Diskless vékonykliensek bootolása iSCSI targetről, konfiguráció
(Diskless vékonykliensek bootolása iSCSI targetről, konfiguráció) |
(nyelvészkedés, formázás) |
||
(2 szerkesztő 26 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | = Diskless vékonykliensek bootolása iSCSI targetről, konfiguráció = |
+ | Ebben a szócikkben egy olyan környezetet kívánok bemutatni, amely kliens számítógépekből, egy boot szerverből (TFTP és DHCP szerver) és egy iSCSI adattárból áll. Ez a környezet a Preboot Execution Environment, mely segítségével a kliens számítógépek operációs rendszerek telepítő image-eit, vagy akár telepített operációs rendszert tudnak bootolni hálózaton keresztül az iSCSI adattárról. A szócikkben először a fent említett technológiákat kívánom bemutatni, majd a rendszer felkonfigurálásának lépéseit és az azokhoz kapcsolódó információkat írom le. |
− | == iSCSI == |
+ | == iSCSI: Internet Small Computer System Interface == |
+ | Az iSCSI egy IP-alapú hálózati kommunikációs szabvány adattárak (storage-ok) összeköttetésére. Lehetővé teszi, hogy különböző számítógépek hálózaton keresztül elérhessék és kezeljék a fizikailag más helyen lévő központosított adattárakat. Adattár alatt fizikai merevlemezek csoportját értem, például van valakinek a szerverszobájában egy Sun J4400-as storage tömbje, ami 24 db SATA II-es merevlemezt tartalmaz. Ez a SCSI '''target'''. |
||
− | === Internet Small Computer System Interface === |
+ | '''A kliens''' (initiator) SCSI parancsokat (CDB) küld IP-hálózaton keresztül a SCSI storage-nak (targetnek). A CDB (Command Descriptor Block), a kliens által küldött parancs, mely tartalmazza a Logical Unit Number-t (LUN), a logikai egység számát. Ez jelöli a külön címezhető logikai SCSI eszközt, amely a targetnek (fizikai SCSI eszköznek) a része. |
− | * IP alapú hálózati kommunikációs szabvány adattárak (storage-ok) összeköttetésére |
+ | * Létezik szoftveres initiator, amely az őt futtató kernel és hálózati kártya támogatásával SCSI eszközt emulál a számítógép számára |
− | * A kliens (initiator) SCSI parancsokat küld (CDB) a SCSI storage-nak (targetek) |
+ | * Létezik hardveres initiator, amely egy külön hardver a számítógépben, mely az azon futó firmware segítségével tehermentesíti a szervert a TCP-kommunikációból származó overhead alól. |
− | ** CDB: Command Descriptor Block |
+ | |
− | * Tulajdonképpen az iSCSI külön SCSI merevlemezekhez való kapcsolódást emulál |
+ | '''Előnyök:''' |
− | * Logical Unit Number (LUN) |
+ | * adattár-centralizáció: a háttértárak központosítva egy helyen vannak, nem pedig szétszórva a munkaállomásokon. |
− | ** A logikai egység száma jelenti a külön címezhető logikai SCSI eszközt, amely a targetnek (fizikai SCSI eszköznek) a része. |
+ | * a hálózaton keresztül könnyen kioszthatók a merevlemezek, új hardverkötet kiosztása hardverváltoztatás és kábelezés nélkül |
− | * Előnyök: |
+ | * Létezik olyan megoldás, hogy az egész adattárból van még egy, egy félreeső helyen, amely melegtartalékként üzemelhet, ha az egyik adattár felé valamilyen katasztrófa miatt nem sikerülne kapcsolatot létesíteni. |
− | ** adattár centralizáció |
+ | * Hálózati bootolás (pl.: diskless kliensek számára, lásd alább) |
− | ** a hálózaton keresztül könnyen kioszthatók a merevlemezek, hibaelhárítás |
+ | * olcsó megoldás: nem kell dedikált optikai szálas (Fibre Channel) hálózat, standard hálózaton működik |
− | ** Hálózati bootolás (pl.: diskless kliensek számára) |
+ | * távoli elérhetőség… |
− | ** olcsó megoldás: nem kell dedikált optikai szálas (Fibre Channel) hálózat, standard hálózaton működik |
||
− | ** távoli elérhetőség… |
||
=== iSCSI target létrehozása Solarison === |
=== iSCSI target létrehozása Solarison === |
||
− | A szerveren futó targetmenedzselő program (daemon) számára létre kell hozni egy könyvtárat. Minden target és logikai egységhez kapcsolódó információt itt tárol majd a daemon. |
+ | |
+ | A szerveren futó targetmenedzselő program (daemon) számára meg kell adni egy könyvtárat, melyben a daemon a targethez kapcsolódó információkat tárolja. Ha létrehozunk egy logikai kötetet, akkor a daemon létrehozza a logikai kötethez tartozó metaadatokat tároló LUN fájlt az alábbi parancsban megadott könyvtárban. |
||
<pre> |
<pre> |
||
iscsitadm modify admin -d <directory> |
iscsitadm modify admin -d <directory> |
||
26. sor: | 27. sor: | ||
</pre> |
</pre> |
||
Az első logikai egység (LU) után a többi is ugyanígy létrehozgató megadva az egység sorszámát: <tt>--lun <number></tt>. <br /> |
Az első logikai egység (LU) után a többi is ugyanígy létrehozgató megadva az egység sorszámát: <tt>--lun <number></tt>. <br /> |
||
− | Ha az egység létrejött, akkor a Solaris küld egy „Inventory Change” értesítést, és az egység offline-ról online-ra vált. |
+ | A logikai egység elkészültéig az egység az operációs rendszer számára offline állapotban van. Ha az egység létrejött, akkor a daemon küld egy Inventory Change üzenetet a Solaris initiatornak, mely az egységet offline-ról online állapotra állítja, és megkezdheti a SCSI kérések küldését a target felé. |
+ | |||
+ | === Információ lekérése az elkészült targetről: === |
||
+ | |||
+ | Az alábbi kimenetben a <tt>vol0</tt> targethez kapcsolódó adatokat láthatjuk: |
||
+ | * Target neve |
||
+ | * Target Portal Group Tags (TPGT): külön specifikálni lehet, hogy a target mely intefészekről legyen elérhető. Például külön lehet választani a publikus és privát hálózat által elérhető targeteket. |
||
+ | * Logikai egység száma (LUN): több logikai egysége is lehet a targetnek. Jelen esetben csak egy van, a 0-s számú. |
||
+ | * Global Unique ID (GUID): A Target Portalhoz (IP cím+port, amiről a target elérhető) tartozó MAC címből és timestampből előállított egyedi azonosítója a targetnek. A GUID az initiator oldalon a target azonosítója. |
||
+ | * Gyártó neve (VID). |
||
+ | * Termék neve (PID). |
||
+ | * Type: a Solaris iSCSI Target implementáció szerint 4 típus állítható be: disk, tape, osd, raw ([http://www.cuddletech.com/blog/pivot/entry.php?id=779 bővebben]). |
||
+ | * Méret |
||
+ | * Állapot |
||
− | Információ lekérése az elkészült targetről: |
||
<pre> |
<pre> |
||
# iscsitadm list target -v vol0 |
# iscsitadm list target -v vol0 |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
PID: SOLARIS |
PID: SOLARIS |
||
Type: raw |
Type: raw |
||
− | Size: 0x1400000 blocks |
+ | Size: 2.0G |
+ | Status: online |
||
</pre> |
</pre> |
||
+ | |||
+ | === ZFS-kötet megosztása iSCSI targetként === |
||
+ | |||
+ | ZFS-kötet létrehozása: |
||
+ | <pre> |
||
+ | zfs create -s -V 50gb testpool/iscsivol |
||
+ | </pre> |
||
+ | A létező ZFS-kötet iSCSI targetként való megosztásához mindössze ennyit kell tenni: |
||
+ | <pre> |
||
+ | zfs set shareiscsi=on testpool/iscsivol |
||
+ | </pre> |
||
+ | |||
+ | == TFTP == |
||
+ | * Trivial File Transfer Protocol |
||
+ | * egyszerű megoldás |
||
+ | * UDP-t használ, 69-es porton |
||
+ | ** kliens küld egy RRQ vagy WRQ parancsot (read/write request) a szervernek a 69-es porton, ez tartalmazza a fájlnevet és az átviteli módot |
||
+ | ** a szerver ACK-kal válaszol a WRQ-ra vagy ha RRQ érkezett, akkor küld egy adatcsomagot (DATA) a kliensnek |
||
+ | ** a kliens minden teljes méretű (512 byte) adatcsomagra ACK-kal válaszol |
||
+ | ** az utolsó adatcsomagnak a maximális csomagméretnél kisebbnek kell lennie; ez jelzi, hogy ez a csomag volt az utolsó. Ha az átvivendő fájl mérete éppen a blokkméret egész számú többszöröse, akkor egy 0 byte-os csomagot küld a szerver. |
||
+ | ** Ha az ACK nem érkezik meg, akkor az adatot újraküldik. |
||
+ | |||
+ | == PXE: Preboot Execution Environment == |
||
+ | |||
+ | A PXE olyan környezet, amelynek segítségével a kliensek operációs rendszerek telepítő image-eit, vagy akár telepített operációs rendszert tudnak bootolni hálózaton keresztül, adattárakról. A kliens számítógépekben lévő hálózati kártyákban be lehet kapcsolni a pxe boot optiont, mely annyit tesz, hogy még mielőtt a '''kliens számítógép''' operációs rendszerének bootolása jönne, a hálózati kártya biosa küld egy DHCP kérést a hálózatra. A '''DHCP szerver''' úgy van beállítva, hogy a válaszban az IP beállításokon kívül azt is megmondja, hogy a hálózatban hol van egy '''TFTP szerver''', és hogy arról a TFTP szerverről melyik Network Bootstrap Programot (NBP)-t töltse le a hálózati kártya a boot ramjába. Ezután a hálózati kártya az NBP-t futtatva kiolvassa a TFTP szerver pxelinux.cfg könyvtárából a konfigurációs fájlokat. Ebben a konfigurációs könyvtárban található olyan fájl, amely tartalmazza a kliens számítógépén felsorolandó operációs rendszerek listáját, és az azok kernelét betöltő Initial Ramdisk image-ek (initrd) elérhetőségeit. Ha a kliens számítógépe egy olyan initrd-t indít el, amely egy linux telepítő kernelét indítja el, akkor lehetővé válik, hogy a kliensre hálózaton keresztül operációs rendszert telepítsünk. De a telepítés megkezdése előtt kiválasztható az is, hogy ne a kliensre, hanem iSCSI targetre telepítsünk. Ekkor ha legközelebb a kliens egy módosított, iSCSI targetre telepített Linux initrd-jét tölti le és indítja el, lehetővé válik, hogy a kliens iSCSI targetre telepített operációs rendszert futtasson. |
||
+ | |||
+ | Tehát szükség van egy bootszerverre, ami DHCP és TFTP segítségével a kezdeti bootstrap-program és további fájlok letöltését teszi lehetővé. Szükség van egy iSCSI targetre, melyre fel van telepítve az operációs rendszer, illetve a kliensre, ami el akarja indítani az operációs rendszert. |
||
+ | |||
+ | === A PXE-s bootfolyamat === |
||
+ | |||
+ | '''A proxy DHCP''' megkapja a kliens DHCPDISCOVER kérését, és erre egy broadcast DHCPOFFER-rel válaszol PXE-specifikus adatokkal kiegészítve (68-as UDP portra) a hálózaton belülre. Broadcast, mert nem tudja a kliens IP-címét. |
||
+ | |||
+ | DHCPOFFER tartalma: |
||
+ | * PXE Discovery Control mező |
||
+ | * PXE Boot Server Type-ok IP címei |
||
+ | * PXE Bootmenü |
||
+ | * PXE Bootprompt (felhasználót értesíti, hogy nyomjon F8-at a bootmenühöz) |
||
+ | * timeout |
||
+ | |||
+ | '''A Boot Server''' megkapja a kiválasztott PXE Boot Server Type-ot és a PXE Boot Server Layert a klienstől DHCPREQUEST formájában (a szerver daemonja több boot server type-ot is futtathat). A Boot Server Layer a kliens által kért boot image száma. A "Layer 0" jelenti az első boot fájlját a Boot Server Type-nak. |
||
+ | |||
+ | A Boot server DHCPACK csomaggal válaszol, amely tartalmazza: |
||
+ | * a NBP (Network Bootstrap Program) elérési útját (TFTP) |
||
+ | * PXE Boot Server Type-ot, PXE Boot Layert |
||
+ | * multicast TFTP beállításait, ha ezt a megoldást alkalmazzák |
||
+ | |||
+ | '''Network bootstrap program:''' |
||
+ | |||
+ | A kliens (ha kell, ellenőrzést követően)a DHCPACK-ban megkapott elérési útról letölti a Network Bootstrap Programot a RAM-jába, és végrehajtja azt. |
||
+ | |||
+ | === PXE konfigurálása === |
||
+ | '''DHCP szerver beállítása''' |
||
+ | |||
+ | Telepítés: |
||
+ | <pre> |
||
+ | sudo aptitude install dhcp3-server |
||
+ | </pre> |
||
+ | A DHCP szerver fogja kiosztani az IP-címet a klienseknek, és a tftp szerver elérhetőségét. Ezért módosítani kell a DHCP szerver konfigurációját: |
||
+ | <pre> |
||
+ | sudo vim /etc/dhcp.conf |
||
+ | </pre> |
||
+ | Adjuk meg a TFTP szerver címét (ugyanaz a gép is lehet) és a <tt>pxelinux.0</tt> fájl elérhetőségét, amit el akarunk küldeni a klienseknek |
||
+ | <pre> |
||
+ | next-server 192.168.0.254 |
||
+ | filename "/tftpboot/pxelinux.0"; |
||
+ | </pre> |
||
+ | Ezután újra kell indítani a DHCP szervert: |
||
+ | <pre> |
||
+ | sudo /etc/init.d/dhcpd restart |
||
+ | </pre> |
||
+ | '''TFTP boot image elhelyezése a TFTP szerveren'''<br /> |
||
+ | |||
+ | A hálózati telepítő kernelt és az azt indító initrd.gz-t elhelyezzük a TFTP szerveren: |
||
+ | <pre> |
||
+ | sudo mkdir /tftpboot/ubuntu9.10 |
||
+ | sudo mount –o loop CD.iso /mnt |
||
+ | sudo cp /mnt/install/netboot/ubuntu-installer/i386/linux /tftpboot/ubuntu9.10/ |
||
+ | sudo cp /mnt/install/netboot/ubuntu-installer/i386/initrd.gz /tftpboot/ubuntu9.10/ |
||
+ | </pre> |
||
+ | '''pxelinux.cfg/default konfigurálása''' |
||
+ | <pre> |
||
+ | sudo vim /tftpboot/pxelinux.cfg/default |
||
+ | </pre> |
||
+ | Ebbe a fájlba írhatjuk bele, hogy a user amikor a boot.msg fájl alapján látott boot menüből kiválasztja a telepítendő operációs rendszert, hol találja meg a hozzá tartozó initrd-t, amit a kliensnek le kell töltenie az initial ram diskjére. A <tt>label</tt> kulcsszóval lehet megadni az operációs rendszer azonosítóját, ami jelen esetben ubuntu9.10. A <tt>kernel</tt> kulcsszóval lehet megadni az operációs rendszer kernelének elérhetőségét. Az <tt>append initrd=</tt>kulcsszóval lehet megadni az operációs rendszer kernelét elindító initrd elérhetőségét. |
||
+ | <pre> |
||
+ | default 0 |
||
+ | prompt 1 |
||
+ | display msgs/boot.msg |
||
+ | # begin list of available boot options |
||
+ | label ubuntu9.10 |
||
+ | kernel ubuntu9.10/linux |
||
+ | append initrd=ubuntu9.10/initrd.gz |
||
+ | </pre> |
||
+ | '''pxelinux.cfg/msgs/boot.msg konfigurálás'''<br /> |
||
+ | Ebben a fájlban lehet megadni, hogy a kliens számítógépen milyen boot menü jelenjen meg. Itt kell felsorolni a TFTP szerveren elérhető operációs rendszereket. A pxelinux.cfg/default fájlban is megadott <tt>label</tt> után, ami jelen esetben az ubuntu9.10 megadhatjuk, hogy a boot menüben milyen szöveg jelenjen meg abban a sorban, amit kiválasztva a kliens számítógépen jelen esetben az ubuntu9.10 azonosítójú operációs rendszer initrd-jét tölthetjük le. |
||
+ | <pre> |
||
+ | ubuntu9.10 - Select this to install Ubuntu 9.10 over network |
||
+ | </pre> |
||
+ | '''TFTP server engedélyezése'''<br /> |
||
+ | A TFTP server szolgáltatás bekapcsolását az inetd.conf fájlban tehetjük meg. Az inetd egy super-server program, amely különböző hálózati szolgáltatások által használt portokon figyel (pl.: FTP, POP3, telnet). Ha egy TCP vagy UDP csomag érkezik az adott porthoz, akkor az inetd megnyitja a <tt>/etc/services</tt> fájlt, ami az adott porthoz rendelt szolgáltatás nevét tartalmazza (port->szolgáltatás név feloldás), majd megnyitja a <tt>/etc/inetd.conf</tt> fájlt ami tartalmazza a szolgáltatáshoz tartozó szerver program indítási paramétereit (szolgáltatás név->szerver program feloldás), és elindítja a szolgáltatást. |
||
+ | A TFTP szerver engedélyezéséhez a következő sornak kell lennie a <tt>/etc/inetd.conf</tt> fájlban |
||
+ | <pre> |
||
+ | tftp dgram udp wait nobody /usr/sbin/tcpd in.tftpd /tftpboot |
||
+ | </pre> |
||
+ | Ez arra utasítja az inetd-t, hogy indítsa el a <tt>/usr/sbin/tcpd</tt> programot az <tt>in.tftpd /tftpboot</tt> argumentumokkal. |
||
+ | |||
+ | '''Telepítés'''<br /> |
||
+ | Ezután az egyik klienst elindítjuk, megjelenik a boot menü, kiválasztjuk, hogy telepíteni akarjuk a Ubuntu9.10-et. Az Ubuntu9.10 telepítője felajánlja, hogy iSCSI targetre akarjuk-e telepíteni, válasszuk ki azt. A rendszer így feltelepül az iSCSI targetre. |
||
+ | Azonban mi nem azt akarjuk elérni, hogy hálózaton keresztül fel tudjuk telepíteni a operációs rendszert a kliensekre, hanem azt, hogy a diskless kliensek a tftp szerveren keresztül az iSCSI targetre feltelepített rendszert indítsák el.<br /> |
||
+ | Ezért a iSCSI targetre települt kliens initrd-jét (initrd-ng3.img) és kernelét kell elindítani. Ehhez módosítani kell a pxelinux.cfg/default fájlt az alábbi kódrészlethez hasonlóan. Így tartalmazni fogja a iSCSI targeten lévő kernel és initrd elérhetőségeit: |
||
+ | <pre> |
||
+ | DEFAULT vesamenu.c32 |
||
+ | PROMPT 0 |
||
+ | MENU TITLE PXE Network boot |
||
+ | TIMEOUT 30 |
||
+ | |||
+ | LABEL 1 |
||
+ | MENU LABEL ^Ubuntu Linux 9.10 |
||
+ | MENU DEFAULT |
||
+ | KERNEL 10.10.0.23::/vmlinuz-2.6.31-14-server |
||
+ | APPEND ip=bootp root=/dev/sda1 iscsi_initiator=iqn.ubuntu.istgt iscsi_target_name=iqn.2007-09.jp.ne.peach.istgt:disk0 iscsi_target_ip=10.10.0.23 iscsi_target_group=1 iscsi_target_port=3260 initrd=initrd-ng3.img |
||
+ | </pre> |
||
+ | |||
+ | E szerint a kliens DHCP-n keresztül lekéri az IP-jét, a 10.10.0.23-mon éri el az iSCSI targetet, és betölti az initrd-ng3.img fájlt az initial ram diskjébe. |
||
+ | |||
+ | == Felhasznált irodalom == |
||
+ | |||
+ | [http://docs.sun.com/app/docs/doc/816-5166/iscsitadm-1m?a=view iscsitadm man page]<br /> |
||
+ | [https://help.ubuntu.com/9.10/installation-guide/hppa/install-tftp.html Ubuntu documentation]<br /> |
||
+ | [http://ubuntuforums.org/index.php Ubuntu forums] |
A lap jelenlegi, 2009. december 17., 01:56-kori változata
Ebben a szócikkben egy olyan környezetet kívánok bemutatni, amely kliens számítógépekből, egy boot szerverből (TFTP és DHCP szerver) és egy iSCSI adattárból áll. Ez a környezet a Preboot Execution Environment, mely segítségével a kliens számítógépek operációs rendszerek telepítő image-eit, vagy akár telepített operációs rendszert tudnak bootolni hálózaton keresztül az iSCSI adattárról. A szócikkben először a fent említett technológiákat kívánom bemutatni, majd a rendszer felkonfigurálásának lépéseit és az azokhoz kapcsolódó információkat írom le.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] 1 iSCSI: Internet Small Computer System Interface
Az iSCSI egy IP-alapú hálózati kommunikációs szabvány adattárak (storage-ok) összeköttetésére. Lehetővé teszi, hogy különböző számítógépek hálózaton keresztül elérhessék és kezeljék a fizikailag más helyen lévő központosított adattárakat. Adattár alatt fizikai merevlemezek csoportját értem, például van valakinek a szerverszobájában egy Sun J4400-as storage tömbje, ami 24 db SATA II-es merevlemezt tartalmaz. Ez a SCSI target.
A kliens (initiator) SCSI parancsokat (CDB) küld IP-hálózaton keresztül a SCSI storage-nak (targetnek). A CDB (Command Descriptor Block), a kliens által küldött parancs, mely tartalmazza a Logical Unit Number-t (LUN), a logikai egység számát. Ez jelöli a külön címezhető logikai SCSI eszközt, amely a targetnek (fizikai SCSI eszköznek) a része.
- Létezik szoftveres initiator, amely az őt futtató kernel és hálózati kártya támogatásával SCSI eszközt emulál a számítógép számára
- Létezik hardveres initiator, amely egy külön hardver a számítógépben, mely az azon futó firmware segítségével tehermentesíti a szervert a TCP-kommunikációból származó overhead alól.
Előnyök:
- adattár-centralizáció: a háttértárak központosítva egy helyen vannak, nem pedig szétszórva a munkaállomásokon.
- a hálózaton keresztül könnyen kioszthatók a merevlemezek, új hardverkötet kiosztása hardverváltoztatás és kábelezés nélkül
- Létezik olyan megoldás, hogy az egész adattárból van még egy, egy félreeső helyen, amely melegtartalékként üzemelhet, ha az egyik adattár felé valamilyen katasztrófa miatt nem sikerülne kapcsolatot létesíteni.
- Hálózati bootolás (pl.: diskless kliensek számára, lásd alább)
- olcsó megoldás: nem kell dedikált optikai szálas (Fibre Channel) hálózat, standard hálózaton működik
- távoli elérhetőség…
[szerkesztés] 1.1 iSCSI target létrehozása Solarison
A szerveren futó targetmenedzselő program (daemon) számára meg kell adni egy könyvtárat, melyben a daemon a targethez kapcsolódó információkat tárolja. Ha létrehozunk egy logikai kötetet, akkor a daemon létrehozza a logikai kötethez tartozó metaadatokat tároló LUN fájlt az alábbi parancsban megadott könyvtárban.
iscsitadm modify admin -d <directory>
Target létrehozása:
iscsitadm create target ~--size 2g vol10
Az első logikai egység (LU) után a többi is ugyanígy létrehozgató megadva az egység sorszámát: --lun <number>.
A logikai egység elkészültéig az egység az operációs rendszer számára offline állapotban van. Ha az egység létrejött, akkor a daemon küld egy Inventory Change üzenetet a Solaris initiatornak, mely az egységet offline-ról online állapotra állítja, és megkezdheti a SCSI kérések küldését a target felé.
[szerkesztés] 1.2 Információ lekérése az elkészült targetről:
Az alábbi kimenetben a vol0 targethez kapcsolódó adatokat láthatjuk:
- Target neve
- Target Portal Group Tags (TPGT): külön specifikálni lehet, hogy a target mely intefészekről legyen elérhető. Például külön lehet választani a publikus és privát hálózat által elérhető targeteket.
- Logikai egység száma (LUN): több logikai egysége is lehet a targetnek. Jelen esetben csak egy van, a 0-s számú.
- Global Unique ID (GUID): A Target Portalhoz (IP cím+port, amiről a target elérhető) tartozó MAC címből és timestampből előállított egyedi azonosítója a targetnek. A GUID az initiator oldalon a target azonosítója.
- Gyártó neve (VID).
- Termék neve (PID).
- Type: a Solaris iSCSI Target implementáció szerint 4 típus állítható be: disk, tape, osd, raw (bővebben).
- Méret
- Állapot
# iscsitadm list target -v vol0 Target: vol0 iSCSI Name: iqn.1986-03.com.sun:01:00093d12170c.434c5250.vol0 ACL list: TPGT list: LUN information: LUN: 0 GUID: 010000093d12170c00002a00434c5251 VID: SUN PID: SOLARIS Type: raw Size: 2.0G Status: online
[szerkesztés] 1.3 ZFS-kötet megosztása iSCSI targetként
ZFS-kötet létrehozása:
zfs create -s -V 50gb testpool/iscsivol
A létező ZFS-kötet iSCSI targetként való megosztásához mindössze ennyit kell tenni:
zfs set shareiscsi=on testpool/iscsivol
[szerkesztés] 2 TFTP
- Trivial File Transfer Protocol
- egyszerű megoldás
- UDP-t használ, 69-es porton
- kliens küld egy RRQ vagy WRQ parancsot (read/write request) a szervernek a 69-es porton, ez tartalmazza a fájlnevet és az átviteli módot
- a szerver ACK-kal válaszol a WRQ-ra vagy ha RRQ érkezett, akkor küld egy adatcsomagot (DATA) a kliensnek
- a kliens minden teljes méretű (512 byte) adatcsomagra ACK-kal válaszol
- az utolsó adatcsomagnak a maximális csomagméretnél kisebbnek kell lennie; ez jelzi, hogy ez a csomag volt az utolsó. Ha az átvivendő fájl mérete éppen a blokkméret egész számú többszöröse, akkor egy 0 byte-os csomagot küld a szerver.
- Ha az ACK nem érkezik meg, akkor az adatot újraküldik.
[szerkesztés] 3 PXE: Preboot Execution Environment
A PXE olyan környezet, amelynek segítségével a kliensek operációs rendszerek telepítő image-eit, vagy akár telepített operációs rendszert tudnak bootolni hálózaton keresztül, adattárakról. A kliens számítógépekben lévő hálózati kártyákban be lehet kapcsolni a pxe boot optiont, mely annyit tesz, hogy még mielőtt a kliens számítógép operációs rendszerének bootolása jönne, a hálózati kártya biosa küld egy DHCP kérést a hálózatra. A DHCP szerver úgy van beállítva, hogy a válaszban az IP beállításokon kívül azt is megmondja, hogy a hálózatban hol van egy TFTP szerver, és hogy arról a TFTP szerverről melyik Network Bootstrap Programot (NBP)-t töltse le a hálózati kártya a boot ramjába. Ezután a hálózati kártya az NBP-t futtatva kiolvassa a TFTP szerver pxelinux.cfg könyvtárából a konfigurációs fájlokat. Ebben a konfigurációs könyvtárban található olyan fájl, amely tartalmazza a kliens számítógépén felsorolandó operációs rendszerek listáját, és az azok kernelét betöltő Initial Ramdisk image-ek (initrd) elérhetőségeit. Ha a kliens számítógépe egy olyan initrd-t indít el, amely egy linux telepítő kernelét indítja el, akkor lehetővé válik, hogy a kliensre hálózaton keresztül operációs rendszert telepítsünk. De a telepítés megkezdése előtt kiválasztható az is, hogy ne a kliensre, hanem iSCSI targetre telepítsünk. Ekkor ha legközelebb a kliens egy módosított, iSCSI targetre telepített Linux initrd-jét tölti le és indítja el, lehetővé válik, hogy a kliens iSCSI targetre telepített operációs rendszert futtasson.
Tehát szükség van egy bootszerverre, ami DHCP és TFTP segítségével a kezdeti bootstrap-program és további fájlok letöltését teszi lehetővé. Szükség van egy iSCSI targetre, melyre fel van telepítve az operációs rendszer, illetve a kliensre, ami el akarja indítani az operációs rendszert.
[szerkesztés] 3.1 A PXE-s bootfolyamat
A proxy DHCP megkapja a kliens DHCPDISCOVER kérését, és erre egy broadcast DHCPOFFER-rel válaszol PXE-specifikus adatokkal kiegészítve (68-as UDP portra) a hálózaton belülre. Broadcast, mert nem tudja a kliens IP-címét.
DHCPOFFER tartalma:
- PXE Discovery Control mező
- PXE Boot Server Type-ok IP címei
- PXE Bootmenü
- PXE Bootprompt (felhasználót értesíti, hogy nyomjon F8-at a bootmenühöz)
- timeout
A Boot Server megkapja a kiválasztott PXE Boot Server Type-ot és a PXE Boot Server Layert a klienstől DHCPREQUEST formájában (a szerver daemonja több boot server type-ot is futtathat). A Boot Server Layer a kliens által kért boot image száma. A "Layer 0" jelenti az első boot fájlját a Boot Server Type-nak.
A Boot server DHCPACK csomaggal válaszol, amely tartalmazza:
- a NBP (Network Bootstrap Program) elérési útját (TFTP)
- PXE Boot Server Type-ot, PXE Boot Layert
- multicast TFTP beállításait, ha ezt a megoldást alkalmazzák
Network bootstrap program:
A kliens (ha kell, ellenőrzést követően)a DHCPACK-ban megkapott elérési útról letölti a Network Bootstrap Programot a RAM-jába, és végrehajtja azt.
[szerkesztés] 3.2 PXE konfigurálása
DHCP szerver beállítása
Telepítés:
sudo aptitude install dhcp3-server
A DHCP szerver fogja kiosztani az IP-címet a klienseknek, és a tftp szerver elérhetőségét. Ezért módosítani kell a DHCP szerver konfigurációját:
sudo vim /etc/dhcp.conf
Adjuk meg a TFTP szerver címét (ugyanaz a gép is lehet) és a pxelinux.0 fájl elérhetőségét, amit el akarunk küldeni a klienseknek
next-server 192.168.0.254 filename "/tftpboot/pxelinux.0";
Ezután újra kell indítani a DHCP szervert:
sudo /etc/init.d/dhcpd restart
TFTP boot image elhelyezése a TFTP szerveren
A hálózati telepítő kernelt és az azt indító initrd.gz-t elhelyezzük a TFTP szerveren:
sudo mkdir /tftpboot/ubuntu9.10 sudo mount –o loop CD.iso /mnt sudo cp /mnt/install/netboot/ubuntu-installer/i386/linux /tftpboot/ubuntu9.10/ sudo cp /mnt/install/netboot/ubuntu-installer/i386/initrd.gz /tftpboot/ubuntu9.10/
pxelinux.cfg/default konfigurálása
sudo vim /tftpboot/pxelinux.cfg/default
Ebbe a fájlba írhatjuk bele, hogy a user amikor a boot.msg fájl alapján látott boot menüből kiválasztja a telepítendő operációs rendszert, hol találja meg a hozzá tartozó initrd-t, amit a kliensnek le kell töltenie az initial ram diskjére. A label kulcsszóval lehet megadni az operációs rendszer azonosítóját, ami jelen esetben ubuntu9.10. A kernel kulcsszóval lehet megadni az operációs rendszer kernelének elérhetőségét. Az append initrd=kulcsszóval lehet megadni az operációs rendszer kernelét elindító initrd elérhetőségét.
default 0 prompt 1 display msgs/boot.msg # begin list of available boot options label ubuntu9.10 kernel ubuntu9.10/linux append initrd=ubuntu9.10/initrd.gz
pxelinux.cfg/msgs/boot.msg konfigurálás
Ebben a fájlban lehet megadni, hogy a kliens számítógépen milyen boot menü jelenjen meg. Itt kell felsorolni a TFTP szerveren elérhető operációs rendszereket. A pxelinux.cfg/default fájlban is megadott label után, ami jelen esetben az ubuntu9.10 megadhatjuk, hogy a boot menüben milyen szöveg jelenjen meg abban a sorban, amit kiválasztva a kliens számítógépen jelen esetben az ubuntu9.10 azonosítójú operációs rendszer initrd-jét tölthetjük le.
ubuntu9.10 - Select this to install Ubuntu 9.10 over network
TFTP server engedélyezése
A TFTP server szolgáltatás bekapcsolását az inetd.conf fájlban tehetjük meg. Az inetd egy super-server program, amely különböző hálózati szolgáltatások által használt portokon figyel (pl.: FTP, POP3, telnet). Ha egy TCP vagy UDP csomag érkezik az adott porthoz, akkor az inetd megnyitja a /etc/services fájlt, ami az adott porthoz rendelt szolgáltatás nevét tartalmazza (port->szolgáltatás név feloldás), majd megnyitja a /etc/inetd.conf fájlt ami tartalmazza a szolgáltatáshoz tartozó szerver program indítási paramétereit (szolgáltatás név->szerver program feloldás), és elindítja a szolgáltatást.
A TFTP szerver engedélyezéséhez a következő sornak kell lennie a /etc/inetd.conf fájlban
tftp dgram udp wait nobody /usr/sbin/tcpd in.tftpd /tftpboot
Ez arra utasítja az inetd-t, hogy indítsa el a /usr/sbin/tcpd programot az in.tftpd /tftpboot argumentumokkal.
Telepítés
Ezután az egyik klienst elindítjuk, megjelenik a boot menü, kiválasztjuk, hogy telepíteni akarjuk a Ubuntu9.10-et. Az Ubuntu9.10 telepítője felajánlja, hogy iSCSI targetre akarjuk-e telepíteni, válasszuk ki azt. A rendszer így feltelepül az iSCSI targetre.
Azonban mi nem azt akarjuk elérni, hogy hálózaton keresztül fel tudjuk telepíteni a operációs rendszert a kliensekre, hanem azt, hogy a diskless kliensek a tftp szerveren keresztül az iSCSI targetre feltelepített rendszert indítsák el.
Ezért a iSCSI targetre települt kliens initrd-jét (initrd-ng3.img) és kernelét kell elindítani. Ehhez módosítani kell a pxelinux.cfg/default fájlt az alábbi kódrészlethez hasonlóan. Így tartalmazni fogja a iSCSI targeten lévő kernel és initrd elérhetőségeit:
DEFAULT vesamenu.c32 PROMPT 0 MENU TITLE PXE Network boot TIMEOUT 30 LABEL 1 MENU LABEL ^Ubuntu Linux 9.10 MENU DEFAULT KERNEL 10.10.0.23::/vmlinuz-2.6.31-14-server APPEND ip=bootp root=/dev/sda1 iscsi_initiator=iqn.ubuntu.istgt iscsi_target_name=iqn.2007-09.jp.ne.peach.istgt:disk0 iscsi_target_ip=10.10.0.23 iscsi_target_group=1 iscsi_target_port=3260 initrd=initrd-ng3.img
E szerint a kliens DHCP-n keresztül lekéri az IP-jét, a 10.10.0.23-mon éri el az iSCSI targetet, és betölti az initrd-ng3.img fájlt az initial ram diskjébe.