A kiselőadásokról

A Unix/Linux szerverek üzemeltetése wikiből
(Változatok közti eltérés)
a (Milyen legyen a szöveg?: howto apró bővítése)
a (vinum belinkelve)
4. sor: 4. sor:
 
** Lehetséges témák pl. (ezek egy része inkább a wikire kívánkozik, mint 10-12 perces előadásba):
 
** Lehetséges témák pl. (ezek egy része inkább a wikire kívánkozik, mint 10-12 perces előadásba):
 
*** [[LVM#Solaris|Logikai kötetkezelés a Solaris operációs rendszerben]]
 
*** [[LVM#Solaris|Logikai kötetkezelés a Solaris operációs rendszerben]]
*** Logikai kötetkezelés a FreeBSD operációs rendszerben
+
*** [[Vinum (FreeBSD)|Logikai kötetkezelés a FreeBSD operációs rendszerben]]
 
*** [[OpenBSD PF|Tűzfalkezelés OpenBSD alatt]]
 
*** [[OpenBSD PF|Tűzfalkezelés OpenBSD alatt]]
 
*** Xen clustering
 
*** Xen clustering

A lap 2009. október 11., 00:19-kori változata

A tárgy keretében a félévközi követelmények közé tartozik egy kiselőadás megtartása, vagy wiki-szócikk megírása.

  • Az előadás témájának a tárgy anyagához kell kapcsolódnia, és egyeztetni kell az oktatóval. Az előadás megtartása helyett elfogadható a téma részletes kidolgozása a wikin.
    • Lehetséges témák pl. (ezek egy része inkább a wikire kívánkozik, mint 10-12 perces előadásba):
      • Logikai kötetkezelés a Solaris operációs rendszerben
      • Logikai kötetkezelés a FreeBSD operációs rendszerben
      • Tűzfalkezelés OpenBSD alatt
      • Xen clustering
      • SMTP-szerverek teljesítményvizsgálata
      • Fájlrendszerek teljesítményvizsgálata különböző típusú terhelések esetén
      • A PostgreSQL és a MySQL összehasonlítása az üzemeltető szemszögéből
      • FreeRADIUS (és esetleg Diameter)
      • OpenRADIUS
      • RAID+LVM teljesítményanalízis
      • EVMS
      • Nyombiztosítás (forensics)
      • HA (High Availability) cluster építése
      • Terheléselosztás (ez valójában sok téma, mert mást jelent NAS, mást webszerver, mást levelezőszerver és mást adatbázisszerver esetén)
      • ipvs (IP Virtual Server)
      • OpenMOSIX
      • Ritkábban használt linuxos hálózati segédprogramok működése és felhasználási lehetőségei: ippool, ipmaddr, iptunnel, rtacct, rtmon, ss, ...
      • Traffic shaping & policing (tc, tc-ng)
      • Solaris SMF
      • Betűtípusok kezelése (defoma, pango, ghostscript, X11, ...)
      • Összetett hálózati filerendszerek: GFS, Lustre, Coda, Andrew, Intermezzo (ez egy-egy téma)
      • udev+dbus+hal üzemeltetői szemmel
      • OpenLDAP
      • RSBAC (Rule Set Based Access Control)
      • A grsecurity patch ACL-rendszere
      • Zorp
      • Backup-megoldások: bacula, amanda, afbackup, dirvish, rsnapshot, faubackup, rdiff-backup, backupninja, ...
      • Időszinkronizálási módszerek összehasonlítása: rdate, ntpdate, ntp-server, openntpd, chrony, taiclockd, ...
      • Asterisk, CallWeaver
      • File Exchange Daemon - userspace-ben megvalósított többirányú fájlrendszer-szinkronizáló eszköz; lassú link fölött is működik
      • DRBD
      • OpenVZ (Wikipedia szócikk)
      • FreeVPS (Wikipedia szócikk)
      • A Solaris virtualizációs megoldásai (Zones, Containers)
      • ZAP - userspace-ben megvalósított processz-migráció Linuxra
      • Alternatív DNS-szerverek: MyDNS, maradns, powerdns, ...
      • "Single Sign On"-megoldások:
        • LDAP
        • pam-ssh, Kerberos
        • Kerberos, GSSAPI
        • adatbázisban tárolt felhasználók
        • ...
      • SASL (Simple Authentication and Security Layer)
      • Csomagkezelők featúráinak összehasonlítása: dpkg+apt, rpm+yum, gentoo portage (pl.: van divert mechanizmus? milyen a függőségi rendszer? virtuális csomagok? build dependencyk kezelése? stb.)
      • Verziókövető rendszerek összehasonlítása üzemeltethetőség és/vagy az üzemeltetésben való felhasználhatóság szempontjából: Subversion, SVK, git, arch, mercury, CVS, ...
      • AppArmor, systrace
      • execline (Shellscriptek helyett)
      • Java-alapú technológiák üzemeltetői szemmel (jboss, tomcat, log4j, jsp, ajp, ...)
      • DSPAM (antispam-megoldás)
      • DCC (antispam-megoldás)
      • Esettanulmány: valamilyen konkrét, érdekes üzemeltetési/rendszertervezési feladat és egy létező megoldás bemutatása
      • ...
    • A témának alaposan utána kell járni, szükség esetén saját méréseket, kísérleteket végezni.
  • Az előadás időtartama 10-12 perc (nagyobb téma indokolhat ennél hosszabb előadást is, de rossz előadásmód semmiképpen)
  • Az előadás minél részletesebb vázlatát el kell helyezni ezen a wikin. Úgy kell elkészíteni a vázlatot, hogy támogassa az előadást.
  • Az előadást be is kell mutatni.
  • A tartalmon túlmenően az előadásmód és a vázlat kivitele is jelentősen befolyásolja az értékelést.

Az előadásosdi mögött az az ideológia, hogy a Műegyetemen a szóbeliségre általában nem fektetnek nagy súlyt, a valódi életben azonban igenis fontos, hogy az ember szóban is be tudjon számolni az eredményeiről, vagy egy projekt aktuális állásáról, vagy bármiről. Annak érdekében, hogy a hallgatóknak segítsünk ezekre a későbbi feladatokra felkészülni, az elhangzott előadásokat megvitatjuk, elemezzük, kritizáljuk.

1 Házifeladat-howto

  1. Válassz témát; nézd meg, hogy ezen a wikin van-e már róla szócikk (akár teljes szócikk, akár más szócikk része).
    • Ha van: hozzá tudsz tenni egy teljes házifeladatnyit a már meglevő anyaghoz? Ha nem, válassz másik témát.
  2. A témaválasztásodat írd meg emailben Korn Andrásnak (korn kukac tmit pont bme pont hu); a témaválasztást ő hagyja jóvá.
  3. Készítsd el az új szócikked csak fejezetcímeket tartalmazó vázlatát (ha meglevő anyagot bővítesz, akkor jelöld ki a nagyobb bővítések helyét az eredeti szövegben, vagy hozd létre az eredeti oldal másolatát új címen, és ott).
  4. Értesítsd Korn Andrást a vázlat elkészültéről. Ő megnézi, és ha megfelelőnek találja a tervezett terjedelmet és struktúrát, akkor jóváhagyja, ha pedig nem, akkor módosításokat javasol.
  5. Írd meg az anyagot.
  6. Ha elő is szeretnéd adni, egyeztess időpontot Korn Andrással, és a megbeszélt előadáson tartsd meg a saját előadásodat.

1.1 Milyen legyen a szöveg?

A házi feladatnak csak az egyik célja az, hogy egy egyetemi feladatot kipipálhass; egy másik, legalább ennyire fontos célja az, hogy mások később hasznát vehessék a munkádnak (így két legyet ütünk egy csapásra). Fontos, hogy a szöveg érthető és követhető legyen, túlnyomórészt hasznos információkat tartalmazzon, ugyanakkor tömör is legyen; emellett legyen eredeti, tehát ne máshol már elérhető szöveg ismétlése vagy fordítása legyen. Ennek megfelelően aszerint, hogy milyen jellegű témáról írsz, más és más megközelítés látszik ideálisnak:

  • Ha valamilyen viszonylag elterjedt és jól dokumentált dologról írsz, akkor mindenképpen tegyél hozzá valamit az elérhető dokumentációhoz: pl. saját tapasztalatok, esettanulmány formájában.
    • A jó dokumentáció nem egyenlő a sok dokumentációval. Amit hozzáteszel, az lehet tömörség is.
  • Ha nem jól dokumentált dologról írsz, a hiánypótlás a fő cél: írj olyan dokumentációt, aminek te magad nagy hasznát vetted volna, ha létezik.
  • Ha viszonylag kevéssé elterjedt/ismert, főként zárt forrású, kereskedelmi valamiről írsz, akkor
    • kerüld a marketingjelleget (törekedj a tárgyilagosságra; az előnyös tulajdonságok mellett hívd fel a figyelmet a hátrányokra is; a gyártó jól hangzó ígéreteinek valódi jelentését is írd le);
    • nem fontos a meglevő dokumentációhoz bármit effektíve hozzátenni, elegendő az adott valami bemutatása, látókörszélesítő-ismeretterjesztő jelleggel.

Mindig tartalmazza a szöveg a következőket (nem feltétlenül önálló fejezetként, csak legyen benne):

  • Szerző neve; a szöveg utolsó nagy, jelentős frissítésének/módosításának dátuma (kisebb toldozgatás-foldozgatás nem számít).
  • Bevezető, kontextusmegjelölés: miről van szó, mire jó ez, mikor használják stb.
  • Fogalmak magyarázata: nem kell túlzásba vinni (pl. mindenki tudja, mi az a TCP), de a téma megértéséhez mindenképpen szükséges, más környezetben nem vagy ritkán használt kifejezések jelentését magyarázd el.
  • Szakácskönyv: legalább egy rövid példa, konkrét parancssorokkal és/vagy konfiguráció-részletekkel, ami valamilyen konkrét feladatot megold.
Személyes eszközök