatt álló megoldást is tartalmaz (a copyrighttal való kapcsolat szempontjából - és szinte csak ebből a szempontból - a szabadalmi oltalom és a védjegyoltalom tehát hasonlít).

A szoftverszabadalmak szintén alkalmasak lehetnek a szabadszoftver-licencek kijátszására: ha ugyanis szabadalmi oltalom alatt álló algoritmust tartalmaz a szabadszoftver-licenc alatt álló szoftver, akkor a szabadalmas (a szabadalom tulajdonosa) minden felhasználótól licencdíjat követelhet a szabadalmi oltalom alatt álló megoldás használatáért. Ennek a kijátszási lehetőségnek a kiküszöbölésére tesz kísérletet a GPLv3.

Szintén felmerül a szabadalmak kérdése a szabványok körül. Gyakran előfordul, hogy egy szabványtestület olyan szabványt fogad el, amelynek a megvalósításához szabadalom-licenc megvásárlása szükséges (ilyen pl. az MP3 is). Ez a szabvány kereskedelmi felhasználói számára csak egy költségtétel; az előállított termék árába beépítik a licencdíjat, amit végül a fogyasztó fizet meg. A szabad szoftvereket azonban az ilyen szabványok ellehetetlenítik, mivel a "terméknek" nincs ára, amelybe a licencdíj beépíthető lenne; ha a fejlesztő a saját maga számára vásárol is licenciát, a szoftver minden egyes létrejövő példánya után esedékes díjat nyilván nem tudja megfizetni. Emiatt a szabadszoftver-mozgalom számára különösen fontos, hogy a szabványokban alkalmazott megoldások ne álljanak szabadalmi oltalom alatt.

6 Miért van copyright?

Hogy kb. mit tartalmaz a szerzői jog, arról sok embernek van fogalma, úgyhogy itt talán felesleges túlragozni; sokkal érdekesebb az a kérdés, miért van egyáltalán szerzői jog? Mi indokolja, hogy az írók, festők, zenészek stb. által létrehozott alkotásokra más szabályok vonatkozzanak, mint mondjuk egy fűrészüzem termékeire?

Országonként (vagy legalábbis földrészenként) jelentősen eltér a szerzői jog alapjául szolgáló ideológia. Először vizsgáljuk meg az Amerikai Egyesült Államokat. Az ottani szabályozás a következő okokból érdekes a számunkra:

  • Az ő ideológiájuk élesen eltér a miénktől (l. később).
  • Az általunk "fogyasztott" művek számottevő része az USÁból származik.
  • Az általunk használt online szolgáltatások jelentős része az USÁban (is) működik, és az esetleges jogviták esetén gyakran az amerikai jog a mérvadó.
  • Az USA sokat tesz annak érdekében, hogy saját szerzői joggal kapcsolatos törvényeit a világ többi részére is ráerőltesse.

6.1 Az amerikai szerzői jog eredeztetése

A szerzői jog alapjául szolgáló ideológia kevés helyen található meg formálisan leírva; ezen kevés helyek egyike az USA alkotmánya. Az amerikai alkotmányban az áll, hogy a szerzői jogban rögzített kiváltságok nem természetes jogai a szerzőknek, hanem engedményeknek egy olyan mesterséges, önkényes rendszere, amelynek a fő célja a "haladás".

Az alkotmány felhatalmazza a Kongresszust, hogy a tudomány és a "hasznos művészetek/mesterségek" haladását/fejlődését elősegítendő korlátozott időre szóló kizárólagos jogokat biztosítson a szerzőknek és feltalálóknak írásaikkal és felfedezéseikkel kapcsolatban.

Az USA Legfelsőbb Bírósága (amely szerepét tekintve nagyjából a magyar Alkotmánybíróságnak felel meg) több esetben is kinyilvánította, hogy "haladás" alatt a szerzői jog által védett művek felhasználóinak érdekét is érteni kell. A Fox Film v. Doyal perben pl. úgy fogalmazott, hogy a szerzői joggal összefüggő monopóliumok biztosításának egyetlen oka és fő célja a szerzők műveiből eredő társadalmi haszon.

Mindebből az látszik és következik, hogy a szerzői jog létét az USA alkotmánya nem előírja, csupán lehetővé teszi; az is érthető, hogyan lehetséges, hogy csak korlátozott időre biztosít kizárólagos jogokat a szerzőknek a copyright. Ha a szerzői jog "természetes", veleszületett joga lenne a szerzőnek, aligha lenne védhető ennek a jognak az időben való korlátozása (elvégre az élethez vagy az emberi méltósághoz való jogunk sem "jár le").

A szerzői jog lényege tehát az, hogy azáltal, hogy bizonyos határozott időre szóló előjogokat biztosít a szerzőknek (és rajtuk keresztül a kiadóknak), az állampolgárok bizonyos jogainak részleges feladásáért vagy időszakos korlátozásáért cserébe műveket "vásárol". Az alapvető cél nem az, hogy a szerzőknek és a kiadóknak jó legyen, hanem az, hogy a társadalom egésze profitáljon a kiadott művek által képviselt értékből; a szerzői jogban rögzített kiváltságok jelentik a motivációt a szerzők és a kiadók számára, hogy foglalkozzanak művek létrehozásával és kiadásával.

Ha nem lenne szerzői jog, valamivel nehezebb lenne ezekből a tevékenységekből megélni (bár nem lenne lehetetlen); emiatt valószínűleg kevesebben választanák ezeket a hivatásokat és kevesebb mű születne, ami a társadalomnak veszteség.

A szerzői jog tehát olyan, mint egy közpénzből megvalósított beruházás, csak nem pénzzel, hanem jogokkal fizetünk érte (és nem autópályát, hanem könyveket, zenét, filmeket és egyebeket kapunk). Természetesen fontos kérdés, hogy jó-e az ár? Nem fizetünk túl sokat? Nem mondunk le túl sok jogról?

Fontos tudni, hogy a szerzők a törvény biztosította előjogaik jelentős részét általában átengedik a kiadóknak. Így általában a kiadók azok, akik a jogokkal élnek és a belőlük származó előnyökből részesülnek, noha természetesen az eredeti szerző is kap valamit (hogy mit és mennyit, az nagyon sok tényezőtől függ). Ennek köszönhető, hogy elsősorban a kiadók (és nem a szerzők) lobbiznak a szerzői jog kiterjesztéséért és szigorításáért; a szerzők gyakran ellenzik a kiadók ilyen irányú próbálkozásait és tiltakoznak az ellen, hogy a kiadók úgy állítják be, mintha mindez a szerzők nevében és érdekében történne.

A fent leírt ideológiából következik, hogy a szerzői jog szempontjából a társadalmi érdek kiemelt öncél; a szerzők (a valóságban inkább a kiadók) előjogai pedig csupán eszközök ennek a célnak az elérésére. A művek felhasználóinak az érdekei tehát elvileg is előbbrevalóak, mint a kiadók érdekei. Emiatt hiba lenne úgy gondolni a szerzői jogra, mint egy kompromisszumra a szerzők/kiadók és a művek felhasználói között, hiszen a szerzői jog mögötti jogi alapvetés nem mennyiségi, hanem minőségi különbséget tesz a társadalom és a szerzők érdekei között, amikor az előbbieket magasabbra sorolja. Kompromisszumról akkor lenne értelme beszélni, ha mindkét csoport érdekei egyformán fontosak lennének és egyensúlyt kellene közöttük találni. Valójában azonban minden, a szerzőknek vagy kiadóknak biztosítandó előjog indoka csak a társadalom érdeke lehet; a kiadók és szerzők érdeke nem. Ez azért fontos, mert a szerzői jogról szóló közéleti diskurzus résztvevői gyakran megfeledkeznek a szerzői jog alapjáról, arról, hogy a társadalom érdekét kell szolgálnia; mivel nyilvánvalónak tűnik, hogy (rövid távon legalábbis) a kiadóknak érdekében állnak a szigorúbb szerzői jogi törvények, a kiadók lobbicsoportjai ezzel érvelnek és a velük szembenállóktól azt várják, hogy mutassák meg, miért lenne rossz a társadalomnak a szigorúbb szabályozás. Ha nem sikerül elegendő "hátrányt" találni, akkor a szigorításnak látszólag semmi sem áll az útjában, vagyis a kiadók szinte minden általuk követelt jogszabályt meg kellene, hogy kapjanak.

Térjünk vissza arra, hogy a szerzői jog olyan, mint egy közbeszerzés: a kormány és a parlament a társadalom nevében eljárva a társadalom "pénzén" (jogain) művészeti alkotásokat "vásárol" (motiválja a létrejöttüket). Egy közbeszerzésnél a pályázati rendszer hivatott szavatolni, hogy minél kevesebb pénzbe kerüljön a beruházás; valamekkora ára természetesen mindenképpen lesz, hiszen egyetlen ajánlattevő sem akar ingyen dolgozni. Így végeredményben létrejön egyfajta kompromisszum a társadalmi érdek és az ajánlattevők érdeke között, de ezt a kompromisszumot a piac törvényszerűségei kényszerítik ki, nem pedig az, hogy az állam jogszabályban szavatolja az ajánlattevők hasznát. A szerzői jog esetében a pénzél értékesebb szabadsággal fizetünk a "termékért", tehát még fontosabb, hogy az állam szűkmarkú legyen. A kiadók anyagi érdekei már csak ezért sem lehetnek ugyanolyan fontosak, mint az állampolgárok szabadságjogai.

A szerzői jog tehát nem a kiadók és a művek felhasználóinak érdekei közötti kompromisszum, hanem a felhasználók kétféle érdeke közötti: egyfelől érdeke a felhasználónak, hogy minél szabadabban, minél kevesebb korlátozással használhassa fel a műveket; másfelől pedig az is érdeke, hogy egyáltalán legyenek olyan művek, amelyeket felhasználhat. Ez utóbbi érdekből eredeztethetők a szerzői joggal összefüggő korlátozott időtartamra szóló előjogok.

Mekkora árat fizessünk tehát a művek élvezetének lehetőségéért, azért, hogy egyáltalán létrejöjjenek a művek? Milyen szabadságokról, jogokról mondjunk le ennek érdekében? Természetesen a legkönnyebben olyan jogokról mondunk le, amelyeknek az akár időszakos elvesztése nem okoz különösebb szívfájdalmat; emellett azt is mérlegelni kell, hogy a róluk való lemondás mekkora motivációt jelent a szerzőknek és a kiadóknak a művek kiadására.

Ebben a tekintetben sokat változott a világ az elmúlt évtizedekben: míg 1940-ben egyáltalán nem volt probléma lemondani arról a jogról, hogy a hanglemezekről másolatokat készítsünk (az ehhez szükséges felszerelés nem volt jelen a háztartásokban, tehát ez a korlátozás csak a szervezeteket, cégeket érintette), addig 2010-ben az átlagember számára is igen fontos, hogy jogszerűen lemásolhassa az általa vásárolt CD-t (pl. hordozható zenelejátszóra másolhassa a tartalmát). Ezek miatt a változások miatt gyakran felül kell vizsgálni a "szerzői jogi alkut" ("copyright bargain"), azt eldöntendő, hogy a korábban értéktelenként elkótyavetyélt jogaink értéke nem nőtt-e meg időközben a technika fejlődése vagy a társadalom átalakulása miatt. Ha megnőtt, esetleg már nem éri meg lemondani róla, még akkor sem, ha a lemondással esetleg több műalkotás létrejöttét motiváljuk (ami korántsem evidens).

6.2 A magyar szerzői jog és eredeztetése

A Magyarországon hatályos – módosított – 1999. évi LXXVI. törvény bevezetése szerint:

„A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a vele szomszédos jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.”

Itt tehát magában az ideológiában is benne van az "egyensúly"; nálunk, az USÁval ellentétben, a közérdek nem előbbrevaló, mint a kiadók érdeke. A kettőnek azonos súlya van.

Magyarországon a szerzői jogi oltalom a következő mű-fajtákra terjed ki:

  • irodalmi mű;
  • zenei mű;
  • filmalkotás;
  • szobor;
  • festmény;
  • fénykép;
  • számítógépes program;
  • építészeti terv;
  • térkép.

A wikipédiából:

A szerzői jog védelmi idejének eredeti célja az, hogy a mű alkotója a védelmi idő alatt szabadon felhasználhassa alkotását, és abból lehetőségei szerint haszonhoz juthasson; a védelmi idő lejártával pedig alkotása közkinccsé válik, és így az egyetemes emberi tudást gazdagítja, és lehetővé válik a mű ingyenes felhasználása, vagy akár fejlesztése.
A védelmi idő lejártával sem szűnnek meg a személyhez fűződő jogok (például senki nem állíthatja ma, hogy ő írta Petőfi Sándor „Nemzeti dal” című költeményét.)
A védelmi idő tartama országonként eltérhet, ám a legtöbb ország a Berni Uniós Egyezmény alapján állapítja meg ezen időtartamot. Magyarországon ez egységesen a szerző halálától (vagy több szerző esetén az utoljára elhunyt szerző halálától) számított 70 év.

A magyar jog a vagyoni jogok másra való átruházását lehetővé teszi, a személyhez kötődő jogok azonban elidegeníthetetlenek.

Mi a helyzet a "fair use" megfelelőivel? Itthon be kell érnünk ezzel (1999. évi LXXVI. Törvény 33-35. §):

„A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.”
„A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.”
„Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével átvehető.”
„Magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja (kivéve építészeti mű, műszaki létesítmény, szoftver, számítástechnikai eszközzel működtetett adattár esetén).”
Digitális hordozó esetén: „Nem minősül szabad felhasználásnak -- függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e --, ha a műről számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot”

A mi DMCA-nk a 95. §:

„A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni minden olyan cselekményre - ideértve eszközök gyártását és forgalmazását, szolgáltatások nyújtását is -, amely jogosulatlanul teszi lehetővé vagy könnyíti meg a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését, és amelynek a műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve célja.”

7 Az Internet és a szerzői jog

A szerzői jog nagyon elnagyolt története:

  • 1710. Stuart Anna statútuma.
    • A művek 28 év után közkinccsé válnak.
    • A szerzők és a könyvvásárlók jogait védi a kiadókkal szemben.
  • 1800. körültől szövegekre már számos országban van szerzői jogi oltalom;
    • fő cél: a nyomda kordában tartása.
  • 1886.: a Berni Uniós Egyezmény határokon átnyúlóvá és automatikussá teszi a szerzői jogi oltalmat (már nem kell külön bejegyeztetni).
    • Az USA 1988-ban csatlakozik hozzá.
  • 1900. körültől általában a "művekre" van szerzői jogi oltalom (drasztikus kiterjesztés);
    • Mozgófilm, hangfelvétel, rádió stb.
    • Ennek a bővítésnek köszönhetik létüket a közös jogkezelő szervezetek.
    • Az egyes "hordozók" körüli jogkezeléssel, licenceléssel kapcsolatos "szokások" jelentősen eltértek.
  • Legújabban "eszközökre" (pl. szoftverekre) is.
    • Az Internet és a digitális eszközök segítségével egyformán kezelhető és másolható minden.
    • A hagyományos szerzői jogi konstrukciók (általában) nem működtek.

7.1 Streaming vagy letöltés?

Ez egyike azoknak a klasszikus példáknak, amiken keresztül megérthetjük, mennyire életszerűtlen a hagyományos szerzői jogi gondolkodás az Internet korában.

Mind streaming, mind letöltés esetén ugyanazokat az adatokat küldi a szerver; az egyetlen különbség az, hogy a kliens az egyik esetben azonnal lejátssza, majd elfelejti őket, a másik esetben pedig elmenti későbbi lejátszás céljából. A döntés tehát teljes egészében a kliensé. Mi indokolná, hogy a szerver oldalán jogi különbséget tegyünk a kettő között? Mégis más szabályok, főként más licencelési konstrukciók vonatkoznak a letöltésekre, mint a streamingre.

A chilirec.com szolgáltatása különösen nyilvánvalóvá teszi a megkülönböztetés mesterséges voltát: olyan szoftvert adnak, amivel internetes rádiók által játszott számokat mp3-formátumban rögzíthetünk, teljesen automatikusan, szépen tagelve. Ez elvileg legális, mivel ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a valódi rádióból készített felvételekre (legalábbis Svédországban, a Chilirec hazájában), a rádióadást pedig szabad rögzíteni. Máris letöltés lett a streamingből.

7.2 Tiltsuk be!

A jogtulajdonos-lobbi ellenlépése: az Egyesült Államokban beterjesztették a "Platform Equality and Remedies for Rights Holders in Music Act" (PERFORM) nevű törvényjavaslatot, amely egyebek mellett kötelezné az internetes rádiókat arra, hogy titkosítsák az előadók neveit és a számok címeit, hogy nehezebb legyen automatikusan jól használható (tagelt) felvételt készíteni. Mivel ez az információ a képernyőn továbbra is meg kellene, hogy jelenjen, végső esetben akár OCR-rel is kinyerhető lenne; ezért a törvényjavaslat megtiltja az ezt a feladatot ellátó szoftverek forgalmazását.

Önmagukban legális szoftverek azonban könnyedén kombinálhatóak a megfelelő szaktudás birtokában, az ehhez szükséges lépések pedig leírhatók; így végeredményben akárki, aki képes a leírt utasításokat követni, elő tud állítani egy "illegális" streamrippert. Ha azt akarjuk, hogy a törvény hatásos legyen, az ilyen leírásokat is be kell tiltani. Szintén korlátozni kell a hangfelismerő szoftverek terjesztését, mert ezek is képesek lehetnek a zeneszámok automatikus felismerésére.

Ez jól mutatja azt a tendenciát, hogy a XXI. századi szerzői jogi újítások nem konkrét visszaélések megnehezítését célozzák, hanem technológiákat próbálnak igen széles körben kriminalizálni a bennük rejlő lehetőségek miatt. Ha egy-egy új szabály nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a lobbi újabb és újabb, egyre szélesebb körű, egyre szigorúbb szabályok bevezetését szorgalmazza.

Csakhogy vannak olyan művek, amelyeknek a szerzői kifejezetten szeretnék, ha másolnák őket (l. Creative Commons); a fogyasztót fontos szabadságtól fosztjuk meg, ha a másolásra alkalmas technológiákat betiltjuk.

Az innováció szintén veszélybe kerül, hiszen minden, a digitális reprodukcióval, a p2p-hálózatokkal és egy sor hasonló dologgal kapcsolatos újítás jövője kétségessé válik.

Így járt például a Mulve, ami semmi mást nem csinált, mint kereshetővé és közvetlenül letölthetővé tette az oroszországi ВКонтакте (v kontakte, "kapcsolatban") nevű Facebook-szerűségen megosztott zeneszámokat (amelyek egy része nyilván legálisan terjeszthető). Ezt a szájt bármelyik felhasználója megteheti a böngészőjével is; a Mulve csak egy alternatív felhasználói felületet kínált hozzá. Néhány nappal a megjelenése után a RIAA állíttatta le, majd, amikor ez nem bizonyult végleges megoldásnak, a szórakoztatóipar a brit rendőrséget használta fel a Mulve ellehetetlenítésére; ugyan nyilván kétséges, hogy a letartóztatott illető Mulve-val kapcsolatos tevékenysége valóban törvénysértő volt-e, a letartóztatás elég volt ahhoz, hogy a többi fejlesztő kedvét elvegye a projekt folytatásától (a forráskódot egyébként még korábban kiadták, tehát elvileg más még folytathatja a fejlesztést).

7.3 Mi indította el a jogszabály-lavinát?

Az 1950-es évekig nagyon egyszerű volt a szerzői jog: az utca emberének az életében fel sem merültek szerzői jogi kérdések. A könyv elolvasása és a könyvnyomtatás nagyon különböző dolog volt; hanglemezt préselni és hanglemezt lejátszani szintén.

Az első nehézséget a mágnesszalagos hangfelvevő jelentette: ez volt talán az első olyan berendezés, amely megjelent az emberek otthonában és a lejátszáson kívül felvételek készítését is lehetővé tette. Másolatok készítése még mindig viszonylag körülményes volt; elképzelhetetlen lett volna otthoni körülmények között ezres nagyságrendű másolatot készíteni egy eredetiről.

Mára azonban nehezen megfoghatóvá vált a másolás és a lejátszás közötti különbség: a számítógépek világában a lejátszás sokszor egyenlő a másolással (l. pl. a streaminget; tovább bonyolódik a helyzet, ha cache-elő proxy is van a képben).

A szerzői jog kénytelen valahogyan megkülönböztetni a magáncélú felhasználást és a terjesztést, de ma minden ilyen megkülönböztetés szükségszerűen önkényes és mesterséges.

"A barátaim legálisan lemásolhatják a CD-imet, de nyilvánosan nem terjeszthetem? Semmi gond. 377 barátom van a Facebookon. Nekik is egyenként van nagyságrendileg ugyanennyi. Ráadásul lehetek könnyen barátkozó típus, aki mindenkit visszaigazol."

Néhány kutató arra a nem túl meglepő következtetésre jutott, hogy ha az emberek olyan információ birtokában vannak, amelyet meg szeretnének osztani egymással, akkor ennek meg fogják találni a módját; ha az Internet használatát megnehezítjük a számukra, akkor offline, akár ad-hoc módszerekkel.

Egy 2008-as brit tanulmány szerint az offline digitális adatcsere napjainkban is virágzik. Nincs ebben semmi meglepő: a hordozható adattárolók kapacitása gyorsabban nő, mint az átlagos otthonban elérhető sávszélesség, úgyhogy nagy mennyiségű zene vagy film cseréjére még mindig jó módszer az, hogy az ember egy hordozható merevlemezzel felkeresi a cimboráját. Pár éve megabájtos, ma gigabájtos nagyságrendű adat fér el a zsebünkben; nem kellhet hozzá sok idő, hogy megjelenjenek a terabájtos pendrive-szerűségek, és talán arra is legfeljebb egy-két évtizedet kell várni, hogy olyan hordozható adattárolónk legyen, amelyen a napjainkig felvett valamennyi zene elfér (és persze könnyen átmásolható egy másik hasonló eszközre).

"Hello, letöltöttem az összes 1950. és 2010. között kiadott albumot; kéred?"

Ez valószínűleg több zene, mint amennyit egy ember képes lenne ép ésszel végighallgatni. Már most több szöveghez, képhez, zenéhez és filmhez férünk hozzá könnyedén és többnyire közvetlen fizetség nélkül, mint amennyit reálisan be tudnánk fogadni. Nehéz elképzelni, hogyan tudná a szerzői jogi lobbi visszafordítani ezt a trendet.

7.4 A másolat értéktelenné vált; mi ma az érték?

Ha a másolatok ilyen könnyen hozzáférhetőek, hogyan lehet pénzt velük pénzt keresni? Valószínűleg sehogy. A másolat, mivel bármikor könnyen előteremthető, értéktelen; értéke általában annak van, ami csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre (és az emberek vágynak rá). A szerzői jogi lobbi a másolatot próbálja ismét értékessé tenni azáltal, hogy megpróbálja megnehezíteni a létrehozását; emellett vannak próbálkozások arra is, hogy mesterségesen szűkítsék a kínálatot (pl. olyan digitális könyvtárat szeretnének létrehozni, amelyből egy-egy könyből csak korlátozott számú példány kölcsönözhető ki egyszerre).

Ha a másolat értéktelen, az válik értékessé, ami nem másolható: a zenénél pl. a koncert és az általa nyújtott közösségi élmény. Ezt alátámasztja, hogy a 2000-es években a fájlcsere elterjedésével csökkent ugyan a CD-eladásokból származó bevétel (bár az ok-okozati összefüggést sokan vitatják, és ezt a csökkenést más tényezőkre vezetik vissza, pl. a hasonló árú, de többet kínáló DVD-k elterjedésére), viszont nőtt a koncertek látogatottsága.

Míg korábban a koncertek segítségével próbálták eladni az albumokat, mára lassan fordítva van: az albumokkal csalogatják el az embereket a koncertekre. Különösen igaz ez a kevéssé ismert zenészekre, akiknek nem lenne esélyük az albumaikat eladni, viszont ha az Interneten közzéteszik a zenéjüket, remélhetik, hogy olyan rajongókat szereznek, akik aztán koncertjegyeket vásárolnak majd.

Ugyanez - szintén a fenti cikk szerint - kezd megjelenni az irodalomban is: van író, aki már inkább személyes fellépésekkel keres pénzt, a könyveit pedig ingyen letölthetővé teszi; személyes fellépései pedig attól válnak egyre értékesebbé, hogy egyre többen olvassák a könyveit.

Hasonló a helyzet a számítógépes játékok piacán is: a World of Warcraft nem a kliensprogram árusításával kaszál nagyot, hanem a jellegénél fogva másolhatatlan, sokfelhasználós online világhoz való hozzáférés havidíjaiból.

Az is előfordul, hogy a vásárolt példányt a fizikai kivitele teszi értékessé, vagy az a tudat, hogy a megvásárlásával a szerzőt jövedelemhez juttattuk: többek között ezzel magyarázhatók azok az esetek, amikor egy-egy szerző művei dokumentáltan azután váltak kelendőbbé, hogy az Interneten tömegesen elterjedtek a másolataik.

Ellenpélda: Getty Images. Több, mint hatvanmillió fénykép szerzői joga az övé, 2004. óta mégis folyamatosan esik a részvényárfolyama. Miért? A "kalózkodás" miatt? Rasmus Fleischer már idézett cikke szerint nem. Inkább arról van szó, hogy a digitális fényképezőgépek elterjedésének is köszönhetően a publikációk egyre inkább a friss képeket részesítik előnyben, hogy ezzel is a naprakészség -- lemásolhatatlan, és emiatt értékes -- érzetét keltsék. A Getty hatvanmillió archív képe már nem annyira értékes, mint egykor.

8 A kiadólobbi propagandahadjárata

Napjainkban az átlagember számára is egyre láthatóbbá és tapasztalhatóbbá válik a szerzői jog: egyre többször fordul elő, hogy valamit, amit szeretne, azért nem tehet meg, mert a szerzői jogba ütközik (gondoljunk pl. a DRM-re). Ez természetesen társadalmi feszültséghez vezet; megjelennek az olyan hangok, amelyek a szerzői jog lazítását követelik/javasolják. A kiadók ebben ellenérdekeltek; ezért lobbiszervezeteik (IFPI, RIAA, MPAA, BREIN, ASVA, ProArt stb.) világszerte igyekeznek elérni, hogy olyan új jogszabályok (precedensjogot használó országokban pedig olyan precedensek) jöjjenek létre, amelyek a kiadók bevételeit vagy befolyását növelik, és amelyektől a leírt folyamatok megfordítását vagy lelassítását remélik.

Másrészt perelnek, nem is feltétlenül azért, mert hisznek a perek megnyerhetőségében vagy jövedelmezőségében, hanem azért is, hogy napirenden tartsák a szerzői jog fokozottabb "védelme" szükségessének kérdését (elvégre ha elveszítenek egy-egy pert, mondhatják a politikusoknak, hogy ebből is látszik, hogy más jogszabályok kellenek); valamint hogy megfélemlítsék pl. az internetszolgáltatókat, akiknek természetesen nem hiányzik egy-egy ilyen per, és ha erős a fenyegetettségük, hajlamosabbak a kiadólobbi erőszakszervezeteivel együttműködni. Természetesen legalább ugyanilyen fontos a végfelhasználók megfélemlítése is.

A szerzői jogi lobbi propagandája bevezette/újraértelmezte a "kalózkodás" fogalmát. Ez a retorika egyenlőségjelet tesz a civil hajók megtámadása, kifosztása, legénységuk lemészárlása és a barátainkkal való, a kiadók által nem kívánt információcsere közé, és azzal, hogy a műalkotásoknak a társadalom tagjai által végzett másolását erkölcstelennek és illegitimnek állítja be, eleve érvénytelenné próbálja tenni a legfontosabb érvet a szerzői jogok kiterjesztése/szigorítása ellen: nevezetesen azt, hogy "mi, a társadalom tagjai, igenis akarunk másolatokat készíteni a műalkotásokról, és nem akarjuk, hogy ebben jogszabályok korlátozzanak minket". A "kalózos" szóhasználat miatt sokan elfelejtették, hogy igenis lehet fontos közérdek a műalkotások szabad másolása, és az erre való igény lehet legitim indoka annak, hogy a szerzői jog szigorítását ellenezzük.

Szintén bevett propagandafogás azt állítani, hogy valamilyen társadalmi folyamat vagy tevékenység csökkenti vagy csökkentheti a kiadók eladásait/bevételét, emiatt vélhetően a kiadott művek számát (ami a társadalom számára veszteség); ezért aztán az adott tevékenységet be kell tiltani. Ha ezt végiggondoljuk, az a következtetés adódik belőle, hogy a közjó fokmérője a kiadók nyeresége: ami jó a kiadóknak, az jó a társadalomnak.

A propaganda része továbbá az is, hogy mivel "a kiadók érdeke egyben közérdek" (l. fent), maximalizálni kell a kiadók érdekeinek védelmét, tehát a lehető legszigorúbb szerzői jogi szabályozásra van szükség, amely a művek mindennemű felhasználását korlátozza és nem enged teret a kivételeknek. Ha megpróbáljuk ezeket a szabályokat a világirodalom nagyjaira alkalmazni, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy pl. Shakespeare számos művét nem írhatta volna meg legálisan, mert megjelenésüket alig néhány évtizeddel megelőzően publikált műveket adaptált.

A kiadók lobbi- és propagandatevékenységében a következő fő csapásirányok rajzolódnak ki:

  1. Azt a látszatot kelteni, mintha a copyright kiterjesztésének és szigorításának ellenzői a művészek szájából akarnák elvenni a falatot.
  2. ACTA:
    • a parlamenti kontrollt a lehető legmesszemenőbbekig megkerülve (pl.:
      • az Európai Parlament képviselőinek harcolniuk kellett, hogy megismerhessék a már évek óta -- az Európai Bizottság részvételével -- folyó tárgyalások során létrejött munkaanyagot; és csak úgy ismerhették meg, hogy NDA-t írtak alá. A svéd Kalózpárt képviselője nem vehetett részt az érintett ülésen, mert nem volt hajlandó aláírni az NDA-t.
      • A 2010-es tárgyalási fordulónak a helyszínét és programját is titokban akarták tartani.
      • Ezzel együtt olyan cégek, mint pl. a Google, az eBay, a Dell, a BSA, a News Corporation, a Sony Pictures, a Time Warner, az MPAA, a RIAA, a Verzion és mások már 2009-től megkaphatták az aktuális munkaanyagokat és véleményezhették őket.)
    • olyan jogszabályok kierőszakolása nemzetközi szinten, amelyek
      • drasztikusan megnövelik a létező hatóságoknak a tartalomterjesztők érdekeinek védelmében játszott szerepét,
        • pl.: a vámtiszt a határon ellenőrizze, vagy legalábbis ellenőrizhesse, hogy az utas hordozható médialejátszóján nincs-e illegálisan másolt zene.
          • (A laptopok átkutatása az USA határátkelőinél amúgy már most bevett dolog.)
        • És ha talál, foglalja le/kobozza el vagy semmisítse meg az adathordozót anélkül, hogy a jogtulajdonos akár csak feljelentést tenne.
        • pl.: a "szellemi tulajdon" birtokosa kérhesse a hatóságoktól, hogy a határon tartóztassák fel azokat a "termékeket", amelyekről azt gyanítja a jogtulajdonos, hogy a jogait sértik.
      • új szankciókat vezetnek be;
        • Pl.: az egyezményt ratifikáló országokban vezessék be a "három dobásod van" elvet, vagyis tiltsák el az Internettől azokat az állampolgárokat, akiknek az internetkapcsolatán keresztül háromszor is sor kerül szerzőijog-sértésre.
          • "Ideális" esetben a vádat bizonyítani se kelljen, vagy legalábbis ne bíróság előtt.
        • Pl.: az internetszolgáltatók legyenek kötelesek részt venni az általuk szállított forgalom vizsgálatában, szűrésében; legyenek kötelezhetőek a szerzői jogi lobbi érdekeit sértő weboldalak forgalmának szűrésére stb.
      • Mindenképpen bűncselekménynek minősítik az engedély nélküli fájlcserét, akkor is, ha kis léptékű és nem profitszerzésre irányul.
      • lejjebb visziki a "bűncselekmény" határát a szerzői és szomszédos jogokkal való visszaélés esetében (hogy az államok az adófizetők pénzén üldözzék az elkövetőket a jogtulajdonosok közreműködése nélkül);
        • Pl.: minősüljön bűncselekménynek a moziban vetített film kamerával történő rögzítése, még saját célra is.
      • kriminalizálják "a szerzői jogok megsértését megkönnyítő" tevékenységeket és szolgáltatásokat, akkor is, ha nem profitorientáltak.
        • Pl.: DeCSS, torrentkliens, Usenet-indexelő, streamripper stb.
    • Az ACTÁ-t ratifikációja után minden további nélkül át lehet írni; az 5. és 6. szakasz értelmében létrejövő "ACTA-Bizottság" átírhatja a szöveget, és a változtatásokat csak az aláíró kormányoknak kell jóváhagyniuk, parlamentáris kontroll nem lesz (viszont, jellemző módon, a tartalomiparnak tanácskozási joga van a változtatások ügyében).
  3. A fájlcserén ért otthoni felhasználók perlése. Nehézségek:
    • A kirótt hatalmas bírságok/kártérítések behajthatatlanok: az adott állampolgár életét tönkreteszik, de a "jogvédő" szervezetet nem gazdagítják érdemben.
      • Az elrettentő hatás kérdéses.
    • Erős a negatív társadalmi visszhang.
    • Nehézkes a bizonyítás, mivel általában csak a "bűnös" IP-címe van meg, és az IP-címhez tartozó előfizetőt perelték be -- nem mindig sikerül meggyőzni a bíróságot arról, hogy az előfizető felelős az IP-címén keresztül lebonyolított jogsértésekért.
    • Az IP-címek megszerzésének módja is kellemetlen kérdésekhez vezet (l. MediaSentry-botrányok).
  4. Az internetszolgáltatók perlése. Célok:
    • Érezzék magukat motiválva arra, hogy együttműködjenek a tartalomgyárosokkal:
      • vita nélkül bontsanak szerződést a "csúnya" ügyfelekkel,
      • adják ki az adataikat a tartalomgyárosoknak stb.
    • Fizessenek a tartalomgyárosoknak kártérítést az ügyfeleik által elkövetett jogsértésekért.
      • Ez ellen az ún. "safe harbour"-elv általában megvédi őket, l. pl. iiNet (Ausztrália).
    • Akadályozzák meg az ügyfeleik számára a torrentsite-okhoz való hozzáférést.
    • Ne szállítsák el a torrentsite-okkal összefüggő forgalmat; ne biztosítsanak szerverhosztingot torrentsite-oknak.
  5. Legújabban: országhatárokon átnyúló új törvény alapján semmisítse meg a "kalózszájtok" domain-nevét az USA.

Az Internet cenzúrája ("Szűrjétek a Pirate Bay-t") veszélyes precedenst teremt: a politikusok örömmel fognak más, politikai vagy erkölcsi szempontból kellemetlen tartalmú oldalakat is felvenni a feketelistára (l. pl. a finn lapsiporno.info esetét). A szűrés emellett általában hatástalan is (mivel kijátszható); sőt, Dániában pl. megnőtt a Pirate Bay látogatottsága azt követően, hogy a bíróság a site szűrésére kötelezte az ISP-ket, így a szűrés éppen a kívánttal ellentétes hatást érte el.

Érdekesség: mind az EU-ban, mind az USÁ-ban annyira homályosan fogalmaz a törvény, hogy akár egy magánszemély is minősülhet ISP-nek, ha pl. rendelkezik routerrel.

A lobbitevékenység eddig sem volt eredménytelen:

  • 1787-ben az USÁ-ban még csak a mű keletkezésétől számított tizennégy évig járt a szerzői jogi oltalom, amit a szerző, ha a lejártakor még életben volt, újabb 14 évvel meghosszabbíthatott (de a hosszabbítás nem volt automatikus, kérni kellett). Ehhez képest
  • 1998-ban visszamenőleg 75 évről 95 évre emelték a szerzői jogi oltalom időtartamát, hogy az 1920-as években keletkezett művek ne váljanak közkinccsé (mivel ez a kiadók érdekeit sértette volna).
    • Hogy ez a lépés hogyan szolgálta a társadalom érdekét, az nem világos, hiszen utólag már nem lehet jobban motiválni a '20-as évek szerzőit, hogy írjanak többet;
    • mivel a napjainkban születő művekre is vonatkozik a hosszabbítás, elvileg ugyan ma jobban motiválja a kiadókat a publikálásra, de vajon valóban arra alapoznak mai üzleti döntéseket, hogy mi lesz 75-95 év múlva?
  • 1997. óta az Egyesült Államokban törvény tiltja, hogy nagyszámú másolatot készítsünk kiadott műről, akkor is, ha ez a tevékenység nem irányul haszonszerzésre. Korábban hasonló tilalom nem létezett.
  • 1998-ban hatályba lépett a DMCA (Digital Millennium Copyright Act), amely számos vegyes megítélésű intézkedés mellett (pl. hogy a szolgáltatók nem felelnek a felhasználóik tevékenységéért) a következőket is kimondja:
    • törvényellenes a másolást akadályozó módszerek megkerülése (bármennyire triviális módszerekről legyen is szó);
    • törvényellenes a másolást akadályozó technológiák megkerülését szolgáló módszerek publikálása (emiatt pl. illegális a DeCSS-t feliratként viselő póló);
    • ha egy mű bármilyen felhasználását technológiai eszközzel korlátozzák, akkor ennek a korlátozásnak a megkerülése törvényellenes.
  • 1999-ben a RIAA nyomására az utolsó utáni pillanatban bérmunkává minősítették a zenei felvételek rögzítését az Egyesült Államokban; ez a kiadóknak kedvez, mert így örökre náluk marad a zene szerzői joga (egyébként 35 év után az előadóra vagy örököseire szállt volna).
  • A legtöbben ma mégis kritika nélkül elfogadják, hogy a kiadók a szerzők érdekeit képviselik és tartják szem előtt.
  • Az USA törvényhozása elé került a fent már említett COICA törvényjavaslat (Combating Online Infringements and Counterfeits Act), amely lehetővé tenné, hogy az USA legfőbb ügyésze (vagy igazságügyi minisztériuma) bírósági végzés, tehát méltányos eljárás nélkül nemzetközi domainneveket szüntessen meg, akkor is, ha olyan szájt nevéről van szó, amelynek a működése saját hazájában teljesen legális.

9 Elhibázott, rosszra használt jogszabályok

9.1 DMCA

A Digital Millennium Copyright Act 1201-es szakasza két tilalmat fogalmaz meg: tiltja a másolásvédelmi eljárások megkerülését és a másolásvédelem megkerülését célzó eszközök terjesztését/forgalmazását. Ez a két tilalom számos nem várt következménnyel járt; az Electronic Frontier Foundation összegyűjtött ezek közül néhányat:

  • A DMCA hátráltatja/akadályozza/fenyegeti (chills - tudunk erre jó magyar szót? Azt fejezi ki, hogy a kilátásba helyezett jogi nehézségek miatt sor sem kerül valamire, ami egyébként kívánatos lenne) az újságírók, könyvkiadók, kutatók, tanulók, programozók és más magánszemélyek egyébként teljesen legális/legitim tevékenységeit. A fent hivatkozott oldalon számos konkrét példa található; itt most azt emelném ki, hogy a Sony-BMG CD-s másolásvédelmében talált rootkitről szóló hírek megjelenését hetekkel késleltette az érintett kutatók DMCA miatti aggodalma. De említhetném Dimitrij Vitaljevics Szkljarov (Дмитрий Витальевич Скляров) letartóztatását is.
  • A másolásvédelmi eljárások megkerülésének tilalma veszélyezteti a fair use-t, mivel a tartalomszolgáltatók egyoldalúan megakadályozhatják a fair use-nak minősülő felhasználásokat, a felhasználók pedig nem kerülhetik meg ezeket a korlátozásokat (például elvileg nem készíthetnek biztonsági másolatot titkosított DVD-ről).
  • A DMCA korlátozza a versenyt és az innovációt: például
    • a nyomtatópatronok piacán a nyomtatógyártók a DMCA segítségével léptek fel az utángyártott tintapatronok gyártói ellen;
    • az Apple a DMCA segítségével korlátozza a felhasználókat abban, hogy más forrásból származó szoftvert telepítsenek iPhone-jaikra vagy iPod-jaikra, vagy más gyártó által készített számítógépre telepítsék az Apple operációs rendszereit.

További példák és gondok olvashatóak a https://www.eff.org/wp/unintended-consequences-under-dmca oldalon.

9.2 COICA

A fent már említett COICA jól példázza azt a gondolkodást, ami az újabb és újabb, egyre szigorúbb szerzői jogi törvényekhez, törvényjavaslatokhoz vezet.

A törvény azt mondaná ki, hogy a DOJ (az amerikai igazságügyminisztérium) által közzétett két listán szereplő szájtok neveit a DNS-ben nem szabad feloldani, a webszervernek szóló csomagokat nem szabad kézbesíteni stb.; a listákra pedig olyan szájtok kerülnének, amelyeknek "központi eleme" a szerzői jogok (vagy a "szellemi tulajdonjog") megsértése és nincs kimutatható, kereskedelmi szempontból jelentős egyéb célja (az olyan célok, amelyek nem kereskedelmiek, nem számítanának). Az EFF (Electronic Frontier Foundation) elemzése szerint rengeteg népszerű szájtot lehetne a tervezet szövege alapján cenzúrázni; de ezek mellett például az amerikai Kalózpárt (vagyis egy legitim politikai párt) weboldalát is, hiszen a párt programjának "központi eleme" a szerzői jogok "megsértése" (a szerzői jog radikális reformja).

Két lista lenne: az egyikre bírósági végzés alapján kerülnének fel a szájtok, és tilos lenne a működésükhöz hozzájárulni (csomagokat szállítani nekik stb.); a másik listára a DOJ kedve szerint írhatna fel szájtokat, amelyeknek a szűrése csak ajánlott lenne, nem kötelező (és például a szűrést elvégző szolgáltatók nem lennének felelősségre vonhatók a szűrés miatt).

Ezekhez a "kalózszájtokhoz" tehát az átlag-amerikai nem férne hozzá (ha a domainregisztrátor is amerikai, akkor senki más sem, hiszen megszűnne a domain-név); amerikai cégek nem helyezhetnének el rajtuk hirdetést; a szájt nem fogadhatna el amerikai pénzintézeteket is érintő hitelkártyatranzakciókat stb.

Mindeközben az elszánt "kalózokat" a törvény érdemben semmiben sem akadályozná, hiszen viszonylag könnyen indíthatnának saját, cenzúramentes DNS-gyökeret vagy elrejthetnék a webszerverüket a TOR vagy más hasonló mechanizmus segítségével; sőt, az alternatív DNS-gyökér életre hívásában lehet, hogy az USA internetes túlhatalmától tartó államok kormányai is részt vennének. A szűrést kikerülni szándékozó amerikaiak pedig igénybe vehetnének külföldi VPN-szolgáltatókat. A következő lépés tehát mindezen módszerek betiltása kellene, hogy legyen.

Érdemes egyébként végiggondolni, hogy a törvényjavaslat ideológiája alapján milyen más dolgokat lehetett volna betiltani korábban, tehát mi másról gondolták régebben azt, hogy "központi eleme" a szellemi tulajdon illetéktelen felhasználása:

  • Hollywoodot. Hollywood az intézményesített szabadalombitorlás fellegváraként jött létre. Azért települt éppen oda, ahova, hogy Edison néhány szabadalmának területi hatályán kívül működhessen.
  • A zeneipart. A gépzongorák megjelenésének idején a zenészek attól féltek, hogy a zene rögzítése és gépi visszaadása tönkreteszi őket. Egyesek szerint az 1909-es amerikai szerzői jogi reform a gépzongorától való irracionális félelemből táplálkozott.
  • A rádiót. Az első kereskedelmi rádióadók nem fizettek jogdíjat a lejátszott zene után.
  • A kábeltévét. Az Egyesült Államokban a kábeltévés társaságok eleinte anélkül továbbították az ottani tévécsatornák adását az előfizetőiknek, hogy fizettek volna a műsorért; sőt, ebből éltek, hiszen pénzt szedtek érte az előfizetőiktől.
  • A fénymásológépet. Amikor a Xerox piacra lépett vele, a kiadók a betiltását követelték. Az 1976-os amerikai szerzői jogi reformra állítólag a fénymásológép miatt volt szükség.
  • A videomagnót. Jack Valenti állítólag úgy fogalmazott: "A videomagnó a filmproducer számára olyan, mint a bostoni fojtogatós gyilkos az otthonában egyedül tartózkodó nő számára."
  • A magnót. "Home taping is killing music."
  • Az mp3-lejátszókat. A RIAA a Diamond Rio megjelenésekor pert is indított. Nyilván az iPodnak is "központi eleme" a szerzői jogok megsértése.
  • A digitális filmfelvevőt (DVR). 2001-ben volt is olyan per, amelyben a felperes TV-társaságok azt állították, hogy a DVR olyan "törvénytelen eszköz", amely az "ingyenes műsorszórás közgazdasági alappilléreit támadja meg".

Vegyük észre, hogy rengeteg innovatív eszközre rá lehetett fogni, hogy főként vagy kizárólag illegális célokat szolgál; viszont ha ezeket valóban mind betiltották volna, ma szegényebb lenne a világ. A szórakoztatóipar csődjét már sokszor jósolták, mégis minden technológiaváltást túlélt és azóta is virágzik (az MPAA tagjai pl. 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban is növelték nyereségüket az előző évhez képest; a többi évről hirtelen nincs adatom). Egyszerűen időbe telik, amíg kialakulnak azok az üzleti modellek, amelyek a megváltozott technikai környezetben is működőképesek.

Úgy látszik azonban, hogy a szórakoztatóipar mostanra akkora lobbipotenciálra tett szert, amellyel a további fejlődést teljesen meg tudhatja akadályozni. Mindenképpen különös egybeesés, hogy a DOJ előszeretettel tölt be köztisztviselői helyeket a RIAA-hoz és az MPAA-hoz közel álló ügyvédekkel.

10 Ajánlott irodalom

10.1 Általános

  • Richard M. Stallman - The Right to Read - novella arról a szép új világról, amelyben a kiadólobbi mindent elért, amit akart
  • The War on Sharing: Why the FSF cares about the RIAA lawsuits
  • Courtney Love does the math - Courtney Love énekesnőnek a 2000-ben megrendezett Digital Hollywood konferencián elhangzott beszéde, amelyben többek között a kiadók és a művészek közötti érdekellentétről és a kiadók lobbitevékenységéről emlékezik meg, időnként keresetlen szavakkal
  • Artists Don’t Want Pirate Fans to be Disconnected - Robbie Williams, a Radiohead, az Iron Maiden és más művészek síkraszállnak a fájlcserélők internettől való eltiltása ellen
  • IFPI Erases Evidence Of Fascist Roots For 75th Anniversary - fejezetek az IFPI lobbiszervezet történetéből. Különösen pikáns, hogy maga az IFPI megpróbálta kitörölni a róla szóló Wikipédia-szócikkből azt, hogy Mussolini fasiszta Olaszországában alapították (egyébként később is előszeretettel üléseztek fasiszta diktatúrákban).
  • Piracy: When Even a Penny Is Too Much - Egy cég úgy árul néhány játékprogramot, hogy a vásárlóra bízza, mennyit fizet értük. A siker felülmúlta a várakozásokat (dollár-százezrek gyűltek össze), de még így is volt, aki fizetés nélkül töltötte le a programokat. A cikk felsorol néhány lehetséges okot/motivációt.
  • "Fair Trolls" To Fight Patents With Patents - Egy olyan szövetségről, amely a tagok szabadalmainak bitorlásáért perli azokat, akik nem tagjai, viszont a tagok egymás között sosem perelnek szabadalombitorlásért; így a szövetség növekedésével egyre jobban megéri belépni, és egyre kevesebb szabadalombitorlási per lesz. Legalábbis ilyesmi az elmélet.
  • Flash, Google, VP8, and the future of internet video - Hiába akarta a Microsoft díjmentesen elérhetővé tenni a VC-1 codecet, egy éven belül cégek tucatjai jelezték, hogy a codec a szabadalmaikat bitorolja. A cikk arról is ír, hogy rettenetesen nehéz lenne szabadalombitorlás (vagy szabadalmak licencelése) nélkül feljavítani a Theora codecet, mert, mint tudjuk, a fejlesztést a szabadalmak proliferációja aknamezővé változtatta.
  • Publishing Locations Of Pirate Movies Is The Same As Hosting Them - Egy holland bírósági döntés értelmében még az is törvénysértő, ha egy webes fórumba a hozzászólók a kis kezükkel megírják, hol találtak a Useneten letölthető filmeket.
  • Movie Studio Lawyers Eye The Amazing Resurrection of Newzbin - A filmstúdiók által szénné perelt, majd bezárt, a Usenethez kapcsolódó, filmek és egyéb "érdekes tartalom" lelőhelyeit közzétevő Newzbin meglepő fordulatok sora után visszatér. A stúdiók újabb jogi lépésekre készülnek.
  • Setting the Record Straight: 32 Questions and Answers on C-32's Digital Lock Provisions, Part One - Kanada új (2010-es) szerzői jogi törvénye az amerikai DMCA-hoz hasonló, a másolásvédelem kijátszását büntető passzusokat tartalmaz. Michael Geist professzor ezeket elemzi.
  • Judges Liken P2P To The Ancient Practice of Lending Books - egy spanyol bíróság a p2p fájlcserét a magánszemélyek közötti könyvkölcsönzéshez hasonlónak tekinti; egy fájlcsere-fórum üzemeltetői elleni vádakat ejti.
  • Copyright and wrong -- Why the rules on copyright need to return to their roots - az Economist 2010. áprilisi cikke a copyright eredetéről és arról, miért nem kellene egyre jobban meghosszabbítani.
  • ISP Attempt To Block File-Sharing Ends in Epic Failure - Az Orange nevű francia ISP által kínált szoftver, amely elvileg megakadályozta volna, hogy az ember véletlenül illegális tevékenységet folytasson p2p-hálózatokon, backdoort tartalmaz.
  • Director Sam Bozzo On BitTorrent and the Movie Industry - egy sikeres rendező beszél arról, hogy látja a fájlcserélők hatását a filmiparra. Szerinte a fájlcserélőktől csak a rossz és közepes filmeknek kell félniük: ezeknél ugyanis az történik, hogy az emberek letöltik, megnézik, aztán elmondják egymásnak, hogy nem érdemes megnézni. Jó filmeknél szerinte a hatás éppen ellentétes (neki két filmje is megjelent BitTorrenten, és az első szerinte emiatt lett nyereséges - ehhez persze az is kellett, hogy jól reagáljon). Arra is felhívja a figyelmet, mennyire abszurd, hogy az első hétvégi mozibevétel alapján ítélik meg a filmek sikerét, pedig ezzel csak a film marketingjének a sikerét lehet mérni; az, hogy mennyire tetszik az embereknek egy film, 4-5 héttel a bemutató után derül ki, abból, hogy az elsők, akik látták, hány további embert beszélnek rá arra, hogy szintén nézze meg.
  • IsoHunt Partners US Attorney General to Ban Child Porn - A New York-i ügyészség közzétesz egy olyan adatbázist, amelyben gyerekpornót tartalmazó fájlok mérete és hash-ei vannak. Az IsoHunt nevű torrentsite most önként csatlakozott azokhoz a site-okhoz, amelyek ez alapján az adatbázis alapján automatikusan szűrik a rajtuk keresztül megosztott fájlokat. Ez azért érdekes, mert jól mutatja, hogy annak ellenére, hogy a BitTorrent alkalmas illegális fájlok terjesztésére, nem feltétlenül az az egyetlen megoldás, hogy betiltjuk az egészet, börtönbe zárjuk a torrentsite-ok üzemeltetőit stb.
  • Finland makes broadband a 'legal right' - 2010. júliusában Finnországban alapjog lett a legalább 1 megabit/s sebességű internetkapcsolat. Ilyen jogi környezetben természetesen nem lehet majd olyan szabályozást bevezetni, amelynek az értelmében a szerzői jogok megsértésével harmadszor is megvádolt állampolgárok internetkapcsolatát korlátozzák vagy megszüntetik.
  • Music Industry Threatens OpenBitTorrent’s New Hosting Provider - Az IFPI perrel fenyegette meg az OpenBitTorrent tracker új spanyol hosztingszolgáltatóját. Spanyolországban teljesen legális torrentsite-ot üzemeltetni (feltéve, hogy nincs a weboldalon reklám, és más módon sem termel profitot az üzemeltető számára); számos korábbi perben rendre felmentették a torrentsite-üzemeltetőket. Az fel sem merülhetett, hogy a torrent tracker szolgáltatójának bármiféle büntetőjogi felelőssége lenne a tracker működésével kapcsolatban. Az IFPI fenyegetőzése mégis elegendő volt arra, hogy az OpenBitTorrent szolgáltatója szerződést bontson az OpenBitTorrenttel, mert egyszerűen nem lett volna pénze egy drága perre, míg az IFPInek nagyon is.
  • Brazil's copyright law forbids using DRM to block fair use - Brazília is aláírta azt a WIPO Copyright Treaty-t (nemzetközi szerzői jogi szerződést), amelynek értelmében jogszabályokkal kell szankcionálnia a DRM kijátszását. Ezt szerencsére úgy oldották meg, hogy a DRM kijátszása csak akkor illegális, ha a szerzői jogok megsértésével is jár (így pl. ha egy szerző a saját műveit másolja le a DRM megkerülésével, nem sért törvényt); hab a tortán, hogy az olyan DRM, amely a fogyasztó szabadságát a törvényeknél jobban korlátozza, szintén illegális és a terjesztő pénzbüntetéssel sújtható miatta. Így Brazíliában mostantól kevésbé kell attól tartani, hogy a kiadók a DRM segítségével a szerzői jogi törvényeknél is szigorúbban ellenőrzik/korlátozzák majd, mit tehet meg a felhasználó és mit nem (ez a törekvés az USA-ban, ahol a DRM megkerülése szinte automatikusan törvénysértő, pl. megfigyelhető).

10.2 A Pirate Bay-ügy

10.3 Amikor a hóhért akasztják

  • Argentinian Politician's Proposal For New Anti-Plagiarism Law Plagiarizes Wikipedia - egy argentin törvényjavaslat, amely börtönbüntetéssel sújtaná a plagizálókat, a Wikipédiát plagizálja.
  • Warner Bros. Sued for Pirating Anti-Piracy Technology - Állítólag a Warner engedély (és fizetség) nélkül használ egy másolásvédelmi megoldást.
  • ViaCom pwned on piracy - A ViaCom, amely a YouTube-ot perli azért, mert a YouTube állítólag azért tudott ilyen gyorsan ilyen naggyá válni, mert hagyta, hogy a felhasználók nagy tömegben töltsenek fel jogvédett filmrészleteket, és most szeretne sok pénzt kapni cserébe, maga is elköveti ugyanezt, csak kicsiben. Egy Jonathan Coulton nevű énekes (aki amúgy a Portal c. játék végén felhangzó jól ismert "This was a triumph" kezdetű dalocskának is a szerzője) CC-BY-SA-NC licencű klipjét (amelyet a licencszerződés alapján bárki szabadon felhasználhat, feltéve, hogy megnevezi az eredeti szerzőt, ugyanilyen feltételeket biztosít a további felhasználóknak és nem keres pénzt) felrakta a saját videomegosztó oldalára, de reklámokkal vette körül, így megsértette a licencszerződést. A ViaCom YouTube-bal szemben alkalmazott számításai szerint elvileg tízezer dollárnál is többel tartoznának emiatt Coultonnak (nem tudom, mennyire vehető komolyan ez a szám valóban); ha reálisan nézzük az adott reklámok árát, akkor pedig kb. 37 dollárral.
  • Glee vs copyright: do as I say, not as I do; Copyright: The Elephant in the Middle of the Glee Club - A keményvonalas szerzői jogi álláspontjáról ismert Rupert Murdoch egyik tévécsatornája, a Fox, olyan műsort készít, amelyben fiatalok szerzői jog által védett műveket (zeneszámokat, koreográfiákat stb.) utánoznak le vagy dolgoznak át. A "copyright" szó szemforgató módon egyszer sem hangzik el a műsorban, pedig ha ugyanezt ugyanezek a fiatalok a valóságban csinálnák, sokszázezer dolláros kártérítésre lennének perelhetőek.
  • 'Hollywood Accounting' Losing In The Courts - A hollywoodi filmstúdiók, akik közismert határozottsággal állnak ki mindig amellett, hogy az alkotókat meg kell fizetni, a jogaikat tisztelni kell stb., pénzügyi trükközéssel (egymás közötti számlázással, projektcégekkel) igyekeznek elérni, hogy a produkciók nyereségéből részesedő alkotóknak egy fillért se kelljen adniuk. Első fokon több, ezzel kapcsolatos pert is elvesztettek; meglátjuk, jogerőre emelkednek-e ezek az ítéletek.
  • U.S. Copyright Group ‘Steal’ Competitor’s Website - A BitTorrent-felhasználók ezreit peren kívüli megegyezés (vagyis pénz) reményében perrel fenyegető "U.S. Copyright Group" engedély nélkül használja egy vetélytársa website-jának kódját.

10.4 Nem mindig a kiadólobbi nyer a bíróságon

10.5 A kiadólobbi perei a saját vásárlóik ellen

  • How Harvard Law threw down the gauntlet to the RIAA - 2009. február 3. Publicisztika arról, hogyan vált a Harvard egyetem egy hallgatói csoportja egy bostoni egyetemi hallgató, Joel Tenenbaum ügyvédjévé a RIAA elleni perben. A perrel kapcsolatos további részletek pl. a http://joelfightsback.com/ címen érhetők el.
  • Exclusive: "I've never heard of Far Cry," says P2P defendant - 2010. május 27. Az Egyesült Államokban is megjelent az az üzleti modell, amelynek a lényege az, hogy ügyvédi irodák perrel fenyegetnek olyan egyéneket, akikről azt állítják, hogy az IP-címüket illegális fájlcserére használta valaki. Ha fizetnek néhányezer dollárt, az ügy el van intézve, de ha nem, állítólag beperelik őket. A per költségei várhatóan messze meghaladják azt a néhányezer dollárt, így minden bizonnyal sokan fizetnek. Ilyen módon monetizálják az ügyvédek a fájlcserét (alighanem olyan esetekben is, amikor a megvádolt személy el sem követett semmit).
  • Creators Must Move Beyond Suing the Audience - 2010. május 28. A US Copyright Group többtízezer fájlcserélő-felhasználót perel be.
  • EFF Asks Judges to Quash Subpoenas in Movie-Downloading Lawsuits - 2010. június 2. Az EFF kéri a washingtoni bíróságokat, hogy a tömeges, szőnyegbombázásszerű szerzői jogi perekben is juttassák érvényre a jogállamiság alapelveit (elsősorban a méltányos eljáráshoz való jogot).
  • Defining Success: Were The RIAA's Lawsuits A Success Or Not? - 2010. június 6. Mit ért el a RIAA a perdömpinggel? Nem sokat: a fájlcsere népszerűbb, mint valaha; az öt nagy lemezkiadó már csak a négy nagy lemezkiadó; ráadásul mindenki utálja őket.
  • Judge may dismiss 4,576 of 4,577 P2P defendants from lawsuit - 2010. június 9. Egy amerikai bíró két hetet adott a szőnyegbombázós ügyvédeknek arra, hogy megindokolják, miért érvényes eljárás 2000 egyént egyetlen perben alperesként megjelölni. (Ez a megfogalmazás jogilag nem pontos, de a lényeget visszaadja.)
  • Songs of Innocence: accused P2P users speak out - 2010. június 10. Általános cikk a legújabb szőnyegbombázásszerű "feljelentésekről" és az emberek életére ill. a bíróságok működésére gyakorolt hatásaikról.“A kocsiba zárták a kulcsot”
  • Judge Slams RIAA, $675k Fine Ruled Unconstitutional - 2010. július 9. Joel Tenenbaum 675000 dolláros büntetését a bíróság alkotmányellenesnek találta, mert nem állt arányban az elkövetett cselekedet társadalmi súlyával. A büntetést 90%-kal mérsékelte. Érdemes a bíró által adott indoklást (jogászul indokolást :) elolvasni.

10.6 Hazai vonatkozású linkek

  • “A kocsiba zárták a kulcsot” - 2010. február 23. Beszélgetés a magyar "Kalózpárt" (amely az LMP-n belüli csoportosulás) két "tagjával". Nem érdektelen, amit elmondanak, de a kérdések sokszor nem az igaziak.
  • Egyenetlenül csorog – zenészek az Artisjusról - 2010. március 19. Helyesírási hibákban sajnos bővelkedő, ráadásul elég felszínes blogbejegyzés az Artisjus működéséről, valamint a könnyűzenészek és az Artisjus közötti viszonyról.
  • Fagyos vita a Tűzraktérben - 2010. április 15. Néhány, a szerzői jog esetleges reformjában érintett "szereplő" (egy miniszteri hivatalnok, az Artisjus néhány tagja stb.) részvételével lezajlott vitáról írt beszámoló, a koncertblog sajátos színvonalán (l. az előző linknél). Tartalmaz megkérdőjelezhető állítást is; pl. evidenciaként kezeli, hogy a zene letöltése illegális, pedig a magyar szerzői jogi szabályozás ezt nem teszi egyértelművé.
  • A Kalózpárt tiltakozik a szerverlefoglalások ellen - 2010. június 30. A magyar "Kalózpárt" állásfoglalása a közelmúltban lezajlott, főként magyarországi torrentsite-okat érintő szerverlefoglalásokkal kapcsolatban.
  • Miért maffia az Artisjus? - 2010. július 7. Egy honfitársunk, aki valószínűleg DJ, az Artisjus működése körüli visszásságokat ostorozza. Nem biztos, hogy igaza van, de pontosan ezek a kifogások gyakran fel szoktak merülni az Artisjus működésével kapcsolatban, és megnyugtató választ látszólag soha nem ad rájuk senki.
Személyes eszközök