A kiselőadásokról

A Unix/Linux szerverek üzemeltetése wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Pár új téma.)
(Házifeladat-howto: frissítés 2012)
 
(egy szerkesztő 40 közbeeső változata nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[A tárgyról|A tárgy]] keretében a félévközi követelmények közé tartozik egy kiselőadás megtartása.
+
[[A tárgyról|A tárgy]] keretében a félévközi követelmények közé tartozik egy kiselőadás megtartása vagy wiki-szócikk megírása.
   
* Az előadás témájának a tárgy anyagához kell kapcsolódnia, és egyeztetni kell az oktatóval. Az előadás megtartása helyett időhiány esetén elfogadható a téma részletes kidolgozása a wikin.
+
== Házifeladat-howto ==
** Lehetséges témák pl. (ezek egy része inkább a wikire kívánkozik, mint 10-12 perces előadásba):
+
*** Logikai kötetkezelés a Solaris operációs rendszerben
+
# Válassz témát; nézd meg, hogy ezen a wikin van-e már róla szócikk (akár teljes szócikk, akár más szócikk része).
*** Logikai kötetkezelés a FreeBSD operációs rendszerben
+
#* Ha van: hozzá tudsz tenni egy teljes házifeladatnyit a már meglevő anyaghoz (nem feltétlenül mennyiségben)? Ha nem, válassz másik témát.
*** Tűzfalkezelés OpenBSD alatt
+
#** A teljesítményméricskélős témák szinte korlátlan lehetőségeket rejtenek, úgyhogy ne riasszon vissza, hogy már van ilyen beadott feladat.
*** xen clustering
+
#** Önmagában az, hogy az alább látható listában már link mutat egy létező oldalra, nem jelenti azt, hogy az adott oldalon található anyag kész van, használható, vagy naprakész; ha tetszik a téma, nézd meg nyugodtan, tudnál-e többet vagy jobbat írni róla.
*** SMTP-szerverek teljesítményvizsgálata
+
# A témaválasztásodat írd meg emailben Korn Andrásnak (korn kukac tmit pont bme pont hu); a témaválasztást ő hagyja jóvá.
*** Fájlrendszerek teljesítményvizsgálata különböző típusú terhelések segítségével
+
# Készítsd el az új szócikked csak fejezetcímeket tartalmazó vázlatát (ha meglevő anyagot bővítesz, akkor jelöld ki a nagyobb bővítések helyét az eredeti szövegben, vagy hozd létre az eredeti oldal másolatát új címen, és ott).
*** A PostgreSQL és a MySQL összehasonlítása az üzemeltető szemszögéből
+
# Értesítsd Korn Andrást a vázlat elkészültéről. Ő megnézi, és ha megfelelőnek találja a tervezett terjedelmet és struktúrát, akkor jóváhagyja, ha pedig nem, akkor módosításokat javasol.
*** Freeradius (és esetleg Diameter)
+
# Írd meg az anyagot.
*** RAID+LVM teljesítményanalízis
+
# Ha elő is szeretnéd adni, egyeztess időpontot Korn Andrással, és a megbeszélt előadáson tartsd meg a saját előadásodat.
*** EVMS
+
# Korn András ki fog jelölni két "opponenst" a hallgatóság soraiból, akik elolvassák a művedet és röviden véleményezik. A beérkezett bírálatokat figyelembe véve dolgozd át a szócikkedet, majd szólj Andrásnak, hogy kész van.
*** Nyombiztosítás (forensics)
+
# Korn András szintén elolvassa a művet, majd esetleg módosításokat javasol. Ezeket el kell végezned a házi feladatod elfogadásához.
*** HA cluster építése
+
*** OpenMOSIX
+
=== Tudnivalók a bírálói feladatról ===
*** Ritkábban használt linuxos hálózati program működése és felhasználási lehetőségei: ippool, ipmaddr, iptunnel, rtacct, rtmon, ss, ...
+
*** Traffic shaping & policing (tc, tc-ng)
+
A bírálói munka szabotálása negatív karmával jár.
*** Solaris SMF
+
*** Összetett hálózati filerendszerek: GFS, Coda, Andrew, Intermezzo (ez egy-egy téma)
+
* Ha felkérést kapsz bírálatra, olvasd el a megjelölt szócikket és legjobb tudásod szerint véleményezd:
  +
** a szerkezetét (didaktikai szempontból megfelelő?);
  +
** a nyelvezetét, nyelvhelyességét;
  +
** a tartalmát (ha értesz hozzá);
  +
** a szerkesztését (jól használja a wiki által nyújtott formázási lehetőségeket?).
  +
* (A fentiekhez a következő szakasz ad támpontokat.)
  +
* A véleményed legyen tömör, lényegretörő, szabatos. Tartózkodj a bántó megfogalmazásoktól.
  +
* Igyekezz egy-két napon belül választ adni; amíg nem adsz választ, a kollégád házi feladata nem tud továbblépni az elfogadás útján!
  +
  +
=== Milyen legyen a szöveg? ===
  +
  +
A házi feladatnak csak az egyik célja az, hogy egy egyetemi feladatot kipipálhass; egy másik, legalább ennyire fontos célja az, hogy mások később hasznát vehessék a munkádnak (így két legyet ütünk egy csapásra). Fontos, hogy a szöveg érthető és követhető legyen, túlnyomórészt hasznos információkat tartalmazzon, ugyanakkor tömör is legyen; emellett legyen eredeti, tehát ne máshol már elérhető szöveg ismétlése vagy fordítása legyen. Ennek megfelelően aszerint, hogy milyen jellegű témáról írsz, más és más megközelítés látszik ideálisnak:
  +
  +
* Ha valamilyen viszonylag elterjedt és jól dokumentált dologról írsz, akkor mindenképpen tegyél hozzá valamit az elérhető dokumentációhoz: pl. saját tapasztalatok, esettanulmány formájában.
  +
** A jó dokumentáció nem egyenlő a sok dokumentációval. Amit hozzáteszel, az lehet maga a tömörség is.
  +
* Ha nem jól dokumentált dologról írsz, a hiánypótlás a fő cél: írj olyan dokumentációt, aminek te magad nagy hasznát vetted volna.
  +
* Ha viszonylag kevéssé elterjedt/ismert, főként zárt forrású, kereskedelmi valamiről írsz, akkor
  +
** kerüld a marketingjelleget (törekedj a tárgyilagosságra; az előnyös tulajdonságok mellett hívd fel a figyelmet a hátrányokra is; a gyártó jól hangzó ígéreteinek valódi jelentését is írd le);
  +
** nem fontos a meglevő dokumentációhoz bármit effektíve hozzátenni, elegendő az adott valami bemutatása, látókörszélesítő-ismeretterjesztő jelleggel.
  +
  +
Mindig tartalmazza a szöveg a következőket (nem feltétlenül önálló fejezetként, csak legyen benne):
  +
  +
* Szerző neve; a szöveg utolsó nagy, jelentős frissítésének/módosításának dátuma (kisebb toldozgatás-foldozgatás nem számít).
  +
** Ha valaki három év múlva megtalálja, ne higgye azt, hogy naprakész.
  +
* Bevezető, kontextusmegjelölés: miről van szó, mire jó ez, mikor használják stb.
  +
** Egy két-hárommondatos összefoglaló legyen még az első fejezetcím előtt. Azoknál, akik bekapcsolták a wiki beállításaiban az automatikusan generált tartalomjegyzék megjelenítését, ez a két-három mondat a tartalomjegyzék fölött, az oldal legtetején jelenik meg; így azonnal látják, miről szól az oldal.
  +
* Fogalmak magyarázata: nem kell túlzásba vinni (pl. mindenki tudja, mi az a TCP), de a téma megértéséhez mindenképpen szükséges, más környezetben nem vagy ritkán használt kifejezések jelentését magyarázd el.
  +
* Szakácskönyv: legalább egy rövid példa, konkrét parancssorokkal és/vagy konfiguráció-részletekkel, ami valamilyen konkrét feladatot megold.
  +
  +
=== Helyesírási tanácsok ===
  +
  +
Messze a leggyakoribb, ráadásul időnként értelemzavaró helyesírási hiba az összetett szavak különírása. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy ''evő kanál'', vagy ''evőkanál''; ''gallér- és kézelőtisztító'', vagy ''gallér és kézelőtisztító'' (ez egy olyan gallér lenne, amellyel kézelőket lehet tisztítani); ''atomerőmű'' vagy ''atom erőmű'' ("Fú apám! Láttad azt az erőművet? Nagyon atom volt!") stb.
  +
  +
Ha magadtól nem tudod eldönteni, hogy egy szó összetett-e, próbáld meg jól hangsúlyozva kimondani. Ha nem tartasz szünetet a szó részei között, valószínűleg összetett (és egybeírandó). A helyesírás-ellenőrzők rossz tanácsadók, mert gyakori, hogy összetett szavak részeit külön-külön ismerik, de magát az összetett szót nem; emiatt mondjuk különíratják veled a ''nitrogénasszimilációt'', ami pedig a Magyar Helyesírás Szabályainak egyik példaszava az egybeírandó összetett szavakra.
  +
  +
Mindig legyen gyanús, ha kettő, vagy pláne három különírt névszót írsz egymás mellé; különösen akkor, ha ezek főnevek és van köztük olyan, amelyik egy másiknak jelzője. Például: ''szerveralkalmazás-fejlesztő'', ''bukósisakgyár'', ''tengeralattjáróösszeszerelőüzemvezetőhelyettes-képzés''. Igen, ezeket így kell írni. Igen, az utolsót is, az ún. [http://hu.wikipedia.org/wiki/Mozg%C3%B3szab%C3%A1ly mozgószabályok] miatt. Természetesen (ahogy az imént hivatkozott wikipédia-szócikk is írja), érdemes átfogalmazással elkerülni az ilyen szörnyűségeket. Erre általában egy birtokos szerkezet ad a legegyszerűbben lehetőséget; pl. ''tengeralattjárókat összeszerelő üzemek helyettes vezetőinek képzése''.
  +
  +
Némelyeknek rémlik egy "hatszótagos" szabály, és azt gondolják, hogy a hat szótagnál hosszabb összetett szavakat mindig kötőjellel kell írni. Ez nem így van. [http://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyes%C3%ADr%C3%A1s_szab%C3%A1lyai/A_k%C3%BCl%C3%B6n%C3%ADr%C3%A1s_%C3%A9s_az_egybe%C3%ADr%C3%A1s Főszabályként] az egyszeresen összetett (tehát igekötőket nem számolva csak két szó összetételéből álló) összetett szavakat hosszúságuktól függetlenül egybeírjuk; a kötőjel használata akkor lehet indokolt, ha "tényleg" túl hosszú az összetett szó. (Az egybeírás és a kötőjel között nem mindig egyszerű dönteni; sok a gumiszabály. Pl. "A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ''autómentő'', ''munkavállaló'', ''úttörő'', ''híradó'', ''kárvallott'', ''világlátott'', ''karöltve'' stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: ''alvázvédő'', ''gázcsőfektető'', ''szakmunkásképző'', ''létszámnyilvántartó'', ''raktárellenőrző'' stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: ''vízvezeték-szerelő'', ''lélegzet-visszafojtva'', ''baleset-előidéző'' stb.")
  +
  +
A [http://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyes%C3%ADr%C3%A1s_szab%C3%A1lyai/A_k%C3%BCl%C3%B6n%C3%ADr%C3%A1s_%C3%A9s_az_egybe%C3%ADr%C3%A1s#138. szótagszámlálás] csak a többszörösen összetett szavaknál játszik szerepet, és ott sem egyszerűen csak a kész szó szótagszáma számít, mert az igekötőket és toldalékokat többnyire nem kell figyelembe venni stb. A lényeg röviden az, hogy ha egy többszörösen összetett (kettőnél több szóból, vagy két szóból és egy kétszótagú igekötőből álló) szó hat szótagnál hosszabb, akkor "többnyire" kötőjellel kell írni, és nem egybe. Különírva mindenképpen hibás! Ha az összetétel legfeljebb hat szótagból áll, a legjobb tipp egybeírni.
  +
  +
Tudom, hogy nagyon sokan, nem ritkán nagy nyilvánosság előtt is hibásan különírnak összetett szavakat (pl. egyetemi tantárgyak nevében is találunk rá példát). A jelenség egyik oka valószínűleg a kevés összetett szót használó angol nyelv térhódítása; amit a magyar összetett szóval fejez ki, azt az angol általában egymás mellé rakott névszókkal.
  +
  +
Talán már látszik, hogy az összetett szavak egybeírása az egyik vesszőparipám. Sajnálom; ez van, ezt kell szeretni.
  +
  +
További gyakori hibákat segíthet elkerülni az alábbi lista:
  +
  +
* A ''naiv'' rövid i-vel írandó.
  +
* A Linux tulajdonnév, ezért nagybetű (kivéve, ha melléknevet képzünk belőle: pl. "linuxos").
  +
* Helyesen: ''Linuxszal''.
  +
* Idegen szóhoz vagy névhez csak akkor kell kötőjellel illeszteni a toldalékot, ha
  +
** az idegen szó végén a magyarban nem megszokott, különös betűkombináció van (pl. ''Karnaugh''); vagy
  +
** az idegen szó végén álló betű helyes ejtése a magyarban megszokottól jelentősen eltér, esetleg néma (pl. ''Maupassant'', ''Delacroix'', ''engine'').
  +
** A ''-i'' képző több szóból álló tulajdonnevekhez és földrajzi nevekhez való illesztésének szabályai feleslegesen bonyolultak és nem túl konzisztensek; szerencsére a mi területünkön ez a probléma ritkán merül fel.
  +
  +
== Témajavaslatok ==
  +
  +
Az előadás témájának a tárgy anyagához kell kapcsolódnia, és egyeztetni kell az oktatóval. Az előadás megtartása helyett elfogadható a téma részletes kidolgozása a wikin.
  +
* Lehetséges témák pl. (ezek egy része inkább a wikire kívánkozik, mint 10-20 perces előadásba):
  +
** [[LVM#Solaris|Logikai kötetkezelés a Solaris operációs rendszerben]]
  +
** [[Vinum (FreeBSD)|Logikai kötetkezelés a FreeBSD operációs rendszerben]]
  +
** [[OpenBSD PF|Tűzfalkezelés OpenBSD alatt]]
  +
** arptables, ebtables
  +
** Xen clustering
  +
** SMTP-szerverek teljesítményvizsgálata
  +
** Fájlrendszerek teljesítményvizsgálata különböző típusú terhelések esetén
  +
** [[PostgreSQLMySQL|A PostgreSQL és a MySQL összehasonlítása az üzemeltető szemszögéből]]
  +
** [[FreeRADIUS]] (és esetleg Diameter)
  +
** [http://www.xs4all.nl/~evbergen/openradius/ OpenRADIUS]
  +
** [[RAID+LVM teljesítményanalízis]]
  +
** [[EVMS]]
  +
** [http://lessfs.com lessfs] (automatikusan de-duplikáló fájlrendszer)
  +
** Nyombiztosítás (forensics)
  +
** HA (High Availability) cluster építése
  +
** Terheléselosztás (ez valójában sok téma, mert mást jelent NAS, mást webszerver, mást levelezőszerver és mást adatbázisszerver esetén)
  +
** ipvs (IP Virtual Server)
  +
** Hálózati kapcsolatok közötti terheléselosztás OpenVPN, tap interfészek és bonding segítségével (vagy annak megmutatása, hogy ez nem lehetséges)
  +
** IPMI
  +
** Elterjedt lemezparticionálási megoldások: GPT (GUID Partition Table), msdos, windows dynamic disk, bsd disklabel stb.
  +
** OpenMOSIX
  +
** Ritkábban használt linuxos hálózati segédprogramok működése és felhasználási lehetőségei: [[IPFilter|ippool]], [[Ipmaddr, iptunnel]], [[Rtacct, rtmon, rtmond, ss]], ...
  +
** Traffic shaping & policing ([[tc]], tc-ng)
  +
** Solaris SMF
  +
** Betűtípusok kezelése (defoma, pango, ghostscript, X11, ...)
  +
** Összetett hálózati filerendszerek: GFS, [[Lustre]], Coda, Andrew, Intermezzo (ez egy-egy téma)
  +
** udev+[[D-Bus]]+hal üzemeltetői szemmel
  +
** [http://www.rsbac.org/ RSBAC] (Rule Set Based Access Control)
  +
** A [[grsecurity]] patch ACL-rendszere
  +
** [[Zorp]]
  +
** [[Backup]]-megoldások: bacula, amanda, afbackup, dirvish, rsnapshot, faubackup, rdiff-backup, backupninja, ...
  +
** [[Órák szinkronizálása|Időszinkronizálási módszerek összehasonlítása]]: rdate, ntpdate, ntp-server, openntpd, chrony, taiclockd, ...
  +
** [[Asterisk]], CallWeaver
  +
** userspace-ben megvalósított többirányú fájlrendszer-szinkronizáló eszközök: [http://www.zahlfee.de/fex/fex.html File Exchange Daemon], [http://bb.xnull.de/projects/inosync/ inosync], [http://code.google.com/p/lsyncd/ lsyncd]
  +
** [[Redundáns tároló klaszter DRBD-vel és Heartbeattel|DRBD]]
  +
** [http://openvz.org/ OpenVZ] ([http://en.wikipedia.org/wiki/OpenVZ Wikipedia szócikk])
  +
** [http://www.freevps.com/ FreeVPS] ([http://en.wikipedia.org/wiki/FreeVPS Wikipedia szócikk])
  +
** [[Solaris virtualizációs megoldások|A Solaris virtualizációs megoldásai]] (Zones, Containers)
  +
** [http://ncl.cs.columbia.edu/research/migrate/ ZAP] - userspace-ben megvalósított processz-migráció Linuxra
  +
** Alternatív DNS-szerverek: [http://mydns.bboy.net/ MyDNS], maradns, powerdns, ...
  +
** Virtuális windowsokat futtató linuxos terminálszerver készítése (pl. kvm-mel vagy virtualboxszal)
  +
** Konzolos rendszermonitorozó megoldások, feladatorientáltan (vmstat, dstat, iftop, ifstat, iostat stb.)
  +
** [http://wiki.virtualsquare.org/wiki/index.php/UMview UMview]
  +
** "Single Sign On"-megoldások, címtárak:
  +
*** [[LDAP]]
  +
*** hesiod
  +
*** Kerberos, GSSAPI
  +
*** adatbázisban tárolt felhasználók
 
*** ...
 
*** ...
** A témának alaposan utána kell járni, szükség esetén saját méréseket, kísérleteket végezni.
+
** [http://asg.web.cmu.edu/sasl/ SASL] (Simple Authentication and Security Layer)
* Az előadás időtartama 10-12 perc (nagyobb téma indokolhat ennél hosszabb előadást is, de rossz előadásmód semmiképpen)
+
** Csomagkezelők featúráinak összehasonlítása: dpkg+apt, rpm+yum, gentoo [[Portage]] (pl.: van divert mechanizmus? milyen a függőségi rendszer? virtuális csomagok? build dependencyk kezelése? stb.)
* Az előadás minél részletesebb vázlatát el kell helyezni ezen a wikin.
+
** Verziókövető rendszerek összehasonlítása üzemeltethetőség és/vagy az üzemeltetésben való felhasználhatóság szempontjából: Subversion, SVK, git, arch, mercury, CVS, ...
* Az előadáshoz fóliákat (slide-okat) kell készíteni (mindegy, milyen prezentációkészítővel). Ezeket helyettesítheti a wikin elhelyezett vázlat, ha alkalmas az előadás támogatására.
+
** [[AppArmor]], systrace
  +
** [http://www.skarnet.org/software/execline/ execline] ([[Execline|Shellscriptek helyett]])
  +
** Java-alapú technológiák üzemeltetői szemmel (jboss, tomcat, log4j, jsp, ajp, ...)
  +
** [http://www.nuclearelephant.com/ DSPAM] (antispam-megoldás)
  +
** [http://www.rhyolite.com/anti-spam/dcc/ DCC] (antispam-megoldás)
  +
** IPSec (unixos szemmel, pl. valamelyik konkrét unix-szerűségen megvalósítva)
  +
** "Kedvenc szoftvercsomagom":
  +
*** valamilyen, a rendszerüzemeltetéssel összefüggő nem túl ismert szoftvercsomag bemutatása (esetleg ismert csomag nem túl ismert funkcióinak bemutatása), vagy
  +
*** valamilyen általános szoftvercsomag üzemeltetési vonzatainak bemutatása (pl. rendszerszintű konfiguráció GUI-s programoknak sokfelhasználós gépen stb.).
  +
*** Néhány konkrét ötlet:
  +
**** acct
  +
**** approx (és konkurensei: apt-proxy, apt-cacher, apt-cacher-ng stb.)
  +
**** apt-dater
  +
**** aptsh
  +
**** argus
  +
**** asql
  +
**** atsar
  +
**** [http://people.redhat.com/sgrubb/audit/ audit]
  +
**** [http://augeas.net/ augeas]
  +
**** avfs
  +
**** [http://www.stedee.id.au/awffull/ awffull], [http://awstats.sourceforge.net/ awstats], [http://goaccess.prosoftcorp.com/ goaccess]
  +
**** bcron, fcron
  +
**** [http://code.google.com/p/bindfs/ bindfs]
  +
**** [https://ftg.lbl.gov/CheckpointRestart/CheckpointRestart.shtml BLCR]
  +
**** blktool, blktrace
  +
**** bootcd, [http://cmrg.fifthhorseman.net/wiki/debirf debirf]
  +
**** [http://github.com/apenwarr/bup bup]
  +
**** [http://www.cfengine.org/ cfengine], puppet, [http://bcfg2.org/ bcfg2], [http://neil.franklin.ch/Projects/dphys-config/ dphys-config]
  +
**** [http://www.cipux.org/ CipUX]
  +
**** [http://collectd.org/ collectd]
  +
**** cachefilesd
  +
**** [http://www.cacti.net/ cacti]
  +
**** calife
  +
**** [http://www.capify.org/ capistrano]
  +
**** [http://mdcc.cx/caspar caspar]
  +
**** [http://www.enricozini.org/sw/cfget/ cfget]
  +
**** [http://chaosreader.sourceforge.net chaosreader]
  +
**** compartment
  +
**** courier (levelezőrendszer, MTA-val, imapszerverrel stb.; nem reális a házi feladat kedvéért megtanulni)
  +
**** Cyrus (dettó)
  +
**** a cpudyn, a cpufreqd és a powernowd összehasonlítása
  +
**** crosshurd (GNU/Hurd, GNU/kFreeBSD, GNU/kNetBSD telepítése és első tapasztalatok)
  +
**** [http://wiki.debian.org/Cupt Cupt]
  +
**** [http://deets.scru.org/ deets]
  +
**** desktop-profiles
  +
**** a clusterssh, a dish és a dsh összehasonlítása
  +
**** distcc és [http://dmucs.sourceforge.net/ dmucs]; [http://en.opensuse.org/Icecream icecc]
  +
**** [http://nenolod.net/dsyslog dsyslog]
  +
**** facter
  +
**** [http://www.informatik.uni-koeln.de/fai fai]
  +
**** [http://fex.rus.uni-stuttgart.de/ fex]
  +
**** [http://fileschanged.sourceforge.net/ fileschanged] (scriptbeli felhasználási példával)
  +
**** flamethrower (multicast-alapú fájl-szóró megoldás)
  +
**** [http://www.xorcom.com/rapid/ flashybrid]
  +
**** [http://net.doit.wisc.edu/~plonka/FlowScan/ FlowScan]
  +
**** [https://fedorahosted.org/func/ func]
  +
**** [http://mytty.org/fspy fspy]
  +
**** [https://oss.gonicus.de/labs/gosa/ GOsa²]
  +
**** [http://hlbr.sourceforge.net HLBR]
  +
**** [http://inotify.aiken.cz/ incron]
  +
**** [http://savannah.nongnu.org/projects/sysvinit insserv]
  +
**** [http://iperf.sourceforge.net/ iperf]
  +
**** [http://iptrack.sourceforge.net/ IPplan]
  +
**** [http://members.tip.net.au/~dbell/programs/ips-4.0.tar.gz ips] (olyan, mint a ps, csak más :)
  +
**** [http://www.selenic.com/ketchup/ ketchup]
  +
**** [http://www.kolab.org/ Kolab]
  +
**** [http://ksplice.com/ ksplice]
  +
**** systemd
  +
**** [http://tomoyo.sourceforge.jp/ TOMOYO]
  +
**** Upstart(+plymouth)
  +
** Esettanulmány: valamilyen konkrét, érdekes üzemeltetési/rendszertervezési feladat és egy létező megoldás bemutatása
  +
** Néhány további ötlet [http://unixlinux.tmit.bme.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis%3ASearch&search=h%C3%A1zi+feladat&fulltext=Search el van szórva ezen a wikin].
  +
** ...
  +
* A témának alaposan utána kell járni, szükség esetén saját méréseket, kísérleteket végezni.
  +
* Az előadás időtartama 10-25 perc (nagyobb téma indokolhat ennél hosszabb előadást is, de rossz előadásmód semmiképpen).
  +
* Az előadás minél részletesebb vázlatát el kell helyezni ezen a wikin. Úgy kell elkészíteni a vázlatot, hogy támogassa az előadást.
 
* Az előadást be is kell mutatni.
 
* Az előadást be is kell mutatni.
* A tartalmon túlmenően az előadásmód és a fóliák kivitele is jelentősen befolyásolja az értékelést.
+
* A tartalmon túlmenően az előadásmód és a vázlat kivitele is jelentősen befolyásolja az értékelést.
   
Az előadásosdi mögött az az ideológia, hogy a Műegyetemen a szóbeliségre általában nem fektetnek nagy súlyt, a valódi életben azonban igenis fontos, hogy az ember szóban is be tudjon számolni az eredményeiről, vagy egy projekt aktuális állásáról, vagy bármiről.
+
Az előadásosdi mögött az az ideológia, hogy a Műegyetemen a szóbeliségre általában nem fektetnek nagy súlyt, a valódi életben azonban igenis fontos, hogy az ember szóban is be tudjon számolni az eredményeiről, vagy egy projekt aktuális állásáról, vagy el tudjon magyarázni valamit a kollégáinak.
 
Annak érdekében, hogy a hallgatóknak segítsünk ezekre a későbbi feladatokra felkészülni, az elhangzott előadásokat megvitatjuk, elemezzük, kritizáljuk.
 
Annak érdekében, hogy a hallgatóknak segítsünk ezekre a későbbi feladatokra felkészülni, az elhangzott előadásokat megvitatjuk, elemezzük, kritizáljuk.

A lap jelenlegi, 2012. szeptember 4., 17:15-kori változata

A tárgy keretében a félévközi követelmények közé tartozik egy kiselőadás megtartása vagy wiki-szócikk megírása.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] 1 Házifeladat-howto

  1. Válassz témát; nézd meg, hogy ezen a wikin van-e már róla szócikk (akár teljes szócikk, akár más szócikk része).
    • Ha van: hozzá tudsz tenni egy teljes házifeladatnyit a már meglevő anyaghoz (nem feltétlenül mennyiségben)? Ha nem, válassz másik témát.
      • A teljesítményméricskélős témák szinte korlátlan lehetőségeket rejtenek, úgyhogy ne riasszon vissza, hogy már van ilyen beadott feladat.
      • Önmagában az, hogy az alább látható listában már link mutat egy létező oldalra, nem jelenti azt, hogy az adott oldalon található anyag kész van, használható, vagy naprakész; ha tetszik a téma, nézd meg nyugodtan, tudnál-e többet vagy jobbat írni róla.
  2. A témaválasztásodat írd meg emailben Korn Andrásnak (korn kukac tmit pont bme pont hu); a témaválasztást ő hagyja jóvá.
  3. Készítsd el az új szócikked csak fejezetcímeket tartalmazó vázlatát (ha meglevő anyagot bővítesz, akkor jelöld ki a nagyobb bővítések helyét az eredeti szövegben, vagy hozd létre az eredeti oldal másolatát új címen, és ott).
  4. Értesítsd Korn Andrást a vázlat elkészültéről. Ő megnézi, és ha megfelelőnek találja a tervezett terjedelmet és struktúrát, akkor jóváhagyja, ha pedig nem, akkor módosításokat javasol.
  5. Írd meg az anyagot.
  6. Ha elő is szeretnéd adni, egyeztess időpontot Korn Andrással, és a megbeszélt előadáson tartsd meg a saját előadásodat.
  7. Korn András ki fog jelölni két "opponenst" a hallgatóság soraiból, akik elolvassák a művedet és röviden véleményezik. A beérkezett bírálatokat figyelembe véve dolgozd át a szócikkedet, majd szólj Andrásnak, hogy kész van.
  8. Korn András szintén elolvassa a művet, majd esetleg módosításokat javasol. Ezeket el kell végezned a házi feladatod elfogadásához.

[szerkesztés] 1.1 Tudnivalók a bírálói feladatról

A bírálói munka szabotálása negatív karmával jár.

  • Ha felkérést kapsz bírálatra, olvasd el a megjelölt szócikket és legjobb tudásod szerint véleményezd:
    • a szerkezetét (didaktikai szempontból megfelelő?);
    • a nyelvezetét, nyelvhelyességét;
    • a tartalmát (ha értesz hozzá);
    • a szerkesztését (jól használja a wiki által nyújtott formázási lehetőségeket?).
  • (A fentiekhez a következő szakasz ad támpontokat.)
  • A véleményed legyen tömör, lényegretörő, szabatos. Tartózkodj a bántó megfogalmazásoktól.
  • Igyekezz egy-két napon belül választ adni; amíg nem adsz választ, a kollégád házi feladata nem tud továbblépni az elfogadás útján!

[szerkesztés] 1.2 Milyen legyen a szöveg?

A házi feladatnak csak az egyik célja az, hogy egy egyetemi feladatot kipipálhass; egy másik, legalább ennyire fontos célja az, hogy mások később hasznát vehessék a munkádnak (így két legyet ütünk egy csapásra). Fontos, hogy a szöveg érthető és követhető legyen, túlnyomórészt hasznos információkat tartalmazzon, ugyanakkor tömör is legyen; emellett legyen eredeti, tehát ne máshol már elérhető szöveg ismétlése vagy fordítása legyen. Ennek megfelelően aszerint, hogy milyen jellegű témáról írsz, más és más megközelítés látszik ideálisnak:

  • Ha valamilyen viszonylag elterjedt és jól dokumentált dologról írsz, akkor mindenképpen tegyél hozzá valamit az elérhető dokumentációhoz: pl. saját tapasztalatok, esettanulmány formájában.
    • A jó dokumentáció nem egyenlő a sok dokumentációval. Amit hozzáteszel, az lehet maga a tömörség is.
  • Ha nem jól dokumentált dologról írsz, a hiánypótlás a fő cél: írj olyan dokumentációt, aminek te magad nagy hasznát vetted volna.
  • Ha viszonylag kevéssé elterjedt/ismert, főként zárt forrású, kereskedelmi valamiről írsz, akkor
    • kerüld a marketingjelleget (törekedj a tárgyilagosságra; az előnyös tulajdonságok mellett hívd fel a figyelmet a hátrányokra is; a gyártó jól hangzó ígéreteinek valódi jelentését is írd le);
    • nem fontos a meglevő dokumentációhoz bármit effektíve hozzátenni, elegendő az adott valami bemutatása, látókörszélesítő-ismeretterjesztő jelleggel.

Mindig tartalmazza a szöveg a következőket (nem feltétlenül önálló fejezetként, csak legyen benne):

  • Szerző neve; a szöveg utolsó nagy, jelentős frissítésének/módosításának dátuma (kisebb toldozgatás-foldozgatás nem számít).
    • Ha valaki három év múlva megtalálja, ne higgye azt, hogy naprakész.
  • Bevezető, kontextusmegjelölés: miről van szó, mire jó ez, mikor használják stb.
    • Egy két-hárommondatos összefoglaló legyen még az első fejezetcím előtt. Azoknál, akik bekapcsolták a wiki beállításaiban az automatikusan generált tartalomjegyzék megjelenítését, ez a két-három mondat a tartalomjegyzék fölött, az oldal legtetején jelenik meg; így azonnal látják, miről szól az oldal.
  • Fogalmak magyarázata: nem kell túlzásba vinni (pl. mindenki tudja, mi az a TCP), de a téma megértéséhez mindenképpen szükséges, más környezetben nem vagy ritkán használt kifejezések jelentését magyarázd el.
  • Szakácskönyv: legalább egy rövid példa, konkrét parancssorokkal és/vagy konfiguráció-részletekkel, ami valamilyen konkrét feladatot megold.

[szerkesztés] 1.3 Helyesírási tanácsok

Messze a leggyakoribb, ráadásul időnként értelemzavaró helyesírási hiba az összetett szavak különírása. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy evő kanál, vagy evőkanál; gallér- és kézelőtisztító, vagy gallér és kézelőtisztító (ez egy olyan gallér lenne, amellyel kézelőket lehet tisztítani); atomerőmű vagy atom erőmű ("Fú apám! Láttad azt az erőművet? Nagyon atom volt!") stb.

Ha magadtól nem tudod eldönteni, hogy egy szó összetett-e, próbáld meg jól hangsúlyozva kimondani. Ha nem tartasz szünetet a szó részei között, valószínűleg összetett (és egybeírandó). A helyesírás-ellenőrzők rossz tanácsadók, mert gyakori, hogy összetett szavak részeit külön-külön ismerik, de magát az összetett szót nem; emiatt mondjuk különíratják veled a nitrogénasszimilációt, ami pedig a Magyar Helyesírás Szabályainak egyik példaszava az egybeírandó összetett szavakra.

Mindig legyen gyanús, ha kettő, vagy pláne három különírt névszót írsz egymás mellé; különösen akkor, ha ezek főnevek és van köztük olyan, amelyik egy másiknak jelzője. Például: szerveralkalmazás-fejlesztő, bukósisakgyár, tengeralattjáróösszeszerelőüzemvezetőhelyettes-képzés. Igen, ezeket így kell írni. Igen, az utolsót is, az ún. mozgószabályok miatt. Természetesen (ahogy az imént hivatkozott wikipédia-szócikk is írja), érdemes átfogalmazással elkerülni az ilyen szörnyűségeket. Erre általában egy birtokos szerkezet ad a legegyszerűbben lehetőséget; pl. tengeralattjárókat összeszerelő üzemek helyettes vezetőinek képzése.

Némelyeknek rémlik egy "hatszótagos" szabály, és azt gondolják, hogy a hat szótagnál hosszabb összetett szavakat mindig kötőjellel kell írni. Ez nem így van. Főszabályként az egyszeresen összetett (tehát igekötőket nem számolva csak két szó összetételéből álló) összetett szavakat hosszúságuktól függetlenül egybeírjuk; a kötőjel használata akkor lehet indokolt, ha "tényleg" túl hosszú az összetett szó. (Az egybeírás és a kötőjel között nem mindig egyszerű dönteni; sok a gumiszabály. Pl. "A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő, munkavállaló, úttörő, híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő, gázcsőfektető, szakmunkásképző, létszámnyilvántartó, raktárellenőrző stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő, lélegzet-visszafojtva, baleset-előidéző stb.")

A szótagszámlálás csak a többszörösen összetett szavaknál játszik szerepet, és ott sem egyszerűen csak a kész szó szótagszáma számít, mert az igekötőket és toldalékokat többnyire nem kell figyelembe venni stb. A lényeg röviden az, hogy ha egy többszörösen összetett (kettőnél több szóból, vagy két szóból és egy kétszótagú igekötőből álló) szó hat szótagnál hosszabb, akkor "többnyire" kötőjellel kell írni, és nem egybe. Különírva mindenképpen hibás! Ha az összetétel legfeljebb hat szótagból áll, a legjobb tipp egybeírni.

Tudom, hogy nagyon sokan, nem ritkán nagy nyilvánosság előtt is hibásan különírnak összetett szavakat (pl. egyetemi tantárgyak nevében is találunk rá példát). A jelenség egyik oka valószínűleg a kevés összetett szót használó angol nyelv térhódítása; amit a magyar összetett szóval fejez ki, azt az angol általában egymás mellé rakott névszókkal.

Talán már látszik, hogy az összetett szavak egybeírása az egyik vesszőparipám. Sajnálom; ez van, ezt kell szeretni.

További gyakori hibákat segíthet elkerülni az alábbi lista:

  • A naiv rövid i-vel írandó.
  • A Linux tulajdonnév, ezért nagybetű (kivéve, ha melléknevet képzünk belőle: pl. "linuxos").
  • Helyesen: Linuxszal.
  • Idegen szóhoz vagy névhez csak akkor kell kötőjellel illeszteni a toldalékot, ha
    • az idegen szó végén a magyarban nem megszokott, különös betűkombináció van (pl. Karnaugh); vagy
    • az idegen szó végén álló betű helyes ejtése a magyarban megszokottól jelentősen eltér, esetleg néma (pl. Maupassant, Delacroix, engine).
    • A -i képző több szóból álló tulajdonnevekhez és földrajzi nevekhez való illesztésének szabályai feleslegesen bonyolultak és nem túl konzisztensek; szerencsére a mi területünkön ez a probléma ritkán merül fel.

[szerkesztés] 2 Témajavaslatok

Az előadás témájának a tárgy anyagához kell kapcsolódnia, és egyeztetni kell az oktatóval. Az előadás megtartása helyett elfogadható a téma részletes kidolgozása a wikin.

  • Lehetséges témák pl. (ezek egy része inkább a wikire kívánkozik, mint 10-20 perces előadásba):
    • Logikai kötetkezelés a Solaris operációs rendszerben
    • Logikai kötetkezelés a FreeBSD operációs rendszerben
    • Tűzfalkezelés OpenBSD alatt
    • arptables, ebtables
    • Xen clustering
    • SMTP-szerverek teljesítményvizsgálata
    • Fájlrendszerek teljesítményvizsgálata különböző típusú terhelések esetén
    • A PostgreSQL és a MySQL összehasonlítása az üzemeltető szemszögéből
    • FreeRADIUS (és esetleg Diameter)
    • OpenRADIUS
    • RAID+LVM teljesítményanalízis
    • EVMS
    • lessfs (automatikusan de-duplikáló fájlrendszer)
    • Nyombiztosítás (forensics)
    • HA (High Availability) cluster építése
    • Terheléselosztás (ez valójában sok téma, mert mást jelent NAS, mást webszerver, mást levelezőszerver és mást adatbázisszerver esetén)
    • ipvs (IP Virtual Server)
    • Hálózati kapcsolatok közötti terheléselosztás OpenVPN, tap interfészek és bonding segítségével (vagy annak megmutatása, hogy ez nem lehetséges)
    • IPMI
    • Elterjedt lemezparticionálási megoldások: GPT (GUID Partition Table), msdos, windows dynamic disk, bsd disklabel stb.
    • OpenMOSIX
    • Ritkábban használt linuxos hálózati segédprogramok működése és felhasználási lehetőségei: ippool, Ipmaddr, iptunnel, Rtacct, rtmon, rtmond, ss, ...
    • Traffic shaping & policing (tc, tc-ng)
    • Solaris SMF
    • Betűtípusok kezelése (defoma, pango, ghostscript, X11, ...)
    • Összetett hálózati filerendszerek: GFS, Lustre, Coda, Andrew, Intermezzo (ez egy-egy téma)
    • udev+D-Bus+hal üzemeltetői szemmel
    • RSBAC (Rule Set Based Access Control)
    • A grsecurity patch ACL-rendszere
    • Zorp
    • Backup-megoldások: bacula, amanda, afbackup, dirvish, rsnapshot, faubackup, rdiff-backup, backupninja, ...
    • Időszinkronizálási módszerek összehasonlítása: rdate, ntpdate, ntp-server, openntpd, chrony, taiclockd, ...
    • Asterisk, CallWeaver
    • userspace-ben megvalósított többirányú fájlrendszer-szinkronizáló eszközök: File Exchange Daemon, inosync, lsyncd
    • DRBD
    • OpenVZ (Wikipedia szócikk)
    • FreeVPS (Wikipedia szócikk)
    • A Solaris virtualizációs megoldásai (Zones, Containers)
    • ZAP - userspace-ben megvalósított processz-migráció Linuxra
    • Alternatív DNS-szerverek: MyDNS, maradns, powerdns, ...
    • Virtuális windowsokat futtató linuxos terminálszerver készítése (pl. kvm-mel vagy virtualboxszal)
    • Konzolos rendszermonitorozó megoldások, feladatorientáltan (vmstat, dstat, iftop, ifstat, iostat stb.)
    • UMview
    • "Single Sign On"-megoldások, címtárak:
      • LDAP
      • hesiod
      • Kerberos, GSSAPI
      • adatbázisban tárolt felhasználók
      • ...
    • SASL (Simple Authentication and Security Layer)
    • Csomagkezelők featúráinak összehasonlítása: dpkg+apt, rpm+yum, gentoo Portage (pl.: van divert mechanizmus? milyen a függőségi rendszer? virtuális csomagok? build dependencyk kezelése? stb.)
    • Verziókövető rendszerek összehasonlítása üzemeltethetőség és/vagy az üzemeltetésben való felhasználhatóság szempontjából: Subversion, SVK, git, arch, mercury, CVS, ...
    • AppArmor, systrace
    • execline (Shellscriptek helyett)
    • Java-alapú technológiák üzemeltetői szemmel (jboss, tomcat, log4j, jsp, ajp, ...)
    • DSPAM (antispam-megoldás)
    • DCC (antispam-megoldás)
    • IPSec (unixos szemmel, pl. valamelyik konkrét unix-szerűségen megvalósítva)
    • "Kedvenc szoftvercsomagom":
      • valamilyen, a rendszerüzemeltetéssel összefüggő nem túl ismert szoftvercsomag bemutatása (esetleg ismert csomag nem túl ismert funkcióinak bemutatása), vagy
      • valamilyen általános szoftvercsomag üzemeltetési vonzatainak bemutatása (pl. rendszerszintű konfiguráció GUI-s programoknak sokfelhasználós gépen stb.).
      • Néhány konkrét ötlet:
    • Esettanulmány: valamilyen konkrét, érdekes üzemeltetési/rendszertervezési feladat és egy létező megoldás bemutatása
    • Néhány további ötlet el van szórva ezen a wikin.
    • ...
  • A témának alaposan utána kell járni, szükség esetén saját méréseket, kísérleteket végezni.
  • Az előadás időtartama 10-25 perc (nagyobb téma indokolhat ennél hosszabb előadást is, de rossz előadásmód semmiképpen).
  • Az előadás minél részletesebb vázlatát el kell helyezni ezen a wikin. Úgy kell elkészíteni a vázlatot, hogy támogassa az előadást.
  • Az előadást be is kell mutatni.
  • A tartalmon túlmenően az előadásmód és a vázlat kivitele is jelentősen befolyásolja az értékelést.

Az előadásosdi mögött az az ideológia, hogy a Műegyetemen a szóbeliségre általában nem fektetnek nagy súlyt, a valódi életben azonban igenis fontos, hogy az ember szóban is be tudjon számolni az eredményeiről, vagy egy projekt aktuális állásáról, vagy el tudjon magyarázni valamit a kollégáinak. Annak érdekében, hogy a hallgatóknak segítsünk ezekre a későbbi feladatokra felkészülni, az elhangzott előadásokat megvitatjuk, elemezzük, kritizáljuk.

Személyes eszközök