Proxmox VE
Enax (vitalap | szerkesztései) |
Enax (vitalap | szerkesztései) |
||
(2 szerkesztő 36 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | A [http://pve.proxmox.com/wiki/Main_Page Proxmox PE] egy Debian-ra épülő virtualizációs platform. Nagyon egyszerű és gyors telepítés, könnyen konfigurálhatóság, jól dokumentáltság jellemzi leginkább a Proxmox-ot, csak is ajánlani tudom mindenkinek, aki ilyen téren valami átfogó megoldást keres. |
+ | Irta: Dobó László, 2009. december |
− | Kiemelném a főbb tulajdonságait, csak hogy egyből megértsük mivel is állunk szemben: |
+ | |
− | * Konténer alapú OpenVZ virtualizáció - konténerek lényegét, hasznosságát lásd később |
+ | A [http://pve.proxmox.com/wiki/Main_Page Proxmox PE] egy Debianra épülő [[Virtualizációs_technikák,_technológiák#OpenVZ|OpenVZ]]-t és KVM-et támogató |
− | * KVM virtualizáció |
+ | virtualizációs platform. |
+ | A Proxmox egyszerűen és gyorsan telepíthető, könnyen konfigurálható és jó a dokumentaciója; csak |
||
+ | ajánlani tudom mindenkinek, aki virtualizációs megoldást keres. |
||
+ | A Proxmox főbb jellemzői, képességei a következők: |
||
+ | * Konténeralapú virtualizáció - konténerek lényegét, hasznosságát lásd később |
||
+ | * KVM-alapú virtualizáció |
||
* Bare-Metal ISO telepítő - magyarán pár perc alatt kézhez kapsz egy üres szervert. |
* Bare-Metal ISO telepítő - magyarán pár perc alatt kézhez kapsz egy üres szervert. |
||
* WEB alapu menedzsment |
* WEB alapu menedzsment |
||
* Cluster támogatás |
* Cluster támogatás |
||
− | * Mentés, Visszaállitás, Online Migrálás |
+ | * Mentés, visszaállitás, online migrálás |
− | ==Rendszer követelmények== |
+ | ==Rendszerkövetelmények== |
− | *64bit-es processor |
+ | *64bites processor |
− | *1 Gb memórai (4 Gb ajánlott) |
+ | *1 Gb memória (4 Gb ajánlott) |
*1 NIC (2 ajánlott az értelmes tűzfalazáshoz) |
*1 NIC (2 ajánlott az értelmes tűzfalazáshoz) |
||
− | Telepítés előtt érdemes elgondolkodni azon hogy akarunk-e KVM-et használni, mert ha úgy döntünk hogy akár most akár a későbbiekben szükség lehet rá akkor okvetlen olyan processzort válsszunk, ami támogatja az '''Intel VT/AMD-V-t'''. |
+ | Telepítés előtt érdemes elgondolkodni azon hogy akarunk-e KVM-et használni. Amennyiben úgy döntünk hogy akár most akár a későbbiekben szükség lehet rá, akkor okvetlen olyan processzort válsszunk, ami támogatja az '''Intel VT/AMD-V-t'''. |
==Telepítés== |
==Telepítés== |
||
− | *Hagyományos: |
+ | === Saját telepítőjével === |
− | A telepítéshez nem sok mindent fűznék hozzá, már majd nem Win szindróma: next,next,finish... |
||
− | Azonban amire érdemes odafigyelni, az az hogy a Proxmox PE nem támogat software raid-et és úgy néz ki nem is fog. |
||
− | Szóval szerver vásárláskor vagy költünk a hw raid-re vagy marad a HACK, már amennyiben szeretnénk adatainkat biztonságban tudni. |
||
− | *Már létező Debiánra: |
+ | Nem nagyon van mit hozzáfűzni: next, next, finish. |
+ | |||
+ | Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy a Proxmox PE nem támogatja a [[Software RAID Linux Alatt|software RAID]]-et, és úgy néz ki, nem is fogja. Így aztán vagy vásárolunk hardveres RAID-vezérlőt, vagy manuális gányolással állítjuk be a softraidet, ha fontos a rendelkezésreállás. |
||
+ | |||
+ | === Már létező Debianra === |
||
Szerkesszük meg a sources.list-et: |
Szerkesszük meg a sources.list-et: |
||
− | nano /etc/apt/sources.list |
||
− | Írjuk bele a következő sort: |
+ | <pre> |
+ | echo deb http://download.proxmox.com/debian lenny pve >>/etc/apt/sources.list |
||
+ | </pre> |
||
− | deb http://download.proxmox.com/debian lenny pve |
+ | Adjuk hozzá a rendszerünkhöz a Proxmox PE repository kulcsát: |
− | Ajuk hozzá a rendszerünkhöz a Proxmox PE repó kulcsot: |
+ | <pre> |
+ | wget -q -O- http://download.proxmox.com/debian/key.asc | apt-key add - |
||
+ | </pre> |
||
− | wget -O- "http://download.proxmox.com/debian/key.asc" | apt-key add - |
+ | Frissítsük a csomaglistát: |
− | Frissitsük be a rendszerünket: |
+ | <pre> |
+ | apt-get update |
||
+ | </pre> |
||
− | aptitude update |
+ | Telepítsük a Proxmox PE kernelét: |
− | aptitude upgrade |
||
− | Telepítsük fel a Proxmox PE kernelt: |
+ | <pre> |
+ | apt-get install pve-kernel |
||
+ | </pre> |
||
− | apt-get install pve-kernel |
+ | Ha szükséges, állítsuk be a bootloaderünket, hogy ezt a kernelt töltse be a következő bootkor, majd rebootoljunk. |
− | Amennyiben azt szeretnénk hogy alapértelmezetten a Proxmox PE kernel indúljon el: |
+ | Telepítsük a Proxmox PE-vel összefüggő további csomagokat: |
− | |||
− | nano /boot/grub/menu.lst |
||
− | Proxmox PE csomagok telepítése: |
+ | <pre> |
+ | apt-get install proxmox-ve ntp |
||
+ | </pre> |
||
− | apt-get install proxmox-ve ntp |
+ | ... és már csatlakozhatunk is a webes felületre. |
− | már csatlakozhatunk is a web-es felületre |
+ | ===Finomhangolás=== |
− | ==Web-es felület== |
+ | A Proxmox fő konfigurációs file-ja a /etc/vz/vz.conf-ban található. Ebben módosithatjuk többek között a környezeti változóit,loglevelt és a betöltendő IPv4-6 kernel modulokat. |
− | A web-es felület nagyon kényelmes menedzsment felületet biztosit számunkra. Szerver részről tudjuk állitani a system időt,DNS szervert adhatunk meg, szerverünk ip cimét állithatjuk, mentés ütemezést, custeringet állithatunk. |
+ | == A webes felület == |
− | Virtuálgép részről pedig elindithatjuk,leállithatjuk,újraindithatjuk őket, valamint migrálhatunk egyik szerverről a másikra, akán online is. Mindössze pár kattintással létre hozhatunk új virtuál gépet. |
||
− | Ja igent sun-java6-plugin-re szükség lesz. |
||
− | ==Virtuál gép telepítés== |
+ | A webes menedzsment-felületet igen kényelmes. A következő beállításokat teszi lehetővé a hosztgéppel kapcsolatban: |
− | *Konténer alapú Openvz |
+ | * rendszeridő; |
+ | * DNS-szerver; |
||
+ | * IP-címek; |
||
+ | * mentés ütemezése; |
||
+ | * custering. |
||
− | Linuxos virtuál szerverek üzemeltetéséhez ezt a technológiát ajánlom. Minden egyes virtuál gép egy külön konténerbe kerül, a létre hozáskor megadott adatokat (tárhely, memória, cpu szám, cpu idő) bármikor megváltoztathatjuk. A konténerek igen nagy előnye, hogy file rendszer szinten elérhetők (alapértelmezett esetben a /var/lib/vz/private/vmid alatt). A webes menedzsment felületről pár kattintással létre hozható, ehhez nem fűznék különösebb magyarázatot. Viszont ami kicsit érdekesebb, mi van ha scriptelni szeretnénk a virtuál szerver létrehozást? Nos erre is van lehetőségünk, ime egy példa rá: |
+ | Emellett a virtuális gépeinket: |
− | #!/bin/bash |
+ | * elindíthatjuk; |
− | #----------------------------------------------------- |
+ | * leállíthatjuk; |
− | #Initial VM variables |
+ | * újraindíthatjuk; |
− | #----------------------------------------------------- |
+ | * migrálhatjuk egyik gépről a másikra, akár online is; |
− | vmdescription="debian-test VM" |
||
− | vmid=444 |
||
− | vmhostname="test" |
||
− | vmostemplate="debian-5.0-standard_5.0-1_i386.tar.gz" |
||
− | vmrootpasswd='$1$EgSNc8pS$dc4aP14RZUVeUPjZiD5WM1' |
||
− | vmdiskspace=8 |
||
− | vmmem=1024 |
||
− | vmswap=2048 |
||
− | vmcpu=1 |
||
− | vmifdev="eth0" |
||
− | vmbridge="vmbr1" |
||
− | vmipaddr="10.0.1.2" |
||
− | vmnetmask="255.255.255.0" |
||
− | vmgateway="10.0.1.1" |
||
− | vmnameserver="1.2.3.4" |
||
− | vmonboot="yes" |
||
− | vmprivate="/var/lib/vz/private" |
||
− | vmtimezone="Europe/Budapest" |
||
− | echo "Creating VM..." |
||
− | pvectl vzcreate $vmid --disk $vmdiskspace --ostemplate $vmostemplate --rootpasswd $vmrootpasswd |
||
− | --hostname $vmhostname --description $vmdescription --onboot $vmonboot --swap $vmswap |
||
− | --mem $vmmem --cpus $vmcpu --netif "ifname=$vmifdev,bridge=$vmbridge" |
||
− | echo "Configuring VM..." |
||
− | echo -e "auto $vmifdev\niface $vmifdev inet static\n address $vmipaddr\n |
||
− | netmask $vmnetmask\n gateway $vmgateway" >> $vmprivate/$vmid/etc/network/interfaces |
||
− | echo "nameserver $vmnameserver" > $vmprivate/$vmid/etc/resolv.conf |
||
− | echo $timezone > $vmprivate/$vmid/etc/timezone |
||
− | echo "Starting VM..." |
||
− | vzctl start $vmid |
||
− | A virtuál gép hállózatva való kijuttatását két féleképpen oldhatjuk meg: |
+ | Néhány kattintással új virtuális gépet is létrehozhatunk. |
− | *Virtuális Hálózattal (venet) |
+ | |
− | Előnye: menedzsent felületen összekattingatva már működik is. Hátránya: megjegyezhetettlen, nem átlátható eszköz neveket kapunk. |
+ | <tt>sun-java6-plugin</tt>-re szükség lesz. [[Fájl:800px-Screen-startpage-with-cluster.png|thumb|150px]] |
− | *Hídba kapcsolt ethernettel (veth) |
+ | |
− | Előnye: Átlátható, világos eszköznevek. Hátránya: kézzel kell felkonfigolni a konténer alatti /etc/network/interfaces fileban. |
+ | ==Virtuális gép telepítése== |
+ | |||
+ | Kétféle virtualizációs megoldás közül választhatunk, és ezeket szabadon keverhetjük: OpenVZ ill. KVM. |
||
+ | |||
+ | === Konténeralapú virtualizáció: OpenVZ === |
||
+ | |||
+ | Linuxot futtató virtuális szerverek üzemeltetéséhez ezt a technológiát ajánlom. Minden egyes virtuális gép egy külön konténerbe kerül; a létrehozáskor megadott adatokat (tárhely, memória, cpu-k száma, cpu-idő korlátozása) bármikor megváltoztathatjuk. A konténerek igen nagy előnye, hogy fájlrendszerszinten elérhetők (alapértelmezett esetben a <tt>/var/lib/vz/private/vmid</tt> alatt). |
||
+ | |||
+ | Egy új virtuális gép a webes menedzsment-felületről pár kattintással létrehozható; ehhez nem fűznék különösebb magyarázatot. |
||
[[Fájl:1.png|thumb|150px]] [[Fájl:2.png|thumb|150px]] |
[[Fájl:1.png|thumb|150px]] [[Fájl:2.png|thumb|150px]] |
||
− | *KVM vagy más néven Telyes Virtualizáció |
+ | Ha scriptből szeretnénk virtuális gépet létrehozni, az sem lehetetlen; lássunk egy példát. |
− | Lényege, hogy minden virtuál gépnek van saját virtualizált hardware-e.XEN ezt a megoldást alkallmazza előszeretettel. Nem linux alapú os-ek esetén érdemes használni. File rendszer szinten nem tudunk belnyúlni a KVM virtuál gépbe. Létrehozása a Proxmox webes felületről szintén pár kattintás, vagy pedig: |
+ | <pre> |
+ | #!/bin/bash |
||
+ | #----------------------------------------------------- |
||
+ | #Initial VM variables |
||
+ | #----------------------------------------------------- |
||
+ | vmdescription="debian-test VM" |
||
+ | vmid=444 |
||
+ | vmhostname="test" |
||
+ | vmostemplate="debian-5.0-standard_5.0-1_i386.tar.gz" |
||
+ | vmrootpasswd='$1$EgSNc8pS$dc4aP14RZUVeUPjZiD5WM1' |
||
+ | vmdiskspace=8 |
||
+ | vmmem=1024 |
||
+ | vmswap=2048 |
||
+ | vmcpu=1 |
||
+ | vmifdev="eth0" |
||
+ | vmbridge="vmbr1" |
||
+ | vmipaddr="10.0.1.2" |
||
+ | vmnetmask="255.255.255.0" |
||
+ | vmgateway="10.0.1.1" |
||
+ | vmnameserver="1.2.3.4" |
||
+ | vmonboot="yes" |
||
+ | vmprivate="/var/lib/vz/private" |
||
+ | vmtimezone="Europe/Budapest" |
||
+ | echo "Creating VM..." |
||
+ | pvectl vzcreate $vmid --disk $vmdiskspace --ostemplate $vmostemplate --rootpasswd $vmrootpasswd --hostname $vmhostname --description $vmdescription --onboot $vmonboot --swap $vmswap --mem $vmmem --cpus $vmcpu --netif "ifname=$vmifdev,bridge=$vmbridge" |
||
+ | echo "Configuring VM..." |
||
+ | echo -e "auto $vmifdev\niface $vmifdev inet static\n address $vmipaddr\nnetmask $vmnetmask\n gateway $vmgateway" >> $vmprivate/$vmid/etc/network/interfaces |
||
+ | echo "nameserver $vmnameserver" > $vmprivate/$vmid/etc/resolv.conf |
||
+ | echo $timezone > $vmprivate/$vmid/etc/timezone |
||
+ | echo "Starting VM..." |
||
+ | vzctl start $vmid |
||
+ | </pre> |
||
− | qm create 666 --ide0 8 --ostype other --memory 512 --onboot no --cdrom cdrom --name test1 |
+ | A virtuális gép hálózatra való kijuttatását kétféleképpen oldhatjuk meg: |
− | --vlan0 rtl8139=F6:B4:59:58:4A:B0 --smp 1 --bootdisk ide0 |
||
− | Formatting '/var/lib/vz/images/666/vm-666-disk.qcow2', fmt=qcow2, size=8388608 kB |
||
− | ==Tippek és Trükkök== |
+ | # Virtuális Hálózattal (venet) |
+ | #* Előnye: menedzsent-felületen összekattingatva már működik is. |
||
+ | #* Hátránya: megjegyezhetetlen, nem átlátható eszközneveket kapunk. |
||
+ | #Hídba kapcsolt ethernettel (veth) |
||
+ | #* Előnye: Átlátható, világos eszköznevek. |
||
+ | #* Hátránya: kézzel kell konfigolni a konténer alatti /etc/network/interfaces fájlban (vagy ennek disztribúciófüggő helyi megfelelőjében). |
||
− | OpenVz virtuál gépekhez bármikor hozzá tudunk férni Proxmox alól: |
+ | === Paravirtualizáció: KVM === |
− | vzctl enter vmid |
||
− | ezzel egyből rootkén lépünk be a virtuál gépre. Elejét lehet venni a root kozárásoknak, illetve tegyük fel hogy megtörték a virtuál gépünket és átirták a root jelszavunkat, semmi gond :) |
||
− | OpenVz virtuál gépek listázása: |
+ | Ez a megoldás a Xenre hasonlít; a virtuális gépek saját virtualizált hardware-en futnak, és a hosztgép kernele a hipervizor. Akkor érdemes használni, ha Linuxtól eltérő operációs rendszert virtualizálunk, vagy ha fontos, hogy a virtuális gépben egy konkrét, a hosztgépétől eltérő kernelverzió fusson. |
+ | |||
+ | A megoldás nagy hátránya, hogy a hosztgépről nem tudunk automatikusan közvetlenül hozzáférni a virtuális gép fájlrendszeréhez. |
||
+ | |||
+ | KVM-es virtuális gépet szintén létrehozhatunk a webes felületről, de parancssoros eszközzel is: |
||
+ | |||
+ | <pre> |
||
+ | #----------------------------------------------------- |
||
+ | #Initial QM variables |
||
+ | #----------------------------------------------------- |
||
+ | qmname="KVM test VM" |
||
+ | qmid="666" |
||
+ | qmmem="512" |
||
+ | qmdiskspace="8" |
||
+ | qmcpu="1" |
||
+ | qmostype="other" |
||
+ | qmonboot="no" |
||
+ | qmmac="F6:B4:59:58:4A:B0" |
||
+ | qmnetdev="rtl8139" |
||
+ | qm create $qmid --ide0 $qmdiskspace --ostype qmostype --memory $qmmem --onboot $qmonboot --cdrom cdrom --name $qmname --vlan0 $qmnetdev=$qmmac --smp $qmcpu --bootdisk ide0 |
||
+ | </pre> |
||
+ | |||
+ | == Mindennapi használat == |
||
+ | |||
+ | === OpenVZ-s virtuális gépek menedzselése a hosztról === |
||
+ | |||
+ | A |
||
+ | |||
+ | <pre> |
||
+ | vzctl enter vmid |
||
+ | </pre> |
||
+ | |||
+ | paranccsal azonnal beléphetünk, rootként, a futó virtuális gépbe (ez ugyanúgy működik, mint a vservernél). |
||
+ | |||
+ | === OpenVZ-s virtuális gépek listázása === |
||
+ | <pre> |
||
+ | # vzlist |
||
CTID NPROC STATUS IP_ADDR HOSTNAME |
CTID NPROC STATUS IP_ADDR HOSTNAME |
||
− | 157 38 running - test |
+ | 157 38 running - test |
− | 161 36 running - test1 |
+ | 161 36 running - test1 |
− | sajnos a KVM-es gépek nem látszódnak. |
+ | </pre> |
− | OpenVz vrituál géphez plusz egy hálózati csatoló: |
+ | Ebben a listában a KVM-es gépek sajnos nem jelennek meg. |
− | vzctl set 103 --netif_add eth1 --save |
||
− | Saved parameters for CT 103 |
||
− | OpenVZ virtuális gépben szükséges modulok a tűzfal működéséhez: |
+ | === Új hálózati kártya hozzáadása OpenVZ-s guesthez === |
− | Ahhoz, hogy az iptables működhessen a konténerben, engedélyezni kell ezen modulokat egyrészt az /etc/vz/vz.conf-ban és a konténerben is. Az /etc/vz/vz.conf megfelelő sorát így kell kibővíteni: |
+ | <pre> |
+ | # vzctl set 103 --netif_add eth1 --save |
||
+ | Saved parameters for CT 103 |
||
+ | </pre> |
||
− | IPTABLES="ipt_REJECT ipt_tos ipt_limit ipt_multiport iptable_filter iptable_mangle ipt_TCPMSS |
+ | === Parancs futtatása virtuális gépben === |
− | ipt_tcpmss ipt_ttl ipt_length \ |
||
− | ip_conntrack ip_conntrack_ftp ip_conntrack_irc ipt_LOG ipt_conntrack ipt_helper \ |
||
− | ipt_state iptable_nat ip_nat_ftp ip_nat_irc ipt_TOS " |
||
− | A módosítás után újra kell indítani a vz szolgáltatást (/etc/init.d/vz restart). Figyelem, ez leállítja |
+ | Ahogyan a vservernél, itt is elegendő egy |
− | a futó virtuális gépeket! |
+ | |
+ | <pre> |
||
+ | vzctl exec vmid apt-get -y upgrade |
||
+ | </pre> |
||
+ | |||
+ | parancs ahhoz, hogy a megadott virtuális gépen lefuttassunk egy apt-get műveletet. Ehhez nem is kell explicite belépni a virtuális gépbe. A parancs terminálja a vzctl-t futtató user terminálja lesz. |
||
+ | |||
+ | === Tűzfal OpenVZ-s virtuális gépben === |
||
+ | |||
+ | Ahhoz, hogy az <tt>iptables</tt> működhessen a konténerben, engedélyezni kell a megfelelő NetFilter-modulokat egyrészt a <tt>/etc/vz/vz.conf</tt>-ban, másrészt magában a konténerben is. A <tt>/etc/vz/vz.conf</tt> megfelelő sorát így kell kibővíteni: |
||
+ | |||
+ | <pre> |
||
+ | IPTABLES="ipt_REJECT ipt_tos ipt_limit ipt_multiport iptable_filter iptable_mangle ipt_TCPMSS ipt_tcpmss ipt_ttl ipt_length \ |
||
+ | ip_conntrack ip_conntrack_ftp ip_conntrack_irc ipt_LOG ipt_conntrack ipt_helper \ |
||
+ | ipt_state iptable_nat ip_nat_ftp ip_nat_irc ipt_TOS" |
||
+ | </pre> |
||
+ | |||
+ | A módosítás után újra kell indítani a vz szolgáltatást (<tt>/etc/init.d/vz restart</tt>). Figyelem, ez leállítja a futó virtuális gépeket! |
||
Az adott konténerben is engedélyezni kell ezen modulok használatát: |
Az adott konténerben is engedélyezni kell ezen modulok használatát: |
||
− | vzctl set 103 --iptables ipt_REJECT --iptables ipt_tos --iptables ipt_TOS --iptables ipt_LOG |
+ | <pre> |
− | --iptables ip_conntrack --iptables ipt_limit --iptables ipt_multiport --iptables iptable_filter |
+ | # vzctl set 103 --iptables ipt_REJECT --iptables ipt_tos --iptables ipt_TOS --iptables ipt_LOG --iptables ip_conntrack \ |
− | --iptables iptable_mangle --iptables ipt_TCPMSS --iptables ipt_tcpmss --iptables ipt_ttl |
+ | --iptables ipt_limit --iptables ipt_multiport --iptables iptable_filter --iptables iptable_mangle --iptables ipt_TCPMSS \ |
− | --iptables ipt_length --iptables ipt_state --iptables iptable_nat --iptables ip_nat_ftp --save |
+ | --iptables ipt_tcpmss --iptables ipt_ttl --iptables ipt_length --iptables ipt_state --iptables iptable_nat \ |
− | Saved parameters for CT 103 |
+ | --iptables ip_nat_ftp --save |
+ | Saved parameters for CT 103 |
||
+ | </pre> |
||
+ | |||
+ | Ezután a konténert is újra kell indítani, hogy érvényt szerezzünk a változtatásoknak. |
||
+ | |||
+ | === I/O-tuning === |
||
+ | |||
+ | Ha feltűnően lassú az I/O a virtuális gépekben érdemes a következők valamelyikével próbálkozni: |
||
+ | |||
+ | <pre> |
||
+ | for i in /sys/block/sd?/queue/scheduler; do |
||
+ | echo deadline > $i |
||
+ | done |
||
+ | </pre> |
||
+ | |||
+ | Vagy: |
||
+ | |||
+ | <pre> |
||
+ | for i in /sys/block/sd?/queue/scheduler; do |
||
+ | echo cfq > $i |
||
+ | done |
||
+ | </pre> |
||
+ | |||
+ | === Softraid és LVM === |
||
+ | |||
+ | A Proxmox alapértelmezés szerint LVM-re telepíti a root filesystemet is, amivel nincs is különösebb gond. Utólag az [[LVM#LVM_.C3.A9s_RAID|LVM szócikkben]] leírtak szerint RAIDesíthetjük a rendszerünket. |
||
+ | |||
+ | Én személy szerint úgy éreztem, hogy ha a rootfs-t softraid fölötti LVM-re tettem, attól a rendszerem lelassult, de kimérni nem mértem ki. YMMV. |
||
− | Ez után a konténert is újra kell indítani, hogy érvényt szerezzünk a változtatásoknak. |
+ | Arról semmiképpen ne feledkezzünk meg, hogy a Proxmox kerneléhez tartozó initrd-t újrageneráljuk úgy, hogy belekerüljön az mdadm, hiszen különben nem lesz, ami az LVM alatt összerakja nekünk a RAIDet a boot során. |
A lap jelenlegi, 2009. december 15., 17:02-kori változata
Irta: Dobó László, 2009. december
A Proxmox PE egy Debianra épülő OpenVZ-t és KVM-et támogató virtualizációs platform. A Proxmox egyszerűen és gyorsan telepíthető, könnyen konfigurálható és jó a dokumentaciója; csak ajánlani tudom mindenkinek, aki virtualizációs megoldást keres. A Proxmox főbb jellemzői, képességei a következők:
- Konténeralapú virtualizáció - konténerek lényegét, hasznosságát lásd később
- KVM-alapú virtualizáció
- Bare-Metal ISO telepítő - magyarán pár perc alatt kézhez kapsz egy üres szervert.
- WEB alapu menedzsment
- Cluster támogatás
- Mentés, visszaállitás, online migrálás
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] 1 Rendszerkövetelmények
- 64bites processor
- 1 Gb memória (4 Gb ajánlott)
- 1 NIC (2 ajánlott az értelmes tűzfalazáshoz)
Telepítés előtt érdemes elgondolkodni azon hogy akarunk-e KVM-et használni. Amennyiben úgy döntünk hogy akár most akár a későbbiekben szükség lehet rá, akkor okvetlen olyan processzort válsszunk, ami támogatja az Intel VT/AMD-V-t.
[szerkesztés] 2 Telepítés
[szerkesztés] 2.1 Saját telepítőjével
Nem nagyon van mit hozzáfűzni: next, next, finish.
Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy a Proxmox PE nem támogatja a software RAID-et, és úgy néz ki, nem is fogja. Így aztán vagy vásárolunk hardveres RAID-vezérlőt, vagy manuális gányolással állítjuk be a softraidet, ha fontos a rendelkezésreállás.
[szerkesztés] 2.2 Már létező Debianra
Szerkesszük meg a sources.list-et:
echo deb http://download.proxmox.com/debian lenny pve >>/etc/apt/sources.list
Adjuk hozzá a rendszerünkhöz a Proxmox PE repository kulcsát:
wget -q -O- http://download.proxmox.com/debian/key.asc | apt-key add -
Frissítsük a csomaglistát:
apt-get update
Telepítsük a Proxmox PE kernelét:
apt-get install pve-kernel
Ha szükséges, állítsuk be a bootloaderünket, hogy ezt a kernelt töltse be a következő bootkor, majd rebootoljunk.
Telepítsük a Proxmox PE-vel összefüggő további csomagokat:
apt-get install proxmox-ve ntp
... és már csatlakozhatunk is a webes felületre.
[szerkesztés] 2.3 Finomhangolás
A Proxmox fő konfigurációs file-ja a /etc/vz/vz.conf-ban található. Ebben módosithatjuk többek között a környezeti változóit,loglevelt és a betöltendő IPv4-6 kernel modulokat.
[szerkesztés] 3 A webes felület
A webes menedzsment-felületet igen kényelmes. A következő beállításokat teszi lehetővé a hosztgéppel kapcsolatban:
- rendszeridő;
- DNS-szerver;
- IP-címek;
- mentés ütemezése;
- custering.
Emellett a virtuális gépeinket:
- elindíthatjuk;
- leállíthatjuk;
- újraindíthatjuk;
- migrálhatjuk egyik gépről a másikra, akár online is;
Néhány kattintással új virtuális gépet is létrehozhatunk.
sun-java6-plugin-re szükség lesz.[szerkesztés] 4 Virtuális gép telepítése
Kétféle virtualizációs megoldás közül választhatunk, és ezeket szabadon keverhetjük: OpenVZ ill. KVM.
[szerkesztés] 4.1 Konténeralapú virtualizáció: OpenVZ
Linuxot futtató virtuális szerverek üzemeltetéséhez ezt a technológiát ajánlom. Minden egyes virtuális gép egy külön konténerbe kerül; a létrehozáskor megadott adatokat (tárhely, memória, cpu-k száma, cpu-idő korlátozása) bármikor megváltoztathatjuk. A konténerek igen nagy előnye, hogy fájlrendszerszinten elérhetők (alapértelmezett esetben a /var/lib/vz/private/vmid alatt).
Egy új virtuális gép a webes menedzsment-felületről pár kattintással létrehozható; ehhez nem fűznék különösebb magyarázatot.
Ha scriptből szeretnénk virtuális gépet létrehozni, az sem lehetetlen; lássunk egy példát.
#!/bin/bash #----------------------------------------------------- #Initial VM variables #----------------------------------------------------- vmdescription="debian-test VM" vmid=444 vmhostname="test" vmostemplate="debian-5.0-standard_5.0-1_i386.tar.gz" vmrootpasswd='$1$EgSNc8pS$dc4aP14RZUVeUPjZiD5WM1' vmdiskspace=8 vmmem=1024 vmswap=2048 vmcpu=1 vmifdev="eth0" vmbridge="vmbr1" vmipaddr="10.0.1.2" vmnetmask="255.255.255.0" vmgateway="10.0.1.1" vmnameserver="1.2.3.4" vmonboot="yes" vmprivate="/var/lib/vz/private" vmtimezone="Europe/Budapest" echo "Creating VM..." pvectl vzcreate $vmid --disk $vmdiskspace --ostemplate $vmostemplate --rootpasswd $vmrootpasswd --hostname $vmhostname --description $vmdescription --onboot $vmonboot --swap $vmswap --mem $vmmem --cpus $vmcpu --netif "ifname=$vmifdev,bridge=$vmbridge" echo "Configuring VM..." echo -e "auto $vmifdev\niface $vmifdev inet static\n address $vmipaddr\nnetmask $vmnetmask\n gateway $vmgateway" >> $vmprivate/$vmid/etc/network/interfaces echo "nameserver $vmnameserver" > $vmprivate/$vmid/etc/resolv.conf echo $timezone > $vmprivate/$vmid/etc/timezone echo "Starting VM..." vzctl start $vmid
A virtuális gép hálózatra való kijuttatását kétféleképpen oldhatjuk meg:
- Virtuális Hálózattal (venet)
- Előnye: menedzsent-felületen összekattingatva már működik is.
- Hátránya: megjegyezhetetlen, nem átlátható eszközneveket kapunk.
- Hídba kapcsolt ethernettel (veth)
- Előnye: Átlátható, világos eszköznevek.
- Hátránya: kézzel kell konfigolni a konténer alatti /etc/network/interfaces fájlban (vagy ennek disztribúciófüggő helyi megfelelőjében).
[szerkesztés] 4.2 Paravirtualizáció: KVM
Ez a megoldás a Xenre hasonlít; a virtuális gépek saját virtualizált hardware-en futnak, és a hosztgép kernele a hipervizor. Akkor érdemes használni, ha Linuxtól eltérő operációs rendszert virtualizálunk, vagy ha fontos, hogy a virtuális gépben egy konkrét, a hosztgépétől eltérő kernelverzió fusson.
A megoldás nagy hátránya, hogy a hosztgépről nem tudunk automatikusan közvetlenül hozzáférni a virtuális gép fájlrendszeréhez.
KVM-es virtuális gépet szintén létrehozhatunk a webes felületről, de parancssoros eszközzel is:
#----------------------------------------------------- #Initial QM variables #----------------------------------------------------- qmname="KVM test VM" qmid="666" qmmem="512" qmdiskspace="8" qmcpu="1" qmostype="other" qmonboot="no" qmmac="F6:B4:59:58:4A:B0" qmnetdev="rtl8139" qm create $qmid --ide0 $qmdiskspace --ostype qmostype --memory $qmmem --onboot $qmonboot --cdrom cdrom --name $qmname --vlan0 $qmnetdev=$qmmac --smp $qmcpu --bootdisk ide0
[szerkesztés] 5 Mindennapi használat
[szerkesztés] 5.1 OpenVZ-s virtuális gépek menedzselése a hosztról
A
vzctl enter vmid
paranccsal azonnal beléphetünk, rootként, a futó virtuális gépbe (ez ugyanúgy működik, mint a vservernél).
[szerkesztés] 5.2 OpenVZ-s virtuális gépek listázása
# vzlist CTID NPROC STATUS IP_ADDR HOSTNAME 157 38 running - test 161 36 running - test1
Ebben a listában a KVM-es gépek sajnos nem jelennek meg.
[szerkesztés] 5.3 Új hálózati kártya hozzáadása OpenVZ-s guesthez
# vzctl set 103 --netif_add eth1 --save Saved parameters for CT 103
[szerkesztés] 5.4 Parancs futtatása virtuális gépben
Ahogyan a vservernél, itt is elegendő egy
vzctl exec vmid apt-get -y upgrade
parancs ahhoz, hogy a megadott virtuális gépen lefuttassunk egy apt-get műveletet. Ehhez nem is kell explicite belépni a virtuális gépbe. A parancs terminálja a vzctl-t futtató user terminálja lesz.
[szerkesztés] 5.5 Tűzfal OpenVZ-s virtuális gépben
Ahhoz, hogy az iptables működhessen a konténerben, engedélyezni kell a megfelelő NetFilter-modulokat egyrészt a /etc/vz/vz.conf-ban, másrészt magában a konténerben is. A /etc/vz/vz.conf megfelelő sorát így kell kibővíteni:
IPTABLES="ipt_REJECT ipt_tos ipt_limit ipt_multiport iptable_filter iptable_mangle ipt_TCPMSS ipt_tcpmss ipt_ttl ipt_length \ ip_conntrack ip_conntrack_ftp ip_conntrack_irc ipt_LOG ipt_conntrack ipt_helper \ ipt_state iptable_nat ip_nat_ftp ip_nat_irc ipt_TOS"
A módosítás után újra kell indítani a vz szolgáltatást (/etc/init.d/vz restart). Figyelem, ez leállítja a futó virtuális gépeket!
Az adott konténerben is engedélyezni kell ezen modulok használatát:
# vzctl set 103 --iptables ipt_REJECT --iptables ipt_tos --iptables ipt_TOS --iptables ipt_LOG --iptables ip_conntrack \ --iptables ipt_limit --iptables ipt_multiport --iptables iptable_filter --iptables iptable_mangle --iptables ipt_TCPMSS \ --iptables ipt_tcpmss --iptables ipt_ttl --iptables ipt_length --iptables ipt_state --iptables iptable_nat \ --iptables ip_nat_ftp --save Saved parameters for CT 103
Ezután a konténert is újra kell indítani, hogy érvényt szerezzünk a változtatásoknak.
[szerkesztés] 5.6 I/O-tuning
Ha feltűnően lassú az I/O a virtuális gépekben érdemes a következők valamelyikével próbálkozni:
for i in /sys/block/sd?/queue/scheduler; do echo deadline > $i done
Vagy:
for i in /sys/block/sd?/queue/scheduler; do echo cfq > $i done
[szerkesztés] 5.7 Softraid és LVM
A Proxmox alapértelmezés szerint LVM-re telepíti a root filesystemet is, amivel nincs is különösebb gond. Utólag az LVM szócikkben leírtak szerint RAIDesíthetjük a rendszerünket.
Én személy szerint úgy éreztem, hogy ha a rootfs-t softraid fölötti LVM-re tettem, attól a rendszerem lelassult, de kimérni nem mértem ki. YMMV.
Arról semmiképpen ne feledkezzünk meg, hogy a Proxmox kerneléhez tartozó initrd-t újrageneráljuk úgy, hogy belekerüljön az mdadm, hiszen különben nem lesz, ami az LVM alatt összerakja nekünk a RAIDet a boot során.