A tárgyról

A lap 2007. szeptember 11., 00:15-kori változata

1 Kiknek szól a tárgy?

A tárgy elsősorban azoknak szól, akiknek már van valamennyi tapasztalatuk linuxos/unixos rendszerek üzemeltetésében (akár csak annyi, hogy otthoni számítógépükön kipróbálták), és szeretnének jobban megismerkedni azokkal a lehetőségekkel, amiket az üzemeltető számára nyújtanak a unix-jellegű operációs rendszerek.

E sorok írója (Korn András) mintegy 10 éve üzemeltet linuxos szervereket, és közben sok forrásból (tapasztalat, levelezési listák, IRC, webes fórumok, könyvek stb.) rengeteg, ezzel kapcsolatos információhoz jutott, amit a tárgy keretében szeretne a hallgatóságnak többé-kevésbé rendszerezetten átadni.

A tárgy nevében ugyan "Unix/Linux kiszolgálók" szerepelnek, a tematika gyakorlati része mégis nagyon Linux-centrikus (lesz), részben azért, mert a Linux a legelterjedtebb és főként a leghozzáférhetőbb a unix-jellegű operációs rendszerek közül, részben pedig azért, mert ehhez értünk a legjobban. Az elméleti részek, és főleg a szemlélet, természetesen minden Unixra érvényes.

2 Kiknek nem szól a tárgy?

A tárgy kifejezetten nem "Bevezetés a Linux varázslatos világába". Akinek még semmilyen unixos tapasztalata nincs, belevághat ugyan, de meg fog vele szenvedni.

3 A tárgy oktatói

• Korn András ügyvivő szakértő, BME TMIT

Szobaszám: IE327/A

Telefonszám: 2664 (általában nem érdemes próbálkozni vele)

e-mail-cím: korn <kukac> tmit <pont> bme <pont> hu

fach: "doktoranduszok 327/A", az E szárny 3. emeletén

• Dr. Fehér Gábor adjunktus, BME TMIT

Szobaszám: IE325

Telefonszám: 1538

e-mail-cím: feher <pont> gabor <kukac> tmit <pont> bme <pont> hu

fach: "Dr. Fehér Gábor", az E szárny 3. emeletén

• elképzelhető, hogy lesznek más meghívott előadók, akik egy-egy témakörről beszélnek majd

4 Tárgykövetelmények

• A szorgalmi időszakban:
  • Az előadások látogatása nem kötelező, de ajánlott.
    • A kiselőadásoknak otthont adó előadások elmulasztása negatív karmával jár.
  • A félév során egy zárthelyi dolgozatot kell legalább elégséges szinten (50%) teljesíteni. Korábbi ZH-kérdések itt. A zárthelyi időpontja:
    • őszi félévben november közepe;
    • tavaszi félévben május eleje-közepe.
  • Házi feladatként rövid előadást kell készíteni és bemutatni egy a tárgyhoz kapcsolódó témában.
    • Ha nagy a hallgatói létszám, elképzelhető, hogy nem minden előadást tudunk meghallgatni, ezért
    • az előadás kiváltható valamely, a tárgyhoz kapcsolódó témakör igényes kidolgozásával ezen a wikin.
    • Kivételes esetekben fejlesztési feladat is lehet a HF.
• A vizsgaidőszakban:
  • A hallgatók a tárgyból szóbeli vizsgát tesznek. A vizsga "kötetlen beszélgetés" a tárgy tematikájának két-három nagyobb egységéről.
  • Előreláthatólag a TVSZ által előírt minimális számú vizsgaalkalom lesz, egyenként 10-es létszámlimittel.
• Elővizsga:
  • Van; feltétele az elfogadott házi feladat és a sikeres zárthelyi. Időpontja: feltehetően az utolsó előadás időpontja.
• Pótlási lehetőségek:
  • A zárthelyi pótzh keretében pótolható.
  • A házi feladat a vizsgaidőszak második hetének végéig adható be pótdíj megfizetése mellett.
  • Sikertelen vagy nem megírt zh/pótzh esetén az aláírás megszerzésére a vizsgaidőszak első két hetében a kiírt vizsgaidőpontokban van lehetőség, sikeres szóbeli vizsgával.

Ha a létszám és az infrastruktúra ezt lehetővé teszi, a félév során tartunk egy-két labort is, ahol néhány érdekesebb dolgot ki lehet próbálni, de alapvetően inkább mindenkit az otthoni próbálkozásra beszélnék rá. A próbálgatás igényel bizonyos fokú elmélyültséget, amit egy szűk időbeli keretek közé szorított egyetemi laborfoglalkozás sajnos nem tud biztosítani.

5 Tematika és előadásvázlatok

A tárgy az alábbi témaköröket járja körül (a linkek mögé majd remélhetőleg - részben a ti segítségetekkel - hamarosan tartalom is kerül).

A 2007/2008-as őszi félévben összesen 26 előadás lesz (jól számoltam?). Elmarad az előadás október 23-án kedden és november 2-án pénteken. November 16. pénteken TDK-nap van; ekkorra lehetne egy labort ütemezni pl. (tavaly így csináltuk).

A Kronológia 2006 szócikkben látható, hogy a 2006/2007-es őszi félévben mivel mikor és mennyi ideig foglalkoztunk; ebben a félévben is hasonló ütemű haladás várható, de az egyes témák relatív súlya változhat.

5.1 Ismétlés

• IP-alapok
• Unix-alapok
• A legelterjedtebb protokollok áttekintése:
  • A HTTP működése (HyperText Transfer Protocol)
    • HTTPS
  • Az SMTP működése (Simple Mail Transfer Protocol)
  • POP-3 (Post Office Protocol)
  • IMAP (Internet Message Access Protocol)
  • SMB (Server Message Block, SaMBa)
  • FTP (File Transfer Protocol)
  • A DNS működése (Domain Name Service)
  • ...

5.2 Háttértár-kezelés

• Logikai kötetkezelés - LVM, EVMS
• RAID (Redundant Array of Inexpensive/Independent Disks)
• Software RAID Linux alatt
• Filerendszerek:
  • Naplózás (journaling)
  • Jogosultságkezelés (access control)
    • Hozzáférési listák (access control lists)
      • POSIX
      • Trustees (ez egyelőre kimarad)
  • egyéb fogalmak: symlink, hardlink, bind mount
  • hálózati filerendszerek (egyelőre kimarad)

5.3 Csomagkezelés

(egyelőre kimarad)

• Mire jó a csomagkezelő?
• Csomagközi viszonyok, függőségkezelés
• Konkrét csomagkezelők
  • dpkg, apt-get
  • (rpm, yum)

5.4 A bootfolyamat

• System V init
• initscriptek
• futási szintek (runlevels)
• szolgáltatások futtatása, leállítása
• az init rendszer problémái
• alternatív megoldások:
  • (initng)
  • daemontools, runit

5.5 Monitorozás, naplózás

• Teljesítményadatok grafikus ábrázolása: munin
• Szolgáltatások monitorozása: Nagios
• Elterjedt és kevésbé elterjedt naplózóprogramok:
  • syslogd
  • syslog-ng
  • socklog, multilog, svlogd
• Naplófájlok kezelése:
  • rotáció
  • elemzés
  • utófeldolgozás

5.6 Biztonsági kérdések

• Jogok delegálása
  • sudo
• Kernelszintű biztonság
  • grsecurity
  • (SELinux)
• Tűzfalak
  • egyszerű csomagszűrés
  • állapotkövetés
  • proxyk
• Integritásellenőrzés
• Behatolásjelzés
• (Nyombiztosítás (forensics))
• Titkosított filerendszer
• Honeypot

5.7 Virtualizációs technikák, technológiák

Több virtuális szerver egy számítógépen.

• UML (User Mode Linux)
• xen
• (vserver)

5.8 Konfigurációkezelés

• Verziókezelő rendszerekről általában
• A Subversion használata konfigurációs adatok tárolására és kezelésére
• Az LDAP protokoll és a benne rejlő lehetőségek

5.9 Konkrét szerverszoftverek

Az ismert és elterjedt programok néhány kevésbé elterjedt alternatívája, az alternatívák előnyei és hátrányai.

• "djbware"
• qmail
• djbdns
• ucspi-tcp
• ipsvd
• rlinetd
• (initng)
• daemontools, runit
• syslog-ng, socklog, svlogd

5.10 Esettanulmányok

• Átlátható Netfilter-tűzfal készítése
• Vírus- és spamszűrés qmail, rblsmtpd, amavisd-new, SpamAssassin és ClamAV segítségével
• Szokatlan minták keresése naplófájlokban: multilogcheck

6 Ajánlott irodalom

Nehéz konkrét irodalmat ajánlani ehhez a tárgyhoz. Az oktatott anyag egy része feltehetően meg sem jelent nyomtatásban. Természetesen a Tanenbaum-féle alapművek használhatók, de ezeken kívül bizonyára sok online forrásnak (köztük remélhetőleg ennek a wikinek) is hasznát veszitek majd. Az Ajánlott irodalom oldalon felsorolhatjátok azokat a weboldalakat és könyveket, amelyeket ismertek és amelyeknek szerintetek hasznát lehet venni a tárggyal kapcsolatban.

Az O'Reilly-nek van egy "Building Secure Servers with Linux" és egy "Linux Server Security" című könyve, amiket egy bizonyos Michael D. Bauer írt. Én nem ismerem ezeket a könyveket, úgyhogy kifejezetten ajánlani nem tudom őket, de el tudom képzelni, hogy számos, a tárgy keretében szóba kerülő témát érintenek (bár feltehetően főleg a biztonsági vonatkozásokat).