A tárgyról

A Unix/Linux szerverek üzemeltetése wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen KornAndras (vitalap | szerkesztései) 2006. november 21., 01:05-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék

1 Kiknek szól a tárgy?

A tárgy elsősorban azoknak szól, akiknek már van valamennyi tapasztalatuk linuxos/unixos rendszerek üzemeltetésében (akár csak annyi, hogy otthoni számítógépükön kipróbálták), és szeretnének jobban megismerkedni azokkal a lehetőségekkel, amiket az üzemeltető számára nyújtanak a unix-jellegű operációs rendszerek.

E sorok írója (Korn András) mintegy 10 éve üzemeltet linuxos szervereket, és közben sok forrásból (tapasztalat, levelezési listák, IRC, webes fórumok, könyvek stb.) rengeteg, ezzel kapcsolatos információhoz jutott, amit a tárgy keretében szeretne a hallgatóságnak többé-kevésbé rendszerezetten átadni.

A tárgy nevében ugyan "Unix/Linux kiszolgálók" szerepelnek, a tematika gyakorlati része mégis nagyon Linux-centrikus (lesz), részben azért, mert a Linux a legelterjedtebb és főként a leghozzáférhetőbb a unix-jellegű operációs rendszerek közül, részben pedig azért, mert ehhez értünk a legjobban. Az elméleti részek, és főleg a szemlélet, természetesen minden Unixra érvényes.


2 Kiknek nem szól a tárgy?

A tárgy kifejezetten nem "Bevezetés a Linux varázslatos világába". Akinek még semmilyen unixos tapasztalata nincs, belevághat ugyan, de meg fog vele szenvedni.


3 A tárgy oktatói

Szobaszám: IE327/B
Telefonszám: 2664 (általában nem érdemes próbálkozni vele)
e-mail-cím: korn <kukac> tmit <pont> bme <pont> hu
fach: "doktoranduszok 327/B", az E szárny 3. emeletén
Szobaszám: IE325
Telefonszám: 1538
e-mail-cím: feher <pont> gabor <kukac> tmit <pont> bme <pont> hu
fach: "Dr. Fehér Gábor", az E szárny 3. emeletén
  • elképzelhető, hogy lesznek más meghívott előadók, akik egy-egy témakörről beszélnek majd


4 Tárgykövetelmények

  • A szorgalmi időszakban:
    • Az előadások látogatása nem kötelező, de ajánlott.
      • A kiselőadásoknak otthont adó előadások elmulasztása negatív karmával jár.
    • A félév során egy zárthelyi dolgozatot kell legalább elégséges szinten (50%) teljesíteni. Korábbi ZH-kérdések itt. A zárthelyi időpontja:
      • őszi félévben november közepe;
      • tavaszi félévben május eleje-közepe.
    • Házi feladatként rövid előadást kell készíteni és bemutatni egy a tárgyhoz kapcsolódó témában.
      • Ha nagy a hallgatói létszám, elképzelhető, hogy nem minden előadást tudunk meghallgatni.
      • Az előadás kiváltható valamely, a tárgyhoz kapcsolódó témakör igényes kidolgozásával ezen a wikin.
  • A vizsgaidőszakban:
    • A hallgatók a tárgyból szóbeli vizsgát tesznek. A vizsga "kötetlen beszélgetés" a tárgy tematikájának két-három nagyobb egységéről.
    • Előreláthatólag a TVSZ által előírt minimális számú vizsgaalkalom lesz, egyenként 10-es létszámlimittel.
  • Elővizsga:
    • Van; feltétele az elfogadott házi feladat és a sikeres zárthelyi. Időpontja: kialakulóban.
  • Pótlási lehetőségek:
    • A zárthelyi pótzh keretében pótolható.
    • A házi feladat a vizsgaidőszak második hetének végéig adható be pótdíj megfizetése mellett.
    • Sikertelen vagy nem megírt zh/pótzh esetén az aláírás megszerzésére a vizsgaidőszak első két hetében a kiírt vizsgaidőpontokban van lehetőség, sikeres szóbeli vizsgával.

Ha a létszám ezt lehetővé teszi, a félév során tartunk egy-két labort is, ahol néhány érdekesebb dolgot ki lehet próbálni, de alapvetően inkább mindenkit az otthoni próbálkozásra beszélnék rá. A próbálgatás igényel bizonyos fokú elmélyültséget, amit egy szűk időbeli keretek közé szorított egyetemi laborfoglalkozás sajnos nem tud biztosítani.

5 Tematika és előadásvázlatok

A tárgy az alábbi témaköröket járja körül (a linkek mögé majd remélhetőleg - részben a ti segítségetekkel - hamarosan tartalom is kerül).

A 2006/2007-es félévben összesen 25 előadás lesz (jól számoltam?). Az alábbiakban azt is megpróbálom megbecsülni, hogy az egyes témákkal hány előadás foglalkozik majd. UPDATE: a megadott számokhoz képest nyilvánvalóan jelentősen elcsúsztunk.

5.1 Ismétlés

Előadások száma: 2

5.2 Háttértár-kezelés

  • Logikai kötetkezelés - LVM, EVMS
  • RAID (Redundant Array of Inexpensive/Independent Disks)
  • Software RAID Linux alatt
  • Filerendszerek:
    • Naplózás (journaling)
    • Jogosultságkezelés (access control)
      • Hozzáférési listák (access control lists)
        • POSIX
        • Trustees (ez egyelőre kimarad)
    • egyéb fogalmak: symlink, hardlink, bind mount
    • hálózati filerendszerek (egyelőre kimarad)

Előadások száma: 2 (eddig összesen 4)

5.3 Csomagkezelés

(egyelőre kimarad)

  • Mire jó a csomagkezelő?
  • Csomagközi viszonyok, függőségkezelés
  • Konkrét csomagkezelők
    • dpkg, apt-get
    • (rpm, yum)

Előadások száma: 1 (eddig összesen 5)

5.4 A bootfolyamat

  • System V init
  • initscriptek
  • futási szintek (runlevels)
  • szolgáltatások futtatása, leállítása
  • az init rendszer problémái
  • alternatív megoldások:

Előadások száma: 2 (eddig összesen 7)

5.5 Monitorozás, naplózás

  • Teljesítményadatok grafikus ábrázolása: munin
  • Szolgáltatások monitorozása: nagios
  • Elterjedt és kevésbé elterjedt naplózóprogramok:
  • Naplófájlok kezelése:
    • rotáció
    • elemzés
    • utófeldolgozás

Előadások száma: 3 (eddig összesen 10)

5.6 Biztonsági kérdések

Előadások száma: 4 (eddig összesen 14)

5.7 Virtualizációs technikák, technológiák

Több virtuális szerver egy számítógépen.

Előadások száma: 3 (eddig összesen 17)

5.8 Konfigurációkezelés

  • Verziókezelő rendszerekről általában
  • A Subversion használata konfigurációs adatok tárolására és kezelésére
  • Az LDAP protokoll és a benne rejlő lehetőségek

Előadások száma: 1 (eddig összesen 18)

5.9 Konkrét szerverszoftverek

Az ismert és elterjedt programok néhány kevésbé elterjedt alternatívája, az alternatívák előnyei és hátrányai.

Előadások száma: 3 (eddig összesen 21)

5.10 Esettanulmányok

Előadások száma: 2 (eddig összesen 23)

A maradék két előadás részben vendégelőadóké lesz, részben puffer, részben pedig a kiselőadások számára tartom fenn.

6 Ajánlott irodalom

Nehéz konkrét irodalmat ajánlani ehhez a tárgyhoz. Az oktatott anyag egy része feltehetően meg sem jelent nyomtatásban. Természetesen a Tanenbaum-féle alapművek használhatók, de ezeken kívül bizonyára sok online forrásnak (köztük remélhetőleg ennek a wikinek) is hasznát veszitek majd. Az Ajánlott irodalom oldalon felsorolhatjátok azokat a weboldalakat és könyveket, amelyeket ismertek és amelyeknek szerintetek hasznát lehet venni a tárggyal kapcsolatban.

Az O'Reilly-nek van egy "Building Secure Servers with Linux" és egy "Linux Server Security" című könyve, amiket egy bizonyos Michael D. Bauer írt. Én nem ismerem ezeket a könyveket, úgyhogy kifejezetten ajánlani nem tudom őket, de el tudom képzelni, hogy számos, a tárgy keretében szóba kerülő témát érintenek (bár feltehetően főleg a biztonsági vonatkozásokat).

Személyes eszközök