Unix-alapok

A Unix:

Többfelhasználós (multiuser)
Többfeladatos (multitaszking)
Hálózati (network)

operációs rendszer (operating system). De ezt úgyis tudtuk.

Egy csomó minden mást is tudunk, úgyhogy koncentráljunk inkább olyasmire, amit talán nem, vagy nem annyira pontosan.

Tartalomjegyzék

1 Processz állapottere
2 Capability-k
3 Signalok
4 Processzek állapotai
5 Ajánlott irodalom
6 Potenciális zh-kérdések

1 Processz állapottere

UID
GID
supplementary group memberships
effektív UID (pl. setuid bit miatt lehet más)
effektiv GID (pl. setgid bit miatt lehet más)
current working directory
filedeszkriptorok
környezeti változók
PGID
- kill -SIGNAL -PGID az egész process groupnak elküldi a signalt
scheduler
niceness (Linuxon újabban külön ionice is)
resource limits
root directory (chroot esetén változhat)
umask
capability-k
újabban: namespace (külön fs-, hálózati-, processz-, esetleg IPC-)
stb.

2 Capability-k

A root jogosultságainak szétparticionálása kisebb jogosultság-csomagokra, amikkel egy-egy thread külön-külön is rendelkezhet. Pl:
- CAP_DAC_OVERRIDE: fájlrendszer-jogok figyelmen kívül hagyása;
- CAP_KILL: nemcsak saját processznek küldhet signalt;
- CAP_MKNOD: hozhat létre device node-ot a fájlrendszerben;
- CAP_NET_BIND_SERVICE: bind()-olhat 1024 alatti portra;
- CAP_SETUID: válthat user ID-t;
- CAP_SYS_BOOT: újraindíthatja a gépet;
- stb. (több tucat van)
Majd egyszercsak rendesen működni fog, és akkor jó lesz. :) Szerencsére talán már belátható időn belül.
A 2.6.24-es kernel óta elvileg a fájlrendszerben is adhatók capabilityk a programoknak, kb. mint a setuid bit. Mindössze kb. 10 évet késett ez a fícsör.

2.1 Capabilityk a processzekben/threadekben

Minden threadhez három capability-halmaz tartozik:
- Permitted ("megengedett"): A thread által birtokolható, örökíthető capabilityk halmaza. Ami nincs benne, azt az adott thread sehogy sem tudja megszerezni (kivéve, ha új binárist tölt magára exec()-kel, és azon pl. setuid bit volt).
  - 2.6.24 előtt a CAP_SETPCAP-pel rendelkező processz bármelyik másik processz permitted készletében állítgathatta azokat a capabilityket, amik a saját permitted készletében megvoltak.
- Inheritable ("örökíthető"): Amit a thread ebbe rak a permittedből, az lesz az általa exec() hívással indított új folyamat permitted készlete.
- Effective ("hatásos"): ezeket szeretnénk éppen használni. A kernel a jogosultságellenőrzések során ezt nézi.
A processz a capset() hívással viszonylag szabadon állítgathatja a két utóbbi halmaz tartalmát (de csak a permitted készletben levő capabilitykkel gazdálkodhat).
fork() során az új processz a szülő capability-készleteit örökli.

2.2 Capabilityk a fájlrendszerben

A filerendszerben egy bővített attribútumban tárolódik, hogy az adott binárishoz milyen capability-halmazokat rendeltünk.
Szintén három halmaz van:
- Permitted: a bináris futtatásával létrejövő processz permitted-készlete kiegészül az itt felsorolt capabilitykkel.
- Inheritable: ez egy maszk, amit a kernel az exec() hívás során ÉS-kapcsolatba hoz a hívó processz inheritable halmazával; az így kapott halmazhoz adódik hozzá az iménti permitted halmaz.
  - Ezzel korlátozható, hogy a bináris mit örökölhet a szülőjétől: pl. megoldható, hogy a /bin/sh ne örökölhessen CAP_DAC_OVERRIDE-ot és CAP_NET_BIND_SERIVCE-t. Ezzel egy csomó exploitot ki is heréltünk (persze ez csak látszatmegoldás lenne).
  - Jobban használható arra, hogy démonoktól eleve elvegyünk olyan capabilityket, amikre nincs szükségük: pl. a webszervernek nem kellhet CAP_MKNOD.
- Effective: ez itt nem halmaz, hanem egy jelzőbit. Ha 1, az új processz permitted-készletében szereplő összes capability azonnal megjelenik az effective készletben is. Ha 0, akkor nem.
  - Buta programokhoz jó, amik nem tudják maguknak állítgatni az effective készletet akkor, amikor éppen kell.
    - Ez a jelenlegi programok kb. 99,9999%-ára igaz.

2.3 capability bounding set

Ez régebben egy olyan rendszerszintű maszk volt, ami korlátozta, milyen capabilityket rakhat egy thread a permittedből az inheritable készletébe (ha nem volt benne elve).
A boot után a maszkban csak törölni lehetett a biteket, bebillenteni nem.
- Ez a mechanizmus kevés valódi rendszerben volt igazán hasznos.
Újabban a binárisok permitted-készletét is maszkolja (így a rendszerbe bárhogy bejuttatott CAP_DAC_OVERRIDE-os bináris sem juthat ehhez a capabilityhez, ha kivesszük a bounding setből).
Még újabban (a 2.6.25 óta) már nem rendszer-, hanem szálszintű maszkról van szó.
- A szál, ha van CAP_SETPCAP capabilityje, törölhet biteket a maszkból.
- A maszk fork() és exec() során is öröklődik a gyermekfolyamatra.
Vannak még ezzel kapcsolatos finomságok; l. man 7 capabilities

2.4 Capabilityk használhatósága

Egyelőre nem az igazi a sok kompatibilitási megoldás miatt, pl:
- sajnos a 0-ás UID-val futó processzek exec() után is teljes capability-halmazt kapnak.
- Setuid root binárisok szintén.
- Teljes root->nemroot uidváltás esetén a permitted és az effective halmaz törlődik.
- root->nemroot EUID-váltás esetén a kernel törli az effective halmazt.
- nemroot->root EUID-váltás esetén a kernel a permitted halmazt az effective halmazra másolja.
  - A 2.6.26-ban javítottak ezen, az okos programok (az összes program 0,0001%-a) már alighanem tudnák normálisan használni a capabilityket.

3 Signalok

Aszinkron jelzések processzek között.
- A címzett nem tudja, kitől kapja a signalt.
Lehet hozzájuk handlereket regisztrálni
- Handler nélkül öt alapakció egyikét eredményezik:
  1. Term (kilépés)
  2. Ign (semmi)
  3. Core (kilépés és coredump)
  4. Stop (felfüggesztés)
  5. Cont (folytatás, ha a processz fel volt függesztve)
- Van alapértelmezés, hogy ezek közül melyiket, de a processz megváltoztathatja.
- A signal disposition (hogy mi történjen egy adott signal hatására) a processz tulajdonsága, minden threadben ugyanaz.
Az érdektelenek kimaszkolhatók, blokkolhatók (kivéve KILL és STOP).
- A blokkolt signalok sorbaállnak, amíg a processz vagy szál meg nem szünteti a blokkolásukat.
- A processz lekérdezheti, milyen sorbanálló signaljai vannak (sigpending()).
- Egyféle signalból csak egy állhat sorba.
- A sorbanálló signalok kézbesítési sorrendje nem specifikált.
Signal címzettje lehet processz vagy szál (thread).
- Ha többszálú processz kap signalt, a kernel az adott signalt éppen nem blokkoló szálak közül véletlenszerűen választja ki azt, amelyik megkapja.
Kézbesítésük amúgy sem feltétlenül azonnali (pl. D állapotú processz nem kapja meg, l. később)
A signal megkapásakor a program futása megszakad, és a vezérlés a handlerre kerül.
- Signal handlert óvatosan kell írni, mert a program tetszőlegesen inkonzisztens állapotban lehet a handler indulásakor.
- A POSIX szabvány specifikál néhány tucat könyvtári függvényt, amiket elvileg gond nélkül hívhatunk.
- Signal érkezése rendszerhívást is megszakíthat; a hívás ebben az esetben EINTR hibakóddal tér vissza, de a processz kérheti, hogy ilyenkor a legutóbbi rendszerhívás automatikusan hívódjon újra a signal handler kilépése után (ennél igazából bonyolultabb, függ a hívás jellegétől is, itt nem megyünk bele, l. man 7 signal).
Signal küldése
- kill paranccsal
- kill() rendszerhívással
- sigqueue() rendszerhívással (l. a real-time signaloknál)
Néhány gyakori signal:
- HUP (HangUp)
  - Ha eltűnik a terminál (pl. a user bezárja az ablakot)
  - Daemonoknál gyakran: olvasd újra a configot
- INT (Interrupt)
  - CTRL-C
- QUIT
  - CTRL-\
- ILL (Illegal instruction)
  - CPU-kivétel
  - súlyos program- vagy hardverhibára utal
- KILL
  - Kilépteti a processzt, nem maszkolható
- USR1
  - Nincs előre definiált jelentése, szabadon felhasználható
- SEGV (Segmentation Violation)
  - "A program érvénytelen műveletet hajtott végre"
  - Tipikus okok:
    - Pointer rossz helyre mutat (pl. túlcímeztünk egy tömböt)
    - Valamit kértünk, nem sikerült, mégis használjuk (pl. nemlétező file-t próbáltunk megnyitni, és annak ellenére, hogy az open() hibát adott vissza, az érvénytelen filedescriptorból olvasni próbálunk)
  - Vagyis: programhiba
  - Lehet hardverhiba is
- USR2
  - l. mint fent
- PIPE ("broken pipe")
  - A pipe-unkat olvasó processz kilépett
- ALRM (Alarm)
  - Időzítő lejárt
- TERM (Terminate)
  - Default "lépj ki" signal
- CHLD (Child exited)
  - Véget ért egy gyermekfolyamatunk
- CONT (Continue)
  - Folytatódhat a végrehajtás STOP vagy TSTP után
- STOP
  - Felfüggesztés, nem maszkolható
- TSTP (Terminal stop)
  - Felfüggesztés CTRL-Z hatására
- XCPU (CPU time exceeded)
  - Lejárt a megengedett CPU-idő
- WINCH (Window changed)
  - Megváltozott a terminál mérete
Létezik "real-time signal" is; a Linux 32 különbözőt támogat.
- Nincs előre definiált jelentésük, arra használjuk, amire akarjuk.
- Különlegességek:
  - Ugyanabból a real-time signalból egynél több is állhat sorba egyszerre.
  - A sigqueue() rendszerhívással adat is küldhető a signal mellé; a címzett ki tudja olvasni.
  - Ha sigqueue()-t használunk, a címzett megnézheti, milyen UID-val és PID-val futott a küldő-processz.
  - A kézbesítés sorrendje garantált. Először a signalok sorszáma szerinti növekvő sorrendben, és ha ez nem egyértelmű, akkor a sorbaállítás ideje szerinti növekvő sorrendben kézbesülnek.
  - A 2.6.8-as kernel óta userenkénti rlimit szabályozza, hány signal állhat sorba.
    - Az rlimit a processz állapotteréhez tartozik; több azonos UID-val futó processz limitje különbözhet. Az ellenőrzés a sigqueue() meghívásakor történik, és a kernel a hívó processz limitjét hasonlítja össze az adott user által már sorbaállított signalok számával.

4 Processzek állapotai

Pl. a ps(1) outputjában látszanak:

% ps axu
USER       PID %CPU %MEM    VSZ   RSS TTY      STAT START   TIME COMMAND
[...]
korn      1842  0.0  0.1   4932  2592 ?        Ds   Sep07   0:23 SCREEN -D
korn     17670  0.0  0.0   4896   948 pts/0    R+   20:55   0:00 ps axu
[...]

D: I/O-ra vár (itt alighanem épp a read() vagy a write() rendszerhívásban)
R: fut vagy futásra kész
S: vár (ilyenkor kaphat signalt)
T: fel van függesztve
Z: "zombie" - véget ért, de a szülője még nem olvasta ki a visszatérési értékét a wait() vagy a waitpid() rendszerhívással

Egyéb flagek:

<: negatív nice (több processzoridőt kap)
N: pozitív nice (kevesebb processzoridőt kap)
s: session leader (igazából nincs jelentősége)
l: többszálú
+: előtérben van

5 Ajánlott irodalom

Ezeket részben hallgatók írták egy másik tárgy óráin elhangzottak alapján, úgyhogy lehetnek bennük tévedések:

Ezek megbízhatóbbak, de csak a signalokról van szó bennük:

man 7 signal (különösen a realtime signalokról szóló rész tanulságos)
man 2 kill (magyarul)
man 1 kill (magyarul)

A processzek lehetséges állapotairól:

man ps

A process groupokról:

http://en.wikipedia.org/wiki/Process_group
Job Control (Ez kicsit részletesebb.)

6 Potenciális zh-kérdések

Soroljon fel legalább tíz olyan állapotváltozót (az állapottér elemét), amelyet egy unixos gyermekfolyamat örököl a szülőjétől!
- current working directory
- UID
- GID
- effektív UID (pl. setuid bit miatt lehet más)
- effektiv GID (pl. setgid bit miatt lehet más)
- PGID
- filedeszkriptorok
- környezeti változók
- umask
- root directory (chroot esetén változhat)
Mi a process group?
- Több processz összerendelése egy csoportba. Hasznos, ha futás közben forkol a processz. Nem szükséges figyelni, hogy indult-e újabb, mert a PGID segítségével a csoport összes folyamata megkapja a nekik szánt signal-t.
Mi a supplementary group?
- A felhasználó több csoportnak is a tagja, a /etc/group-ban több grouphoz is be van jegyezve.
A processzek szempontjából mit jelent az, hogy egy felhasználó tagja egy csoportnak?
- Szigorúan véve nem a felhasználóknak, hanem a futó folyamatoknak vannak csoporttagságaik, ezért a változtatások csak az újonnan induló processzekre lesznek érvényesek, ha a felhasználót hozzáadjuk egy újabb csoporthoz.
- Még szigorúbban véve az adott buroktól öröklik a jogokat az újonnan induló folyamatok is, ezért aztán újra be kell lépni. Vagy legalábbis újra beolvastatni a burokkal a csoporttagságokat.